Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-11-07 / 18. szám

VI. évi. 18. szAub gOT03f*TT i<( 188» november 1 •nAnVx «t®**®*****' iraroő 3LZ3U-SÍÍ-J A BUDAI LUTHER-SZÖVETSÉG EGYHÁZI ÉS POLITIKAI HETILAPJA FŐSZERKESZTŐ Dr. SZLÁVIK MÁTYÁS BUDAPEST, IX., JURANICS-ü. 13 FÓMUNKATÁRS: Dr. SCHINDLER GYULA ELŐFIZETÉS FÉLÉVRE 3 PENGŐ A BUDAI LUTHER-SZÖVETSÉG 54141.SZ 1’OSTATAKARÉK-CSEKKSZA.MLAJÁRA KÜLDENDŐ KIADÓHIVATAL BUDAPEST, DONÁTI-U. 49. II. EM. IS FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ HOTTL ÁRPIIN BUDAPEST, 1, VERBÖCZY-U. 28 h pedig az ölök élei hogr megismerjenek léged, az egiedúl Igaz Isteni és akii elküldlél. a Jézus (risztosl! János ei. II. 3. A drágahő • Ismét hasonlatos a mennyeknek or »zága a kereskedő emberhez ki szép drágaköveket keres. Ki minekutánna lalálantl valami drágakövei. elmegyen és minden marháját eladván megve­szi azt* Máté ev. 13. 45—4(1. Mindent eladni, mindent kockára tenni, mindent elhqgyni — miért?! Ami érték, ahhoz ragaszkodni kell! Meg kell becsülni! Meg kell őrizni! Idők változásain, nagy kataklizmákon át kell menteni! Örökül kell hagyni az utó­dokra! Mi is úgy kaptuk. Nincs jogunk arra. hogy cltékozoljuk és elvesztegessük. Apáinknak és fiainknak egyformán számadással tartozunk róluk!... A jó kereskedő azonban nem helyczkcd- hetik erre a konzervatív álláspontra. Neki az értékek egész sora csak eszköz arra. hogy ke­reskedjék velük. Veszi és adja őket s amiért mindenét kockára telte, a legdrágábbat is to­vább adja. Egy kincs sem az övé: neki elég, ha a csereberén valami kis haszna marad. Szabad-e a vallást ebbe a gondolatvilágba átvinni s ilyen példálódzással megértetni pró­bálni?!... Jézus ime, megcselekcdtc. És neve­zetes: nem örök értékekről beszél, nem arra lanit, hogy az egyszer megszerzett kincset min­den poklokon keresztül meg kell tartani, ha­nem arra, hogy a jobbért, a nagyobb értékért, az uj igazságért a jó kereskedőnek mindenéi el kell adnia, hogy megvehesse! Miért Ixíszélt igy? Mert előre nézett és azt akarta, hogy hí­vei se zárhassák l)o szivüket az előttük feltá­ruló igazságok előtt. Maga is feláldozta magát és azt akarta, hogy követői is hasonló áldoza­tokat hozzanak az igazságért. IH- mi ez az igazság? Az, amit az embe­rek annak tartanak? Az, amiért e világon tüle­kednek? Az amiért itt e földön marakodnak? Egyik sem! Az az igazság, ami megér min­den áldozatot: isten országa. Földi közösség ez? A példázat nem ezt mondja. Isten országa a mennyek országa. Az a világ, amely az emberen felül, e világon túl. minden hiábavalóság elmúltával integet felénk. Almaink, vágyaink, hitünk és reményeink ór- s/ága Hol ez az ország? Van róla egy kínai példá­zat. A sárga császár a vörös lótól északra utazott és Kun-lun hegyeit megjárta. Mikor megint délre ment, elvesztette a varázsgyöngyéi. Kiküldte keresésére az Értelmet. De az Ér­lelem nem találta meg. Kiküldte keresésére a Látást, de a Látás nem látta meg. Kiküldte keresésére a Bölcsességet, tie a Bölcsesség sem találta meg. Valamennyiük után kiküldte a Semmit és a Semmi megtalálta Különös monda a császár, hogy a Semmi meg tudta találni! Hol ez az ország? Bennünk? A testünklxm? Ebben a féregzsákban ahogy Luther mondja? A lelkűnkben? A testünknek ebben a tovatűnő járulékában? Fölöttünk? A világok végtelen ha­lárain innen vagy túl? Se az értelem, se a lxálcsesség, se a látás nem tudja megmondani. A semmi azonban revclálja. A semmi! Ha majd. a szemünk lehunyjuk, ha majd elhagy­juk mindenünket, ha majd visszahullunk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom