Cserháti Sándor: Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele és Filemonhoz írt levele (Budapest, 1978)
A KOLOSSÉI-LEVÉL MAGYARÁZATA - III. KRISZTUS KOZMIKUS MÉRETŰ SZOLGÁLATA (Alap-vetés I.) 1,12-23 - 2. Himnusz a kozmosz Uráról 1,15 — 20
turális, szinte fizikai kapcsolatban van a világgal. A levél szerzője pedig ezt akarja elkerülni, amikor helyesbíti a himnusz állítását, és azt mondja, hogy Krisztus ilyen kapcsolatban csak az egyház testével lehet. Azért kellett erre a szőrszálhasogatásnak tűnő vitára kitérnünk, merL azok, akik a helyesbítés elméletét vallják, messzemenő következtetéseket vonnak le belőle a himnusz és az egész levél értelmezését illetően. Azt állítják ugyanis, hogy a levél szerzője, Pál nem ért egyet a himnusznak azzal az állításával, hogy Krisztus uralmának köre kiterjed a természet világára is, és ezért helyreigazító megjegyzéseivel az egyház területére és tevékenységére szűkíti le azt. Ellene kell mondanunk ennek a felfogásnak, mégpedig két okból is. Ha a himnusz eredeti formájában a világot vallaná is Krisztus testének, ez még nem jelentene feltétlenül organikus kapcsolatot. A levél másutt Krisztust a „fejedelemségekéshatalmak fejének" vallja (2,10). Itt pedig félreérthetetlenül arról van szó, hogy Krisztus ura és parancsolója ezeknek a hatalmaknak, mint ahogy a fej kormányozza a testet. De ezenkívül az is több mint valószínű, hogy nemcsak a kérdéses „egyház" szó, hanem — amint már előbb is láttuk — a 17. versben található egész mondat Pálnak a himnusz kijelentéseit értékelő és alkalmazó megjegyzése. Ebben az esetben a mondat értelme is egészen más megvilágításba kerül: az a Krisztus, akinek a világ fennállását köszönheti, egyúttal az egyház feje is. Mert az apostol olyan gyülekezethez szól, amelynek Krisztusba vetett hite veszélybe került. A tévtanítók azt magyarázták nekik, hogy ahol a „világ elemei" uralkodnak, ott Krisztusra nem számíthatnak. Ezért hitük látókörét nem leszűkíteni, hanem éppen kitágítani kellett. A 17. vers olyan kérdést vet fel, amelynek megválaszolásán múlik az egész levél magyarázatnak iránya. A himnusz üzenetének megfejtése nem könnyű dolog. Olyan szavakat és fogalmakat használ, amelyek nem jelentik pontosan ugyanazt, mint az Újszövetség más helyein. Meg kell tehát keresnünk azt a szellemi talajt, amelyben a himnusz keletkezelt, hogy azt halljuk ki belőle, amit alkotói mondani szándékoztak. De ez nemcsak nyelvi kérdés. A sajátos nyelvezet sajátos teológia hordozója is. Meg kell próbálnunk tehát meghatározni azt a teológiai irányzatot is, amely a himnusz ihletője volt. Mivel pedig minden teológiának próbaköve a krisztológia, azt kell megvizsgálnunk, hogy Krisztusnak milyen szemléletéről árulkodnak a himnusz sorai. 63