Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-06-20 / 13. szám

Hegyen épített város 107 ■ mt m 1029 junius 20 két, hogy okvetlenül ezen a napon írják be gyermekeiket, mert különben a kevés rendelkezésre álló helyre 25-én és 26-án nem evangélikusokat fognak felvenni és a későn jövők kiszorulnak. Olvasóinktól e számunkkal egyelőre búcsút veszünk és nekik Istentől erőt, egészséget és jó nyaralást kívánunk. Legközelebbi számunk, ha Isten is úgy akarja, szeptem­ber 12-én fog megjelenni. Addig is kérjük szeretettel a hátralékos előfizetőket, hogy küldjék be mielőbb kiadó- hivatalunknak az előfizetési dijat. E kérelmünket különö­sen azoknak a vidéki lelkésztestvéreknek figyelmébe ajánl­juk, kik évek óta kapják lapunkat és még semmit nem fizettek, egy betűt sem Írtak és előfizetőket sem szereztek. Lapunkra, mint kizárólag az ev. egyházi közérdeket szol­gáló eszközre, a helyes közvélemény kialakulásában nagy feladat vár. Biztosítsák tehát anyagi és szellemi támogatá­sukkal további működését. Budai ev. egyházunk junius 18-án este 6 órakor köz­gyűlést tartott, mely jóval 11 óra után ért véget. A gyűlés kezdetén Sándy felügyelő bejelentette, hogy az egyház- megyei törvényszék részben hivatalos püspöki felhívásra, részben magánpanasz folytán a lelkészt állásától felfüggesz­tette és az esperes a leik. hivatal ideiglenes vezetésével Mohr Henrik óbudai lelkészt bízta meg, kit az elnöki tiszt­ben szeretettel üdvözöl. Alig olvasta fel Mohr lelkész a jelentést az egyház múlt évi állapotáról, megindult a szen­vedélyes felszólalások sora. Valóságos gyülöletorkánok süvítettek végig a termen, mely zsúfolásig megtelt. Ha még nem tudtuk volna Üdvözítőnk kereszthalálából, hogy mire képes a félrevezetett tömeg, ezen a gyűlésen minden figyelmes szemlélő megtanulhatta. A heteken és hónapokon át folyó aláírásgyűjtések és vendéglőkben megejtett szer­vezkedések megtermették gyümölcsüket : a közgyűlés névszerint való szavazással, melyben a szabálytalanul be­adott női szavazatokat is érvényeseknek fogadta el az elnökség, nagy többséggel nem fogadta el a presbyterium által ajánlott zárszámadást, minek folytán a gondnok be­jelentette, hogy maga ellen fegyelmit fog kérni. A köz­gyűlés megvonta a Hegyen épített várostól a szubvenciót és elrendelte, hogy a felfüggesztett lelkész segélykép ugyan­olyan összeget kapjon havonta, mint amennyit a törvény előírása szerint a felfüggesztés tartamára visszatart az egyház. Minthogy több presbyter lemondott tisztségéről, a szervezkedett párt egyik főszónoka követelte, hogy az egész elöljáróságot és a többi presbytert is lemondottnak kell tekinteni és junius 30-ra tisztujitást kell kitűzni. Sándy felügyelő ezt az indítványt, mint törvénytelent, visszautasította és nem mondott ki határozatot, ellenben bejelentette, hogy 36 évi egyházi szolgálatának ilyen mél­tánylása arra készteti, hogy maga ellen fegyelmi eljárást kérjen a felsőbb hatóságtól. A budapesti evangélikus leánykollégium 41 felsőbb osztályos tanulója ötnapos tanulmányi kirándulást tett tanárai vezetésével. Sárospatak várának és a kollégiumának megtekintése után Sátoraljaújhely szép vidékét, majd Széphalmon Kazinczy mauzóleumát és sírját tekintették meg. Nyíregyháza temploma, iskolája, a Sóstó után a Hor­tobágy és Debrecen egyetemi épületei fejezték be a tanul ságos utat. Végül a Nagyerdő csendjében a kirándulók közt lévő vallástanár imája zárta be a kirándulást. Min­denütt egyházunk ottani vezetői és a hatóságok jártak a kirándulók kezére és tették felejthetetlenné mindenki előtt az együtt töltött öt napot, melynek során hazánk szépségeit, emlékeit és a gyászos trianoni béke szomorú következményeit figyelhették meg. Kántori állás. A Budapest Ml. kerületi (Óbuda-Ujlak) ág. hitv. evang. egyházközség megfelelő tudással rendelkező kántort keres, aki az egyházi énekkar vezetésére is vállal­kozik. Fizetési feltételek, az állás betöltésével járó kötele­zettségek s egyéb tudnivalók megtudhatók az egyházközség lelkészi hivatalánál: Budapest, III. kér., Zichy-u. 7. sz. Levélbeli megkeresésre is szívesen válaszolunk. Mohr Henrik, ev. lelkész. A ,»Századunk“ társadalomtudományi szemle f. évi 5. számában (május—junius) három olyan cikket is közöl, melyek az evangélikus ember figyelmére különösen méltók. Első helyen kezd egy nagyszabású cikksorozatot, melyben Szeberényi Lajos Zsigmond esperesünk, az alföldi parasztság viszonyainak egyik legjobb ismerője, Parasztok a világ­háború után címmel leírja a parasztság általános helyzetét a világháború előtt és után. A háború hatása az erkölcsökre, forradalom, kommunizmus, bolsevizmus és ennek propa­gandája nyernek érdekes megvilágítást a cikkben, üröm­mel látjuk, hogy a cikkíró, ki már 1905-ben irt erről a témá­ról jeles tanulmányt, azóta állandóan figyelemmel kisérte a külföldi idevágó irodalmat és most hatalmas tanulmány ban számol be munkájáról.— Mire kötelez a történeti múlt címen Vitalis János elmélkedik a speyeri protestatio hősei­nek meg nem alkuvó hitéről és a mai protestantizmus hiva­talos képviselőinek felfogásáról, mely mintha nagyon messze eltért volna az ősökétől. Megállapítja, hogy a protes­tánsuk már szinte elfelejtették a Borromaeus-enciklikát, még ma sem ismerik fel a pápai törvénykönyv igaz jellegét és mintha nem vennének tudomást a »Magyar Kultúrádról sem, mikor a speyeri protestatió négyszázados emlékünne­pén úgy Antal Géza ref. püspök, mint br. Radvánszky Antal egyetemes felügyelő a történelmi kér. egyházak összefogását kívánják a közös ellenség ellen. Ki az a közös ellenség? Nagy vonásokban rámutat arra, hogy a protes­tantizmusnak nincs oka sem a szabadkőművességben, sem a szociáldemokráciában ellenséget látni. A protestantiz­musnak előre kell néznie. Ha élni akar őszintén, becsülete- ten kell a felvilágosodás és a társadalmi igazság álláspont­jára helyezkedni. — A harmadik cikket A keresztyénség és a spiritizmns elmen Szimonidesz Lajos irta és ismerteti — Domokos László: A szellem élete. Az evangéliumi tanítás a huszadik század világosságában ciniü müvét, mely 1928-ban 553 lapon jelent meg. Cikkíró kiemeli, hogy Domokos László a legideálisabb spiritiszta felkészültséggel a keresztyén spiritizmusnak olyan világ képét rajzolja meg, amilyen még nincs a magyar irodalomban és amely külföldi viszonylatban is bárhol a legelső helyek egyikére tarthat igényt. Bár a cikkíró a spiritiszta elgondolásokat fantasztikusoknak találja, mégis elismeri, hogy az ismerte­tett könyv végig vezet az emberiség művelődésének és fejlő­désének történetén, ismerteti a spiritisztikus tüneményeket, uj erkölcstant ad és olyan vallásos távlatot nyit, amely mélyebb és fenköltebb, mint a mindennapos vallásos materializmus. Az ev. papnék szövetsége junius 10-én a Deák-téri templomban az özvegy papnék otthona javára jól sikerült hangversenyt rendezett, melyen Zalánfy Aladár orgona­játékával, Sponerné Martin Anna énekével és Barabás Lidia hegedulésével gyönyörködtették a megjelent közön­séget. A brit és külföldi bibliatársaság bevétele az utolsó évben 417.640, kiadása 416.400 font volt. Egy fontban van 240 penny. Egy font bevételből esik 8 értékpapírok kamat­jára, 17 a londoni központnak juttatott ajándékra, 36 hagyományokra, 81 külföldi és hazai (angol) fióktársaságok gyűjtéseire, 98 eladott bibliai iratok árára. Az egy fontnyi kiadásból esik 3 penny régi szolgák járadékára, 5 a köz­ponti hibliaház k öltségeire (javítás, világítás, adó, bizto­sítás, írószerek), 6 évi jelentés, folyóiratok, irodalom és hirdetésekre, 15 a titkári, irnoki és képviseleti személyzet fizetésére, 19 a külföidi ügynökségek és titkárságok költ­ségeire, 30 kolportázsra, 32 áruházak, raktárak, szállítási és fuvarozási költségekre, 130 a biblia fordítására, nyom­tatására és kötésére. Örömmel emlékezünk meg e helyen a május hó 26-án lefolyt középiskolai tanulmányi versenyről, melyből 50 résztvevő középiskola legjelesebb tanulói között a pesti ev. főgimnázium tanulói érték cl a legszebb eredményt, mert 17 ponttal az első helyet szerezték meg iskolájuknak, mely eddig is legelső helyen állt e versenyekben. Bár nem értékeljük túl e versenyeknek eredményeit, ezek által is bizonyítva látjuk, amit mindig hirdetünk, hogy az evan­géliumi keresztyénség, amint azt egyházunk képviseli, a leghathatósabb nevelési tényező, mert bár nagyon hang­súlyozza az isteni kegyelem nélkülözhetetlen szükségét az üdvösség elnyerésében, mégis a keresztyén egyházak között a legnyomatékosabban hirdeti az egyes ember erkölcsi felelősségét és ezért a legjobban fejleszti ki a kötelesség­érzetet is. Ez az oka annak, hogy az ev. népek ugyanazon faji és földrajzi viszonyok között műveltebbek és vagyo­nosabbak is, mint más vallásban élő fajrokonaik vagy honfi­társaik. A reformátusok ezért maradnak el az evangéliku­sok mellett a versenyben, mert a praedestinatio (az üdvre való kiválasztás) gondolata megbénítja sok léleknek sza­bad szárnyalását és erőkifejtését. Hol töltsük vakációnkat? A Bethánia-Egylet olyanok számára, akik csendességben, egyszerű viszonyok között

Next

/
Oldalképek
Tartalom