Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-02-28 / 5. szám

Hegyen épített város 38 1929 február 28 igéje az atyákhoz érkezik, azt látom, hogy mind­járt olyanná válik, minthogyha valami tejet sze­nes-zsákon át szűrtek volna meg, az ilyen tej­nek feketévé kell válnia és el kell romlania.« (Werke LXII. S. 49. idézi Harnack Lehrbuch der Dogmengesch. 4 kiad. 1. köt. 343. 1.) Luther megfigyelése a reformációban nyom nélkül hangzik el, a reformáció is a páli dedukció ár* jával együtt úszik, az indukció pedig legfel­jebb a racionalisták u. n. természetes teoló­giájában tengeti nyomorúságos életét, — pe­dig ekkor már az élet és a tudomány valameny- nyi egyéb terén egyik diadalát a másik után aratja! Schleiermacher a nevek.emlegetése nél­kül erősen hangsúlyozza a teológia és a teljes vallás deduktiv jellegét. Kantot azonban a teo­lógia terén nyugodtan az induktiv gondolkozás képviselőjének tekinthetjük, mivel a vallást er­kölcsi alapokra építi. 7. Az induktiv teológia jelentősége Az induktiv teológia jelentősége sokáig ho­mályban maradt. Elsőbb F. W. Dörpfeld és K. A. Busch nyomán a vallásoktatásban jut nö­vekvő szerephez, 1922-ben pedig: Eduard Grimm terelte a vallásos bizonyítás te­rén az indukció és a dedukció szerepére a figyelmet s körülbelül vele egy idő­ben állapították meg azt is, hogy maga Jézus is induktiv vallásos gondolkozó volt.* Ez az újonnan és váratlanul felmerült szempont azért is jelentős, mert Jézus eredetiségét egész uj oldalról világítja meg s a szellemtörténetben is teljesen uj helyet jelöl ki számára, de ezen­kívül apologetikus szempontból is nagyon nagy a jelentősége. A hit és tudás ellentéte ugyanis végeredményben az emberi szellem e két tény­kedésének a különböző gondolkozási és bizony- Lási módszerére vezethető vissza, s ennek az ellentétnek az áthidalása is legbiztosabban va­lamelyik módszerben való megegyezés alapján érhető el. Jézus sajátos induktiv gondolkozásá­nak a felismerése révén nemcsak Jézus gondolkozásához jutunk közelebb, hanem ezzel adva van az az krisztusi alap is, amelyre helyezkedve éppen Jézus Krisztus nevében és szel lemében kell és lehet megteremteni hitünk és tudásunk között a tökéletes harmóniát. Szimonidesz Lajos. A szentirás szociális tanításai. Több iró közre­működésével kiadta és bevezette Kceble Sámuel, angolból magyarra fordította Incze Gábor buda­pesti vallásoktató lelkész, bevezető tanulmánnyal ellátta Szabó Imre fasori ref. lelkész. Fordiló ki­adása. 223 oldal. A biblia szociális tanításával ismer­tet meg minket. Összefüggő tanulmányokban a héber népnek történetétől kezdve az ó- és újszövetségen áthaladva, egészen az őskeresztyén atyákig dolgozza fel a bibliának szociálizmust tartalmazó anyagát. Mint kifogyhatatlan bányából, úgy tárja fel a bib­liából gazdagon ez anyagot és ezzel kimutatja, hogy a bibliától nincs távol a szociális gondolat, a bibliának megvan a szociálizmusa. E bibliai szociálizmusnak alapköve a Krisztus, gyakorlati megnyilatkozása pedig a munkáló és alkotó szere­tet. Világos és könnyen megérthető fordításban adta ezt a könyvet Incze Gábor kezünkbe. Jó mun­kál végzett, hiányt pótolt, fáradságának jutalma a mi hivogatásunk legyen. Könyve a protestáns könyvkereskedésekben s a kiadónál kapható. (R.) * Szimonidesz Lajos : Jézus élete 1922. 173. köv. 1. HÍREM Istentiszteleti rend a budai ev. templomban: Március 1-én 5 órakor esti istentisztelet. Március 3-án 9 órakor ifjúsági istentisztelet: Glatz. 10 órakor német istentisztelet: Dr. Varsányi. 11 órakor magyar istentisztelet: Ru­zicska. Március 8-ári 5 órakor esti istentisztelet. Március 10-én 9 órakor ifjúsági istentisztelet: Gaál 11 óra 15 perckor rádió-istentisztelet: Novák Rezső ajkai lelkész. D. e. Lipótmezőn, Uj János-kórház- ban, Németvölgyi tüdőgondozóban istentiszteletek. Március 15-én 9 órakor ifjúsági istentisztelet: Reif. 11 óra 30 perckor hazafias rádió- istentisztelet: Bartos Pál szarvasi lelkész. 5 órakor esti istentisztelet. Eskettük: Schneider Géza nyomdászt Varga Gi­zellával, Dr. Stekker József László György birósági joggyakornokot Jeszenszky Irén Julia Paulával, Mihály Lajos gyári munkást Molek Rozáliával. Gresó Mihály György kőművest Benis Veronikával. Temettük: Özv. Weber Pálné szül. Blázy Ilonát, Hahn Jánosné szül. Klarner Gabriellát, Braun Jo- lánkát, Rein András kőműves-segédet, özv. Pong- rácz Ádámné szül. révai Révay Matildot, Molnár Nándorné szül. Sebdelics Rózát, Fuchs Antal cipész-segédet. Gubó Ferenc sütő-segédet, Wágner Rezsőt. Hegyeii Épített Városra adakoztak: Antalffy Andorné 6, Bojvánszky Eta 3. Chabada Géza 6, Danes Béla 6, Fried Lipótné 2, Gamauf Gvuláné 6, Gerber Károly 6, Hafenscher Lajos 6, Herzog Pálné 3, Hoffmann János 6, Kaán Károlvné 6 Károlyi Sándorné 6, Kosztolányi Attila 6.12, vitéz Benky Leidenberger János 4, Lukász Anna 3, Mak- róczy Imre 6, Marik Ernő 6, Dr. Nepkó Béla 2, Neubauer Lajos 3, Nikolils Béla 6, Reuss Jenő 12, Dr. Schulek Alfréd 6, Szőj ka Sándor 6, Dr, Sztehló Aladár 6, Sztrokay József 6, Varga Károly 6, Weisen­bacher Endre 3 pengőt. Lutheir Szövetséginek adomány: Antalffy An­dorné 2 pengői. Tagsági dijat tfizettek: Antalffy Andorné, Ha­fenscher Lajos, Hoffmann János, Kosztolányi Attila, Lukász Anna, Marik Ernő 2—2 P, Marik Ernőné 4. Petrik Margit, Dr Schulek Alfréd 2—2 pengőt. Utolsó számunkban Pippig Rezső befizetése téve­sen Pippig Vilmos név alatt nyugiáztatott. »Takarításért különálló szobát adok magányos nőnek. II., Iskola-utca 45. Háztulajdonos.« Orvosi hír. Dr. Máthé Lajos fogorvos, protes­táns egyháztag, IV., Királyi Pál-utca 20. sz. alatt fogorvosi rendelőjében olvasóinkat jelentős kedvez­ményben részesíti. Rendelés 10—1 és 4—6 óráig. Mint »Az Est« 1929 február 21-iki számában olvassuk, az olasz állam és a pápaság kibékülésé­nek következtében az olasz templomokban az olasz királyért ezentúl igy fognak imádkozni: »Imádkoz­zunk nagyon vallásos királyunkért és kérjük az Urat, hogy az örök béke érdekében adja meg neki, hogy meghódítsa az összes barbár nemzeteket.« Nem tudjuk, hogy hiteles-e ez a szöveg, mindenesetre nagyon is a pogány ókori Róma stílusára emlé­keztet. Emmaus felé. (Evangélikus theológusok folyó­irata I. évf., 2. sz.) Érdeklődéssel olvassuk, hogy a soproni fakultáson Toivo Laitinen személyében, aki december havában befejezte Helsinkiben tlieol. tanulmányait, megjeleni az első külföldi theológus. aki magyar nyelven hallgatja az előadásokat. Kíván­juk, hogy hazánkban jól érezze magát és nemze­tünk iránt tanúsított érdeklődése és szeretete tapasz­talatai nyomán erősödjék és gyarapodjék!

Next

/
Oldalképek
Tartalom