Balikó Zoltán: Az efezusi levél (Budapest, 1985)

3. Isten munkája Krisztusban 1,15—3,21

arról lenne szó, hogy Krisztus a főnök, parancsnok. Ezt is ismeri Pál, vö. lKor 11,3, illetve a szellemvilágra nézve Kol 2,10, vagy levelünkben a férfi—asszony viszonyára nézőén 5,22. Vitathatatlan, hogy a „kefalé" fölérendeltséget fejez ki, olyan valakit jelöl, aki az egyházat kormányozza és az egyházzal szabadon diszponál. De ennél a képnél sokkal többről van szó! Már lKor 11,12-ben a férfi fölöttes volta arra alapozódik, hogy az asszony ,,ek tou androsz", tehát a férfitől származik, vagyis így a „kefalé" olyan valakit jelöl, aki azért áll a másik fölött, mert ő adja meg létét. Már ez sejteti, hogy a Krisztus-Egyház viszonylatában a felhasznált kép többet mond. Kol 2,19 és Ef 4,15 összefüggésében a Fő és a Test viszonyában az „Ekklészia" olyan „test", mint amelyik a Főtől kapja létét és ugyanakkor a Főhöz növekszik, hogy együtt a Fő és a Test „anér teleiosz" legyen és „kainosz anthróposz"-t képezzen 2,15 és 4,13. Első benyomásunk szerint ez abszurdum. Honnan veszi Pál ezt a gondolatot? Semmiképpen sem vezethető le lKor 12., ill. Róm 12. fejezetekből. Próbálták pszichológiai módon magyarázni, megkísérelték a misztika és az eszkatológia mesterkélt kapcsolásával kihámozni az értelmet, származtatták az eucharisztikus terminológiából is, gondoltak még az „új Ádám" képzetére is, de mindez nem magyarázza meg ezt a speciális terminológiát. így az exegéták közül többen gnosztikus mítoszokban kerestek megoldást, az ún. „ajós", ill. ősember képzetben. Ez visszanyúlik az indiai és iráni mitológiákig. A gnózisban azonban hellénista formában jelentkezik. Nagyon csínján kell bánnunk mindezzel. Bár nem elképzelhetetlen, hogy amint János evangélista a prológusában, nagyszerű átalakítással ugyan, de használja a korabeli „logos" eszmét, úgy Pál is érint korabeli gnosztikus képzetanyagot. Ingoványos talajon járunk. Annyi azonban bizonyos, hogy az efezusi levelünkben használt Fő—Test kép szerint nemcsak az egyházat, hanem a teremtett világot is átfogja Isten mint „kefalé"-ban, a Krisztusban. De csak az „Ekklészia", azaz a megváltott teremtés az ö teste! Élesen el kell határol64