Balikó Zoltán: Az efezusi levél (Budapest, 1985)

1. Címzés, üdvözlés 1,1—2

eirénével fordítja, valójában hallatlanul új tartalommal tölti meg ezt a görög kifejezést. Görög gondolkodás szerint az „eiréné" az az állapot, amikor vagy átmenetileg fegyvernyug­vás van, vagy már nincsen háború. Ezzel szemben a „sálóm" nemcsak a háborút követő anyagi jólétet, közmegelégedést, kedvező élethelyzetet stb. jelöl, hanem azt, amit az ŰR-ral való szövetség („börit") jelenít. Olvasd: Ézs 54,10; Ez 34,25 és 27,26. Ez magyarázza, hogy a nagy prófétáknak, elsősorban Jeremiásnak és Ezékielnek küzdelmeiben centrális fogalom­má vált azokkal a hamis prófétákkal szemben, akik ugyan azt kiáltják „sálóm, sálóm . . ." (Jer 6,14 és Ez 13,10), de nin­csen béke! A hamis prófétáknál a „béke" nagyon is külsőle­ges valami. Az igazi próféták viszont azt bizonyították, hogy a „sálóm" a megváltás, az üdvösség ajándéka a nép számára vö. Jer 29,11. Ezért lett eszkatalogikus fogalommá. Ide tar­tozik a „sálóm" fejedelmének a várása olv. Ézs 9,5. Nem szabad tehát elfelejtenünk, hogy a „Sálóm" nem az ún. „bel­ső" béke lelkiállapota, hanem Isten és ember, Isten és Izrael közti viszony a szövetség fundamentumán! A „sálóm" kapcso­lódik a „böráká" messiási áldásához, amelyben az igazak ré­szesednek. Ez formálta a páli kifejezés tartalmát. Nem vallá­sos lelkinyugalomról van szó, hanem olyan békességről, amely az isten ellenes embernek Istennek való kiengesztelő­dése során adatik. Vö. Ef 2.14—17 szakaszt. Tehát Pál nem úgy szól a békéről, mint kegyes óhaj lehetőségéről, hanem mint a gyülekezet birtokában levő kincsről, amely már az övé, bár csak az eljövendő teljességben lesz maradéktalanul tulajdona. Ennek a békének birtoka teszi az embert „normá­lis"-sá vagyis olyanná, amilyennek Isten akarja, bár még nem befejezetten, de már „felkészítve az eljövendő plérómára"! összefoglalóan az apostoli üdvözlet a gyülekezet számára a Krisztustól ajándékba kapott állapotnak megőrzését, szünte­len megújulását jelzi! A „charisz" fogalma is ószövetségi előzményekre utal. A zsidó levélforma megfelelőjét kifejezi az „eleosz" is vö. lTim 1,2 vagy Tit 1,4; 2Ján 3; sőt Gal 6,16. A mindennapi 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom