Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)

I. CÍMZÉS ÉS KÖSZÖNTÉS 1,1-2

üdvkorról beszól, amelyben Krisztus által részesülünk. A megfogalmazás félreérthetetlen: Mindaz, ami az üdvösség érdekében történik, Krisztustól indul ki. Végeredményben tartalmuk szerint ezek a kifejezések nem mondanak mást, mint amit Jézus mondott, amikor Isten országáról beszélt. 5Gyiilekezeti tisztségviselők. Az Újszövetségben itt bukkan fel először a püspöki, illetve felügyelői és diakónusi tisztség. Pál 1 Kor 12,28-ban beszél a gondozás és a vezetés karizmájáról, de ezeket nem köti meghatározott személyekhez. A Filippi-levél címzettjei közül kiemelt püspökök és diakónusok azonban már feltétlenül a gyülekezet egy bizonyos csoportját alkotják, akiknek meghatározott szerep jut a gyülekezet életében. Valószínűleg választás útján nyerték el tisztségüket. Sok protestáns írásmagyarázó ezeknek a tisztségeknek kialakulását a gyülekezeti szervezet kialakulásának egy későbbi stádiumába helyezik, s ezért említésüket a Filippi-levélben utólagos betoldásnak minősítik. Katolikus teológusok viszont a későbbi egyházi életben döntő szerepet kapott episzkopátus első jelentkezésének tartják. De ma már egyre több kutató vallja azt, hogy a püspökök és diakónusok említése az apostol idején élő gyülekezet valóságos viszonyait tükrözi. Egyúttal azonban arra is rámutatnak, hogy ezeket a tisztségeket nem lehet a későbbi püspöki és diakónusi tiszttel azonosítani. Az apostol többesszámban említi őket. Nem rendelkezhettek tehát különleges hatalommal. Erre enged következtetni a kortörténet is. Míg a presbitérium tekintetében az első gyülekezetek a zsidó zsinagóga hagyományait követik, addig a püspöki és diakónusi tiszt meghonosítására a hellenisztikus városi vagy egyesületi életből kapták az ösztönzést. A püspökök (lefordítva: felügyelők) és diakónusok ezekben a profán és vallási közösségekben gazdasági és adminisztratív feladatokat láttak el. Bizonyosra vehetjük, hogy a filippi gyülekezetben is hasonló szerepet töltöttek be. így érthetővé válik az is, hogy a címzettek között a gyülekezet említése után — és nem előtte! — miért emeli ki Pál ezeket a tisztségviselőket is. Abban a támogatásban ugyanis, amelyet a levélben köszön meg a gyülekezetnek, fontos szerep jutott a gyülekezet gazdasági és szociális ügyeket intéző tagjainak. Fii 1,1 tehát nem ad alapot arra, hogy a püspököket vagy diakónusokat a gyülekezet isteni jogon tevékenykedő tisztségviselőinek tekintsük. Ellenkezőleg, ez az igehely éppen annak bizonyítéka, hogy a gyülekezetek a mindenkori feladat és szükség szerint, a szervezeti életnek legalkalmasabbnak látszó mintáit követve alakították ki a gyülekezeti tisztségeket. 6A köszöntésnél 29