Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)
III. PÁL BESZÁMOL FOGSÁGÁRÓL 1,12-26 - 2. Pál fogságának kimenetele még bizonytalan (1,19-20) 53 Pál reméli, hogy minden Krisztus magasztalására fog történni
tői kezdve minden felé egész Illiriáig teljessé tettem a Krisztus evangéliumának hirdetését" (Rm 15,9). Ezért lettek az apostolok az „egész világ számára látványossággá" (1 Kor 4,9). Az evangélium minden rendű és rangú kegyelemre szoruló bűnösre, az utolsótól az elsőig, a legalsótól a legfelsőig, érvényes. Hogyan lett nyilvánvalóvá az evangélium a hatóságok előtt? Mindenekelőtt kiderült, hogy nem társadalmat felforgató zavaros eszmékről van szó. Ez nem jelenti azt, hogy Pál az evangéliumnak a társadalom életére nézve közömbös és jelentéktelen, tisztán a vallás területére tartozó voltát akarta volna bebizonyítani. Ezt nem akarta, de nem is tudta volna elhitetni. A helytartók voltak olyan jól értesültek (lásd: Csel 18,14 — 15), hogy tudták: a keresztyén gyülekezetben egy egészen új típusú közösség lépett a színre. De sikerült Pálnak világossá tennie, hogy a Krisztus evangéliuma a szeretet evangéliuma, s ezért Krisztus követői sem lehetnek a gyűlölködés szítói a társadalomban. Pál tanúságtételét az evangélium mellett minden bizonnyal alátámasztotta az is, hogy indulatok nélkül hordozta bilincseit. Arról nem tudunk, hogy a hivatalosok hittel fogadták-e mindazt, amire a tárgyaláson fény derült. De az apostolnak elég is, ha az evangélium tiszta kifejezést nyerhet. A többit az evangélium maga is elvégezheti. Érdemes mégis felfigyelnünk a Cselekedetek könyvének arra a megjegyzésére, amelyben Pál efezusi főrangú barátairól tesz említést (Csel 19,31). Lehetséges, hogy Isten igéje ebben az esetben sem tért vissza üresen? .4 helyi gyülekezetben is erőre kapott az evangélium (14) Örömmel számolhat be Pál a filippi gyülekezetnek arról is, hogy a helytartóságon kívül fogsága a helyi gyülekezetben is az evangélium előmenetelét szolgálta. Bár az apostol kényszerű kiválása a szolgálatból emberileg veszteségnek tűnt, mégsem vált az evangélium kárára. Isten útjai minden emberi számítást megcsúfolnak. Igaz, az apostol bebörtönzése eleinte félelemmel töltötte be a gyülekezet szívét, de bátor helytállása odavezetett, hogy a testvérek többsége félelem nélkül merte szólni az Isten igéjét. Ismét bebizonyosodott, hogy az egyház valóban egy test, amelyben az egyes tagok igen érzékeny idegszálakkal vannak egybekötve. Ezért az egyik tag kudarca vagy helytállása maga után vonja a másik tag megszégyenülését, illetve felbátorodását. De nemcsak bátorságot meríthettek Pál helytállásából. A hely4 51