Cserháti Sándor: Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele és Filemonhoz írt levele (Budapest, 1978)

A KOLOSSÉI-LEVÉL MAGYARÁZATA - BEVEZETÉS - 2. A szerző és levele

b) Hol és mikor irta Pál a levelet? A dolog természetéből adódik, hogy a levél keletkezésének helyé­vel és idejével kapcsolatban csak abban az esetben mondhatunk va­lami bizonyosat, ha már a levél szerzőségének kérdésében döntöt­tünk. Ha a levelet nem tartjuk Pálénak, akkor a keletkezési hely és idő tekintetéhen teljesen tanácstalanok vagyunk. Viszont ha Pálnak tulajdonítjuk, akkor a levél utalásaiból kell következtetnünk arra, hogy az apostol életútjának melyik szakaszába illeszkedik bele a leg­természetesebben a levél által vázolt helyzet. A levél e tekintetben nem sokat árul el, de támpontot nyújthatnak az apostol fogságát és munkatársi körét említő sorok. A Cselekedetek könyve Pálnak két fogságáról beszél: a cézáreairól és a rómairól. Az apostol néhány megjegyzése alapján azonban bi­zonyosnak vehetjük, hogy viszonylag hosszú, közel három éves efe­zusi tartózkodása idején is szenvedett fogságot (lKor 15,32; 2Kor 1,8; 11,23). A levélből ismert helyzet beillesztése Pál bármelyik ismert fogságának viszonyai közé nehézségeket támaszt. A legtöbben a római keltezés mellett törnek lándzsát, mert a levelet csak az apos­tol késői korszaka termékének tudják elképzelni. A római keltezés­nek viszont ellentmond az a tény, hogy Kolossé és Kóma között túl nagy a távolság. Nem valószínű, hogy a kolosséi Onészimosz ép­pen a távoli fővárosba szökött volna, ahol tudvalevőleg a szigorú ellenőrzés miatt egy szökött rabszolga hamarabb kézre kerülhetett volna, mint a birodalom távolabb fekvő nagyvárosaiban. Arisz­tarkhosz (4,10) ugyan elkísérte Pált Rómába (Csel 27,2), de arról nem tudunk, hogy Timóteus (1,1) is vele lett volna. Ugyanilyen meg­gondolásokból Cézárea sem igen jöhet számításba. A távolság közte és Kolossé között alig volt kisebb, mint Róma és Kolossé között. Efezus az a hely amely még a legjobban megfelel a levélből ismert helyzetnek. Nem volt nagyon messze Kolossétól; hatalmas és forgal­mas kikötőváros volt, amelyben egyes adatok szerint 40 000 rab­szolga is élt. Ha egy környékbeli rabszolga alá akart merülni az is­meretlenség homályába, akkor ezt legkönnyebben Efezusban tehette meg. Az efezusi keltezés valószínűségét erősíti meg a Cse­lekedetek könyvének híradása is. Ε szerint Pált Efezusban több olyan munkatársa is körülveszi, akikről a Kolosséi-levél is említést tesz (Csel 19,29; 20,1—4). Ebbe az irányba mutat az a szoros kap­csolat is, amely a Kolosséi-levél és a Filemon-levél között van. Ez 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom