Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)

A Biblia és az értelmiség

94 világot Isten teremtette. És pedig nem valami „ismeretlen isten ', hanem az Isten, az egyetlen, élő Isten. Bizonyságot tesz arról, hogy ez az Isten a világot a végtelen és értelmünk számára felfoghatatlan bölcsesége szerint teremtette s hogy ebben a világba Ő állított bele bennünket. Ügy állított bele, hogy az ő képére és hasonlatosságára teremtett minket. Ez más szóval azt jelenti, hogy bennünket, teremtményeit ugyan uralkodásra rendelt ebben a világban, de mégis úgy teremtett, hogy nekünk Ö az urunk, a parancsolónk. Mi pedig csak úgy élhetünk emberi, vagyis a lényünk célját betöltő életet, ha neki szolgálunk és engedelmeskedünk. Mindezt nem lehet tudományos kutatással megállapítani s mindez ma éppen olyan aktuális, mint volt két és háromezer évvel ezelőtt. Ebben a Biblia tudósítása fölötte áll az idők változásainak. A modern természettudományos megismerést és a Biblia bizonyságtételét egyszerűen nem lehet egy nevezőre hozni. Pedig ehhez még hozzá kell tennünk valamit. A Biblia arról tanúskodik, hogy Isten teremtette a világot, s hogy a Teremtő Istennek hatalmában van az egész világ, mi emberek is. Isten nekünk is urunk, velünk, életünkkel is rendelkezik. De ha a Biblia nem mondana többet Istenről, akkor ezt úgy is lehetne érteni, hogy Isten a kikerülhetetlen sors, a végzet, melynek teljesen ki vagyunk szolgáltatva. Isten végzetszerűen szigorú voltát, a neki kiszolgáltatott voltunkat annál erősebben érezzük, minél inkább rájövünk arra, hogy életünkben milyen sok minden van, ami Istennek ellenére van, neki nem tetszik. Akkor feltárul előttünk az is, hogy az Isten, a minket teremtő Isten halálos öleléssel szorít bennünket, mert vétkeztünk ellene, elszakadtunk tőle, nélküle, a szó szoros értelmében istentelenül, azaz Isten nélkül élünk. De a Bibliából szól hozzánk más valami hír is. Ez azt mondja, hogy az az Isten, aki büntet és bűnünkért kárhozatba taszít minket, nekünk Atyánk a Jézus Krisztusban. Megváltottai vagyunk, Krisztus által kiszabadít a bűn és halál hatalmából, életet ad. Ez a Biblia üzenetének az értelme. Ezt kell belőle meghallanunk. Ha ezt meghalljuk, akkor lényegtelenné és mellékessé válik minden egyéb. Akkor természetes, hogy a Bibliától nem követelhetünk modern természettudományi vagy történeti ismereteket. De viszont sehol másutt, semmiféle akármilyen fejlett modern tudományban sem közelít hozzánk Isten. Isten csak Jézusban szól hozzánk és ment meg minket. Ezzel elérkeztem a második példához, amit említeni akartam. A mai ember az evangéliumokban Jézusról szóló tudósítást keres. Az a fő kívánsága, hogy a tudósítás legyen hiteles. Az evangéliumokat történelmi életrajz-féléknek tekinti. Azt ugyan még hajlandó megérteni, hogy ezek az életrajzok nem olyan tökéletesek, mint ha a mai történettudomány eszközeivel alkották volna meg azokat. Azonban úgy véli, hogy az evangélistáknak az első kötelessége és feladata mégis csak az lett volna, hogy a saját koruk történetírásának a mértéke szerint