Balikó Zoltán: Az efezusi levél (Budapest, 1985)

3. Isten munkája Krisztusban 1,15—3,21

szerint — sotkrétű kifejezés. „Kardia" nem intellektuális megismerés orgánuma, hanem az isteni üdvutak és üdvtervek megismerésének egyetlen alkalmas szerve. Ehhez fordul a kinyilatkoztatás és nem az értelemhez, amely a világ dolgait érti meg. Mielőtt Isten megvilágosítaná, már megvan ben­nünk. Amint az öreg Bengel fogalmazta: „articulus praesup­ponit oculos iam praesentes". De megvilágosodásra szüksége van, vö. Zsolt 36,10 „világosságod által látunk világossá­got .. ."! Fölösleges vitázni az ún. kapcsolópontok tárgyában, hiszen Isten, aki magát megismerteti, Ö maga adja nékünk azt a szervet, amellyel Őt megismerhetjük. Az emberi ész, a „ráció" tehetetlen és vak mindazzal szemben, ami kinyilat­koztatás és nem filozófia. Érdekes, hogy maga a kifejezés „ofthalmoi tés kardias" nem ismeretlen a görögöknél sem, sőt Platónnál elég gyakori. . . Szerepel a gnosztikus termi­nológiában is. Az apostol azonban radikálisan keresztyén módon érti: Szükség van a megvilágosító hatásra, illetve változásra! Nem pantheista vagy gnosztikus megismerésről van szó. Pompás értelmet nyújt az ellenkép, olv. levelünk­ből 4,18 verset. A „természetes" emberszív ugyanis olyan kemény, mint a kovakő. Barth: „Szemeink megnyílása szük­séges, hogy ismét arra tekintsünk, amit maga Isten tesz ve­lünk és rajtunk és saját ideáljainkon túl végre a reménység örök célját lássuk magunk előtt." A „misztérium"-nak kell feltárulnia előttünk annak meglátására, hogy mekkora a szentek között az örökség dicsőségének gazdagsága és végül, hogy milyen túláradó Isten ereje rajtunk, akik hiszünk. „Elpisz" egyszerre jelenti azt, hogy valaki remény­kedik és azt is, amit remél. A kontextus irányadó. Itt „res sperata" értelmű. Tehát az „elpisz" nem a megszokott, pro­fán értelemben szerepel. Nem bizonytalan tónusú. Nem ar­ról van szó, ami megtörténhet, de nem szükségképpen. A szó tartalma pedig a nyomorúságban konkrét segítség, azaz üd­vösség! Így a reménység együtt jár a bizalommal, amely fe­szülten várja az ígéret beteljesedését. Ez az Isten ígéretére néző, feszült, bizalommal teli várakozás jellemző, olv. Jer 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom