Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)
Egy újonnan felfedezett evangéliumtöredék
83 22, 15—22; Lukács 20, 20—26.) Feltűnik, hogy ez a történet az evangéliumi elbeszéléssel szó szerint csak kevéssé egyezik, viszont a fogalmazásban helyenként érezhető Ján. 3, 2; 5, 36 és 10, 25 hatása. Belejátszik azután a szövegezésbe egy Luk. 6, 46-ra emlékeztető mondat. Jézus válasza idézi Ezs. 29, 6 k-t a LXX. szövege szerint. Ezt a helyet más összefüggésben Márk 7, 6 k. és Máté 15, 7 k. is idézi. Az ötödik jelenet egy eddig teljesen ismeretlen történetet tartalmaz. A töredék talán a gabonamag példáján Jézusnak egy csodájával akarja szimbolizálni, hogy új élet mindig a halálból fakad. Ha így van, akkor a jelenet emlékeztet Ján. 12, 24-re („Bizony, bizony mondom néktek, ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem"). Azonban itt a szöveg rekonstrukciója annyira kétséges, hogy a történet felépítésének részleteiről nem mondhatunk semmit. IV. A töredékek vizsgálata alapján fel kell vetnünk azt a kérdést, hogy azok milyen viszonyban vannak a kanonikus evangéliumokkal. Más szóval: az a kérdés, hogy nincs-e esetleg ezekben a töredékekben valami olyanféle híradás Jézusról, mely független az evangéliumoktól, s így gazdagítja-e ez a lelet Jézusra vonatkozó ismereteinket. Ha így volna, akkor azt valóban szenzációsnak kellene mondani. Mert az utóbbi évtizedekben ugyan több olyan lelet került napvilágra, mely elveszett apokrif evangéliumi iratok töredékeit tartalmazta, de a közelebbi vizsgálatnál mindegyikről kitűnt, hogy evangéliumainkhoz képest csak másod- vagv harmadrangú jelentősége van. A most talált s fentebb ismeretetett papiruszok azonban nyilván még a második század első feléből származnak, sőt szövegük ennél még régebbi is lehet. Közelfekvő tehát az a feltevés, hogy e szövegek egykorúak evangéliumainkkal, melyek általában az első. század utolsó harmadából valók. A felfedezett töredéknek az igazi jelentőségét tehát csak akkor állapíthatjuk meg, ha azt ebbe az összefüggésbe állítjuk és feleletet keresünk a fent említett kérdésre. Bell és Skeat ebből a szempontból is gondos vizsgálat alá vették e töredéket. 7) Vizsgálódásaik kiindulópontja, hogy a felfedezett töredékek egy evangéliumhoz tartoznak, tehát nem egyes összefüggéstelen elbeszélések, de nem is kivonatszerű kompiláció részei. Ugyancsak ők emlékeztettek arra, hogy az előttünk lévő szövegekből hiányzik minden olyan mozzanat, amely gnosztikus vagy más eretnek gondolkodásra vallana. Ennek a megállapítása azért fontos, mivel a ránk maradt apokrif ') Id. h. 30. k. lpk. 6*
