Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)

Egy újonnan felfedezett evangéliumtöredék

A kézirat Jézusnak egy töredékes mondásával kezdődik: „Jézus pedig azt mondotta a törvénytudóknak: — így hangzott valószínűleg a szöveg, — Büntessétek a gonosztevőt és törvényszegőt, de ne engemet..." A papirusz töredezett állapota miatt a következő mondat szövegéből csak néhány szó olvasható. Ez a mondat nyilván lezárta Jézus szavát s értelme körülbelül ez lehetett: „ítéljétek meg a cselekedetet, melyet valaki véghezvisz, annak értelmében, ahogyan azt véghezviszi." Majd a papirusz így folytatja: „A nép főembereihez fordulva, ezt az igét mondotta: „Tudakozzátok az írásokat, amelyekben — úgy vélitek, — élet van. Ezek azok, melyek tanúbizonyságot tesznek felőlem. Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy vádat emeljek ellenetek Atyámnál. Van aki vádat emel ellenetek, t. i. Mózes, akiben ti reménykedtek. Mikor pedig ők azt mondották: Jól tudjuk, hogy Mózeshez Isten szólott, de felőled nem tudjuk, hogy honnét való vagy, -— akkor Jézus válaszolva azt mondotta: Most vád alá kerül a ti hitetlenségtek ..." Evvel végződik a papirusz első lapja. A hátlapon néhány sor megszakítással folytatódik a szöveg annak a kísérletnek a leírásával, mikor a sokaság köveket ragad, hogy Jézust megkövezze. „Ráncigálták, — így hangzott talán a szöveg, — köveket hordva össze, hogy megkövezzék. És igyekeztek kezüket rávetni, hogy elfogják őt s azért figyelték őt, amint a sokaságban [járt-kelt].

5) És nem tudták őt elfogni, mert még nem jött el az ő elárultatásának órája. Maga az Ür pedig kimenvén kezeik közül, eltávozott tőlük." Eddig tart az első két jelenet, a harmadik ugyancsak az első levél hátlapján közvetlen folytatásként csatlakozik az eddigi szöveghez: „És íme, egy bélpoklos odamenvén hozzá, azt mondotta: Mester Jézus, mikor bélpoklosokkal utaztam együtt és velük étkeztem a vendégfogadóban, magam is bélpoklos lettem! Ha akarod, megtisztulok. Az Ür pedig azt mondotta neki: Akarom, tisztulj meg! S azonnal eltávozott tőle a bélpoklosság. Az Úr pedig így szólt hozzá: Menj el, mutasd meg magadat a papoknak . .." Ezzel megszakad a szöveg. A második levél első lapján az első jelenet az adógaras ismert története: „Megjelenvén nála, kérdéseikkel próbára tették őt, mondván: Mester Jézus, tudjuk, hogy Istentől jöttél. Mert amit cselekszel, bizonyságot tesz az összes próféták felől. Mondd meg nekünk, helyes dolog-e megadni a királyoknak, ami megilleti a felsőséget? Megadjuk-e nekik vagy sem? De Jézus ismervén szándékukat, haragra gerjedt s mondotta nekik: Miért neveztek szájatokkal engem mesternek, holott nem hallgattok arra, amit mondok? Helyesen prófétált felőletek Ézsajás, mikor mondotta: Ez a nép ajkával tisztel s) Kb. így lehet a töredékes szöveget kiegészíteni.