Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-01-19 / 2. szám

1929 január 19 15 Hegyen épített város HÍREK Munkás szeretetélet evang. diaszpóránkban. Karácsony­kor, ezidén először, soroksárpéteri és pestszentlőrinci egyházközségünk is szeretetadományban részesítette gyer­mekeit és szegényebb híveit. Előbbi helyen Fritsch Ottoné, szül. Krepuska Erzsébet és Brunnerné, utóbbin Podraczky, Kállav és Mayer prezsbiterek. főleg pedig Kuszendu Lajos felügyelő buzgólkodtak az adományok gyűjtése körül. Előbbin Ritter János nyug. soproni tanitó, utóbbin dr. Szlávik nyug. theol. dékántanár, mint h. lelkész tartott ünnepi beszédet, sőt Ritter, mint kántor, karácsonyi éne­keket adatott elő a gyermekekkel. Áldás további szeretet- munkájukra. — Pestszentlőrinci missziós egyházunk dec. 30. közgyűlésén Broschkó esperes elnöklete alatt helyben­hagyta a jövő évi költségvetést, megállapította a lelkészi hiványt és mielőbb tölti be a lelkészi állást. Ugyancsak lőrinci egyházunk jan. 5-én hangversenyt és estélyt rende­zett templomalapja javára, mely a jelzett célra 5()0 pengő tiszta bevételt eredményezett. A gazdag műsorból dr. Mikler Károly bpesti egyházmegyei felügyelőnek a hitről, vallásról és egyházról tartott nagyhatású beszéde, Rét- roczky Péter hegedumüvészete. Pásztor Mária több éneke, Krutsay Erzsi szép tánca és Gémes Irén zongoradarabja tűnt ki. A záróbeszédet Kuszenda Lajos felügyelő tartotta s az énekszámokat Mikus Csák István zeneszerző .kisérte. Az estélyt táncmulatság követte. Mihelyt az uj lelkészt beiktatják, egész erővel hozzálátnak a templomépités nagy művének előkészítéséhez. Quod faxit Deus!! Hegyen Épített Városra adakoztak : dr. Ajkay Béla 3, Aigner Ottó 6, Alexy Emil 6, Ambrózy Gyula 3, özv. Bella Péterné 6, Beer Sándor 3, Blaskó Lajos 4, Blázy Lajos 3, Conrad Ernő 6, Csiskó Margit 3, Csorba Zoltán 6, dr. Danielisz Sándor 2, Droppa Sámuel 3, özv. Farkas Mihálync 6, Gaál Elemér 3, dr. Gömöry Kálmán 10, Gulden Béla 6, Haftl Gyuláné 10, Havas Istvánné 6, Hlavács Gyula 3, dr. Horváth Kornél 3, Húsz Béla 3, őzv. Huszár Jőzsefné 3, dr. Jezsovich János 3, Jurenák Józsefné 8, Katona Ágoston Antal 1, dr. Kasper Károly 6, Klenner Károly 6, Klunzinger Pál 3, Kolosy Lenke 3, Kosch Jenő fi, Kralo- vánszky László 6, Krompecher Jenő 6, Lázár Károly 5. Leitner Jenő 6, Lindenbach Károlyné 6, Liszka Károly 5, özv. Lőj ka Jánosné 4, Macskássy János 6, Macskássy Sámuel 5, Marossy Pálné 3, br. Marschall Gabriella 3, vitéz Marschalkó Kornél 6, Martin György 6, Mizerák Erzsébet 3, Molnár Julia 6, Németh Károlyné 6, dr. Pap Mihály 3, özv. Patz Gusztávné 10, Patz József 6, dr. Pekánovich Istvánné 1.50, Pivnyik Jenő 6, Prinner Lajos 1.50, dr. Quirin Leóné 6, Rell Béláné 1.50, Rudnay Józsefné 5, Scháder Vilma 6, özv. Schleicher Ferencné 5, Scholtz Testvérek 6, özv. Schömer Ferencné 4, dr. Schulek Béla 6, Sauerwein Mária 6, Soltész János 12, Stunpf Gizella 6, Szüts Ernőné 10, Tóth József 5, Tótkcmlósi Leányegyesület 5, Unghváry Mária 6, dr. Ürmössy Gyula 6, Var^a Kál- mánné 3, Wiese Anna 3, özv. Zimmer Ágostonné 6, dr. Zsigmondy Dezső 6, összesen : 364.50 P. Luther Szövetségnek adomány : Krompecher Jenő 2, Soltész János 1, Szüts Ernőné 8, dr. Zsigmondy Dezső 2 P. Tagsági dijat fizetett: özv. Bella Péterné, Gaál Elemér, Guoth Emil, Guoth Emilné, dr. Horváth Kornél, dr. Lányi Kálmán, Lányi Kornél, dr. Lányi Lajos, Krompecher Jenő, Marik Ernő, özv. Patz Gusztávné, Patz József, Sándy Gyula, Soltész János, Szüts Ernőné, Varga Károly, Varga Károlyné, dr. Zsigmondy Dezső, 2—2 P-t, összesen • 49 pengőt. Protestáns Árvaházi Képes Naptár az 1929-ik évre. Főszerkesztője: Szabolcska Mihály; szerkesztői: Gödé Lajos ref. és Kirchknopf Gusztáv evang. püspöki lelkész. Méltó társa a mi Luther naptárunk, amelyet a mi nagy irodalomtörténetirónk a legjobb és legtartalmasabb hazai naptárnak minősített. Irodalmi részében kitűnő versek olvashatók Szabolcska, Sipos, Szász J., Sántha K., Szigethy L., Rcményik S., Lampérth G. és Bodnár J. tollából. Az Orsz. Prot. Árvaegylet áldásos működéséről az Árvaház fáradhatatlan igazgatója : Brocskó L. kir. tanácsos referál, s abból megtudjuk, hogy nagy amerikai barátja és mecénása Soboslay Gy. orvos, az elmúlt évben is 230.922.36 pengőt áldozott az árvákra. Elbeszéléseket irt: Barihóky, Hamvas, Móricz, Lörinczy, Kovács A., Szász K., Szabó B. és Komá- romi.Dégenfeld tőgondnokról irt Fekete, Ballagi A. tanárról Hamar, Horthy és Teleky főgondnnkról Halmi, Tiszu Istvánról Balogh J., Szász Károly püspökről Sipos J. A l.orántffy Zsuzsanna-cgylet nagyarányú munkásságát Gcde L. ismerteti. Megható leírás olvasható a Szabolcska- ünnepélyről és Sántha Károly elhunytáról. E naptárnak minden müveit magyar prot. családban van a helye. Ára nincs megjelölve. Díszes kiállítása a budapesti Sylvester- nyomdát dicséri. Főbizományosa a Sylvester könyv- kereskedés. Melegen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe és buzgó támogatásába. 