Karner Károly: Apokalipszis (Bécs, 1974)
FORDÍTÁS ÉS MAGYARÁZAT - I. rész. 2,1-3,22. Krisztus üzenetei a hét kisázsiai gyülekezethez
16 17 amely fellazította a keresztény gyülekezet és a pogány világ közt a határokat és beletartozott a Jel. korának azon vallásos áramlatai közé, amelyek különféle kultuszokat egyeztettek, sőt kevertek egymással és amellett kicsapongó életformát, sőt nyílt erkölcstelenséget (ún. libertinizmust) képviseltek. Lehet, hogy a nikolaiták isteni sugallatra is hivatkoztak és prófétai utasítással (2,20) igazolták azt a magatartást, amely — ha magával ragadta volna a gyülekezetet — végül is beolvasztotta volna a kereszténységet a kor szinkrétista vallásainak nagy olvasztótégelyébe. Azzal, hogy Krisztus üzenetei kérlelhetetlen szigorúsággal utasítják el a nikolaitákat, éppen ez ellen a keresztény hitet alapjában elsorvasztó e világhoz alkalmazkodó életforma ellen küzdenek. Ezért hangzik a gyülekezet felé a megtérésre szólító felhívás és fenyegetés, hogy Krisztus, ha a gyülekezet nem hallgat a megtérést szorgalmazó hívásra, az ítélet kétélű kardjával veszi fel a harcot a gyülekezet ellen. A „győztesnek" adott ígéret zárja le ezt az üzenetet is. Valamikor, a pusztai vándorlás idején Isten mannával táplálta éhező népét. A hagyomány szerint mannával telt korsót helyeztek el a szövetségládában. Jeruzsálem pusztulásakor Jeremiás a ládával együtt ezt is elrejtette volna azon a hegyen, amelyre egykor Mózes ment fel (2. Makk. 2,4-8; szír Báruk-Apk. 6,5-10). Ezzel a hagyománnyal kapcsolódott az a reménység, hogy a messiási üdvkorban majd manna-eső hull az égből (szír Báruk-Apk. 29,8). Ennek a zsidó hagyománynak az alapján válik érthetővé az „elrejtett mannáról" szóló ige. Az elrejtett manna jelképes megjelölés az örök élet kenyere számára, amelyet Krisztus ad annak, aki a világ kísértései közt mindvégig, halálon és vértanúságon keresztül is hű marad hozzá. Ugyanezt az üzenet még egy másik jelképpel is kifejezi. Aki győz, annak Krisztus „fehér kövecskét" ad, rajta az „új névvel". Ez a sokszor nagyon különféleképpen értelmezett mondat valószínűleg arra a szokásra utal, hogy az antik versenyjátékok győzteseinek a játékvezető a győzelmi jelek mellé hitelesítésül fehér kőből készült igazoló táblát adott, amelyre rá volt írva az illetőnek a neve. Ilyen a hűségesen megvívott életharcot tanúsító fehér kőből készült névjegytáblát ígér övéinek Krisztus, rajta az „új név"-vel, amely a bűntől és minden földi nyomorúságtól megújult személyiségnek a jelképe s amelyet éppen ezért nem is ismerhet más, mint csak az, aki kapja. Mindkét jelkép, a mennyei élet kenyere és az új névvel ékesített kőtábla tehát a minden gyarlóságtól, bűntől, kísértéstől és bajtól mentes örök életet jelöli meg. 18 19 20 21 2,18-29. A tiatirai gyülekezethez A tiatirai gyülekezet angyalának írd meg: Ezt mondja Isten Fia, akinek olyan szeme van, mint a tűzláng és lába hasonlít az aranyérchez. Tudom cselekedeteidet: szeretetedet, hűségedet, szolgálatodat és állhatatosságodat, és hogy utóbbi cselekedeteid jobbaknak minősülnek, mint az elsők. Mégis panaszom van ellened: megtűröd Jezábel asszonyt, aki magát prófétának mondja, tanít és szolgáimat pedig paráználkodásra és bálványáldozati hús evésére csábítja. / Időt adtam neki, hogy 64
