Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

III. AZ EGYETLEN EVANGÉLIUM ISTENTŐL SZÁRMAZIK (1,11—3,5) - 3. Mit bizonyítanak a jeruzsálemi tanácskozás eredményei? (2,1—10)

az evangélium hirdetése közös feladat. Ezt a közös feladatot vi­szont a súrlódások elkerülése végett mind a szolgálatot végző személye, mind pedig a szolgálat területe szempontjából megoszt­ják: Pál és Barnabás menjen a pogányok közé, Jakab, Kéfás és János pedig a körülmetéltek közé. Majd a határozattal való egyet­értés jeléül és a megegyezés ünnepélyes megerősítéséül Jakab, Kéfás és János, akiket „oszlopoknak", az egyház fő támaszainak tekintenek, a jeruzsálemi gyülekezet vezetői nevében kezet adtak Pálnak és Barnabásnak, velük egyenrangú társnak ismerve el őket ezáltal a közös ügy szolgálatában. (10> A jeruzsálemi tanácskozás végül is anélkül zajlott le. hogy a „tekintélyesek" a zsidó életforma számára olyannyira jelentős előírások közül akár csak eggyel is megterhelték volna a pogány­ságból jött keresztyéneket. (2,6!) Csupán annyit kértek, hogy a szegényekről emlékezzenek meg. A jeruzsálemi keresztyéneknek ez a kérése sok gondot okoz az írásmagyarázóknak. Abban mindenki egyetért, hogy itt az apostol leveleiben másutt is említett, ún. kollektáról, a jeruzsálemi gyü­lekezet számára rendezett gyűjtésről van szó, és nem a szegények felkarolásának mindenütt időszerű feladatáról. De milyen szán­dék húzódik meg a kérés mögött? Valóban segítséget szerettek volna kapni súlyos anyagi helyzetükben, vagy így akarták elis­mertetni a nem zsidó összetételű gyülekezetekkel vezető szere­püket az egyházban? A szegények említése mintha az első feltevést támasztaná alá. A 10. vershez írt szövegmagyarázatból azonban már tudjuk, hogy a „szegény" szó a zsidókeresztyének szótárában nem jelen­tett feltétlenül anyagilag elesettet, nélkülözőt. Megjelölhette az Istenre szoruló kegyest is. Mégis van valami, ami a köznapi érte­lemben vett szegénységre utal. Pál a korinthusiaknak a jeruzsá­lemi keresztyének „hiányáról" ír, amelyet mások „feleslegének" kell pótolnia, s ez nem érthető másképp, mint anyagi szükség enyhítésére szóló felhívásnak. Sok minden szól viszont amellett, hogy a jeruzsálemiek az anyagi támogatásra formált igényükkel tekintélyük biztosításá­ra törekedtek. A jeruzsálemi egyezséghez kapcsolódó záradék a kollektáról ugyanis egyáltalán nem tekinthető valamiféle köl­csönös segélynyújtási megállapodásnak, hiszen egyoldalúan a je­ruzsálemi keresztyének megsegítését célozza. Pedig a nem zsidó 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom