Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-12-19 / 21. szám
Kegyen épített véres 168 19S{t décémber 19 kára barázdákat vont az emberek hálátlansága és könnyeket sirt azon, hogy hiába tárta ki karját, az emberek nem menekültek hozzá és nem keresték a békesség útját... Ez a karácsony másik ábrázata. Hogy valami jusson belőle mindenkinek' Annak is, aki boldog, akinek az élete paradicsomi ártatlanságban, gondtalanságban, Isten ölében múlik. De nem hagyja üresen annak a lelkét sem, aki a csillogó legendák színes burka alatt meglátja a megváltó történetének tragikus akcentusa vonásait, megérzi Krisztus szive verését s hallja, hogy dobog ez a szív a szegényekért, a csalódottakért, a megfáradtakért, a nyomorúságból szabadulás után sóvárgókért! Szive együtt dobog azéval, akinek a szive keserűbe a sokaságot, azéval, aki tüzet hozott erre a világra s azt szerette volna, bár még égne, azéval, aki ettől a világtól semmit sem akart, hanem érte életét, szeretetét, szive-lelke melegét adta, hogy az emberek jobbak legyenek általa. A gyermekek, a mesék karácsonya, egyszer volt, hol nem volt, sőt az is lehet, hogy egészen másképen volt, mint ahogy azt apokrif és más legendák elképzelik. A nagyok karácsonya azonban örök vagy legalább is addig tart, amíg az embereknek testi és lelki békességre van szükségük s amig ezen jóindulatú embereknek keményen mun- kálkodniok kell... Gyerekünnep. Az is. Öntsétek ki clébük a költészet színes virágait.tDe azért ti se álljatok félre a karácsonyfa fény özöne alól. A csillogó felszín a'att érezzétek meg ezen a napon, amikor a menny oly közel jött a földhöz, hogy a békesség fejedelmének eszményei nemcsak gyerekek szemében csillogó cifraságok, hanem a legférfibb férfiak, a legemberebb emberek szivének a húrjait magasabbra ajzni is alkalmasak;. ... A jóság, & szeretet, az igazság és a békesség evangéliuma nemcsak kegyes és Szent eszmények, hanem a világ legemberibb eszményei is. F. P Wahher Schmidkunznak mai elmélkedésünkben említett müve 1929-ben 3. kiadásban jelent meg Paul Stangl kiadásában Münchenben. Ära kötve 4.50 márka. Karácsonyi ének Johannes Falk »O, du. fröhliche . . .« Ó karácsonynak, ó bo’tlogságnak üdvöt árasztó ideje! A föld elveszett, Krisztus született, örvendj, örvendezz Krisztus népe! 0 karácsonynak, ó boldogságnak üdvöt árasztó ideje! Krisztus megjelent, bennünket megment, örvendj, örvendezz Krisztus népe! 0 karácsonynak, ó boldogságnak üdvöt árasztó ideje! Dicsőség ura, hallgatunk szódra! Örvendj, örvendezz Krisztus népe!... Ford.: Szimonidesz Lajos Cftang-Cftift-Cfitang kínai tábornok levele a B. K. B. T. 125 éves jubileumára A biblia nagyszerűsége abban áll, hogy az az isteni misztériumnak teljes, mély és mindent átölelő kinyilatkoztatása. Komoly tanításai és szigorú intelmei azoknak az erkölcsi elveknek megnyilatkozása, amelyek kapcsolatot teremtenek Isten és ember között, melyeknek eredménye a megbánás, újjászületés és a fő elvekhez és az igazsághoz való visszatérés. Kegyesen és fenségesen a jóra biztat, a rosszal megrója, a rejtett dolgokat napfényre hozza, mert semmi sem márad Isten elölt észrevétlenül. Mérhetetlen bölcsesége és hatalma az egész emberiséget átfogta a mi urunk Jézus Krisztus megváltásával, úgyhogy mindenki bocsánatot, újjáéledést, a szeretet teljességét és a mennyországba jutást nyerheti el. Ez a könyv, a biblia, a világ leghatalmasabb könyve. A jelen levél írója megtérése óta komolyan és alázatosan olvasta a bibliát és ily módon némileg megismerte annak legfőbb elveit a Hit, Remény és Szeretet tekintetében. Ennek alapján azt hiszi, hogy a szeretet az élet külső vonatkozásaiban nyilvánul meg és az egyéb utakat teljesen külön kell választani. Jézus azt mondta: Aki atyját vagy anyját fiát vagy lányát jobban szereti mint engem, nem méltó hozzám«, ennek a tanításnak az értelmezése szerintem a következő: »Az, aki hazáját jobban szereti, mint Krisztust, nem méltó keresztény.« Ez nem jelenti azt, hogy ne legyünk jó hazafiak, hanem azt, hogy a hazafiasság legyen alávetve azoknak az elveknek, melyeket Krisztus hirdetett. Ha ezeket az elveket helyesen alkalmazzuk, akkor épp úgy szeretnünk kell más emberek hazáját, mint ahogy szeretjük a sajátunkat. Ha valaki szereti és védi saját nemzetét, de rosszat tesz és nem sajnálja a más nemzeteket, ez azJ mutatja, hogy nem veszi figyelembe a szeretetnek azt a törvényét, mely úgy szól, hogy: »Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Ha valaki gazdagodik mások rovására; saját magának vagyont
