Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)

ELŐSZÓ

is segítséget fognak jelenteni az Olvasónak Isten mai üzenetének jobb megértésében. Nem hiszem, hogy akadna a világon olyan alkotás, amely kizárólag egyéni erőfeszítés gyümölcse lenne. Legkevésbé mondható ez el egy írásmagyarázati műről. Az exegéta, amikor magányosan, az Írás fölé hajolva kutatja annak értelmét, arra épít, amit mások, a közösség felkínál neki. Ahogy a gúlát építő sportoló is csak akkor tudja bemutatni gyakorlatát, ha a többiek tartják és támogatják. Nehéz volna itt felsorolni mindazokat, akik nélkiil nem készülhetett volna el ez a könyv. Exegéták nemzedékeinek fáradozása, útkereső és utat találó egyházunk felismerései, a szülői ház meghatározó légköre, a családi kör türelmes összmunkája, a gyülekezet inspiráló feladatai és imádságai, barátok szenvedélyes vitái, társadalmunk békés építőmunkájának ösztönző lendülete mind-mind egy-egy gallyat jelentett abban a rőzsehalomban, amely a Szentlélek lángralobbantó szikrájára várt és vár. Szívből örülnék, ha munkámmal legalább pár lépésnyi fényt hinthetnék mindazok útjára, akiknek oly sokat köszönhetek. 197-5. húsvétján Dr. Cserháti Sándor 5