54-ik évfolyamát járja. Sz. M. Az Ev. Világ Alliance imahete jan. 6 — 12. Budapest protestáns népe ez évben kapcsolódott először az Evan­géliumi Világ-Alliance imahetébe. Ez a szövetség 1846-ban alakult meg Londonban és céljául tűzte ki, hogy a sokféle különböző protestáns felekezet kozott az imádság és a testvéri szeretet jegyében a közös feladatok megoldására fegyverbarátságot hoz létre és különösen arra törekszik, hogy a földkerekség minden pontján biztosítsa a vallás szabadgyakorlatát. Meghonosította azt a szokást, hogy az év első teljes hetében a protestáns keresztyének naponta összejönnek és a szövetség által megjelölt kérdésekről elmélkednek és a kitűzött célok megvalósításáért imádkoz­nak. Megemlékeztek ezen üdvös mozgalomról a lelkészek január 6-án a templomokban is. Az első közös alliance- összejövetel a deák-téri leányiskola dísztermében volt január 7-én délután 5 órakor, mely alkalommal a terem egészen megtelt áhitatos hívekkel. Luther énekének el­hangzása és imádság után Bernát István szólt a gyülekezet­hez. Hangoztatta, hogy a lelkek feltámadása szükséges ahhoz, hogy Magyarország feltámadjon. A XIX. század embere boldognak vallotta magát a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem fellendülése láttára, de a XX. század emberét megrázkódtatták a világháború és a forradalmak mérhetetlen szenvedései és megéreztették vele, hogy nem jó utón halad. Az ember rájött, hogy a civilizáció magasabb, eszményi célok nélkül a háborúk kiinduló pontja. Újból fel kell támasztani a keresztyén szellemet, mely meg­teremti azt a nemzetközi egységet, melyről Wilson álmodott. De az ő müve, a genfi népszövetség nem alkalmas erre. Az ev. világ-alliance közelebb hozza egymáshoz a felekezeteket és közös erőkifejtést akar létrehozni az ellenségnek legyő­zésére. Felemelő érzés, hogy most az egész világon ugyan­azon imádság száll az egek Urához. Ha kitartunk az imád­ságban, lesz is áldott gvümmölcse. Ezután dr. Raffay Sándor püspök tartott bibliamagyarázatot I.Thess. +5 17— 18 alapján. Szerinte minden embernek legkedvesebb* em­léke az az óra, amikor édesanyja imádkozni tanította. Életünk minden áldása az imádságból fakad, mely Istennek csodálatos ajándéka. Az imádság jog, mellyel az ember kopogtat az örökkévalóság kapuján, méltóság, ut, mely szembeállít a jó Istennel, érezteti velünk, mily nagy igaz­ságot mond János apostol abban, hogy az Isten adott nekünk fia által hatalmat, erőt méltóságot (exusiát), hogy Isten fiai legyünk. Mikor arra int az apostol, hogy szüntelen imádkozzunk, nem gondolhatott arra, amit ma örök- imádásnak neveznek, sem Imamalmokra, sem beszélő ajkakra, melyek átveszik az imádságot mikor az egyik elfárad, hanem arra, ami olyan természetes, hogy mindent Istenre gondolva kezdjünk, mondjunk, tegyünk, mint az a szép imádság mondja : »Isten nevében kezdem el. ő segél- jen kegyelmével, ha ő segél, mi sem nehéz, ha Ő elhágy, erőm elvész.« A török harcokban a magyar Jézus nevével indult a küzdelembe. Minthogy az élet szünet nélkül folyó harc, minden nap fel kell magunkat vérteznünk. Maga a kötelességteljesités is harc önmagunk ellen. Kiáltsunk azért mi is »Jézus«-t. Amint Jézus szüntelen munkálkodott, cselekedjünk mi is úgy. Minden nap ünnep, minden nap lehet találkozásunk az Istennel. Ünnepnapon testvéreink­kel együtt lépünk Isten elé, a titkos kamrácskában naponta egyedül. Mindenben hálát adjatok! Pál apostol jól is­merte az életet. Sokat szenvedett a Krisztusért. E szen­vedésekkel dicsekedett és ezekért inkább adott hálákat, mint az áldásokért. Az első keresztyének is hálát adtak, hogy az Isten méltóknak tartotta őket arra, hogy szen­vedjenek az evangéliumért. Sajnos, az ember inkább kér, mintsem, hogy hálát adna. Bizony szomorú keresztyénség az, mely csak kérni tud. Az igaz hivő lélek mindig fent jár a magasban. A szenvedés által az Isten a lelket magához

Next

/
Oldalképek
Tartalom