Cserháti Sándor: Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele és Filemonhoz írt levele (Budapest, 1978)
A KOLOSSÉI-LEVÉL MAGYARÁZATA - BEVEZETÉS - 1. A címzettek
A kolosséi tévtanítással több tekintetben is megegyező felfogást találunk a pitagoreusok filozófiai ihletésű mozgalmának gondolatvilágában is. Ennek a szinte szerzetesi önfegyelem alatt élő pogány, titkostársulatnak egy, a Krisztus születése előtti században keletkezett iratában olvashatjuk, hogy a világ a négy elemből keletkezett, és minden jelensége ennek a négy elemnek egyensúlyi állapotával magyarázható. A négy elem által meghatározott földi szféra állhatatlan, egészségtelen és múlandó. Ezért kell a léleknek a már nem anyagi, tiszta elem, az éther körébe felemelkednie. Hogy ez megtörténhessék, az értelmes embernek önmegtartóztatónak kell lennie. Azokat a lelkeket pedig, amelyek szerintük elérték az étheri szférát, tiszteletben részesítették. A kortörténet tehát számos példát tud felhozni arra, hogy a „világ elemei"-re filozófiai ihletésű vallásos gondolatrendszer épülhetett. Nem bizonyítható viszont az, hogy Kolosséban valamelyik előbb említett irányzat lépett színre. A kortörténeti kutatás inkább a következőkre világít rá: Mindaz, amit a levél a tévtanításról elárul, úgyszólván a „levegőben lógott", s csupán megfelelő körülmények kellettek hozzá, hogy egy tanrendszerben lecsapódjék. Kolossé, mint már láttuk, Kisázsiának egyik városa volt. Annak a Kisázsiának, amely a híd szerepét töltötte be két nagy földrész között, és ennek következtében évezredeken keresztül filozófiák, vallások és misztikus kegyességi formák keverőedényévé és olvasztótégelyévé vált. Adva volt az antik világérzés is, az elveszettség és a világ erőinek való kiszolgáltatottság tudata. Természetesenek találhatjuk tehát, hogy egy olyan városban, mint Kolossé, egyesek a bőven fellelhető „emberi hagyományok"-bál (2,8) összefüggő tanítást alkossanak, és ebben keressenek feleletet kínzó kérdéseikre. Az írásmagyarázók még vitatkoznak afelett, hogy a kolosséi tévtanítás milyen szellemi áramlat talaján jöhetett létre. Egyesek gnosztikus irányzatot vélnek felfedezni a háttérben. De egy vérbeli gnosztikus bizonyára megvetette volna a kolosséi tévtanítókat, mert túlságosan is tartottak az anyagi világtól. A legtöbben a zsidókeresztyénség egy különös hajtását látják benne. Ezt a feltételezést alátámasztani látszik az a tény, hogy a tévtanítók ,,angyalok"-at tiszteltek, és a szombatnapot is megtartották. Ezt igazolná az is, hogy egyistenhívők lehettek, mert a levélben nem találjuk nyomát a többistenhit kritikájának. Bennem azonban a levél magyarázása során az a benyomás támadt, hogy a tévtanítók nem tartoztak a zsi23