Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-10-10 / 16. szám

Hegyen épített város 139 1929 október 10 örömmel közöljük, hogy az egyetemes egyház jelentős kulturkincesel, egy mintegy 25.000 köte­tet magábanfoglaló könyvtárral gazdagodott. Gróf Degenfeld-Schomburgh Pál nagynénjéről, néhai báró Podmaniczky Gézáné, született gróf Degenfeld- Schomburgh Bertáról, örökségképen reászállt, néhai báró Podmaniczky Lajos és néhay báró Prónay Sándor, egyetemes felügyelő, gyűjteményeit is ma­gában foglaló, mintegy 25.000 kötetet tartalmazó könyvtárát, tekintve, hogy báró Podmaniczky Géza, taró Podmaniczky Lajos és báró Prónay Sándor egyházunk hivei voltak és annak közügyeiben részt- vettek, ajándékul felajánlotta az egyetemes egyház­nak azzal a feltétellel, hogy a könyvtár a báró Pod­maniczky Géza és hitvese gróf Degenfeld-Schom­burgh Berta könyvtára nevel viselje és az egyetemes egyház a könyvtárat megfelelően elhelyezni, elide- genithetétlenül megőrizni és gondosan kezelni tarto­zik. Az egyetemes felügyelő ur addig is, amig az egyetemes egyház ebben a kérdésben alkotmányo­san megnyilatkozhalik, a fejedelmi adományt el­fogadta és megköszönte. A könyvtár az egyetemes egyház épületében nyer elhelyezést. Das Lutherische Einigungswerk. Von Haupt­pastor dr. Per Pehrsson in Göteborg. Leipzig 1929 Verlag von Dorf fling u. Franke. A kétíves füzet ára 1.50 bir. márka. A svéd belmissziói egyesület kiadásában jelent meg e füzet a múlt évben, me­lyét G. Klose theologus Bonnban fordított le né­metre. Ä jeles szerző neve nálunk is ismerős és szeméLye sem ismeretlen, hisz 1927-ben a luth. vi­lágkonferencia választmányi ülése alkalmával lát­hattuk őt körünkben, az egyetemes gyűlésen. Mü­vével tájékoztatni akarja olvasóit arról, hogyan je­lentkeztek az egész világon szétszórt evangélikus- ságban az egyesülési törekvések, hogyan jött létre 1868-ban az első egyetemes evangélikus konferen­cia Hannoverben, milyen kísérletek történtek az ág. h. ev. vallásuak tömörítésére Európa és Ame­rika egyházaiban, hogyan jött létre 1923-ban Eise- nachban az első luth. világkongresszus, melyet ez évben a kopenhágai követett. Mint az eisenachi kongresszuson létesített választmány tagja beutazta úgyszólván egész Európát, a helyszínén tanulmá­nyozta az egyh. viszonyokat és azokról helyesen tá­jékoztat. Bár müvét a kopenhágai kongresszus al­kalmából irta az azon résztvevők számára, müve ettől függetlenül is érdekes, tanulságos és azért melegen ajánljuk megszerzését. Budapesti benyomá­sairól és magyar ev. egyházunk múltjáról és je­lentőségéről igen rokonszenvesen emlékezik meg. Megjelent a Századunk« társadalomtudományi szemle októberi száma, melyben befejeződik dr. Szeberényi L. Zs. érdekes tanulmánya: »Parasztok a világháború utána, melyre már két ízben is fel­hívtuk olvasóink figyelmét. Örülünk, hogy e rend­kívül nagyjelentőségű problémáról, mélyet más ol­dalról is, politikai megfontolásból, most napirendre hoztak, egyházunk egyik képviselője irt oly tartal­mas tanulmányt, mely szakkörökben teljes megbe­csülést vívott ki magának. Ugyancsak e számban olvasható »Induktiv teológia« címen Szimonidesz Lajos tollából egy rövid tanulmány, mely grandió­zus perspektívát mulat a gondolkodó embernek és minden müveit ember érdeklődésére joggal szá­mot tarthat. Úgy vagyunk értesülve, hogy a índós szerzőnek egy ugyanolyan irányú hosszabb lélek- zetii tanulmánya legközelebb megjelenik egy kül­földi szemlében is. Magyar bánat. Miklós vitéz verseskönyve. E címen jelent meg Szarvason vitéz dr. Zerinváry Szilárd járásbiró verseinek harmadik kötete. A kilencven oldalas könyv három ciklusra oszlik; a turáni érzések bus kobzosának hangja csendül fel benne legtöbbször, de a családi öröm, a fiúi szere­tet, a tanítvány hűsége is kicsordul a tele szívből, mely tud bízni és remélni a magyar boldogabb jövendőben. A könyv megrendelhető 2.50 P-ért a szerzőnél, Szarvas, járásbíróság, vagy a Müller- nyomda címén Szarvas, Deák Ferenc-utca 13. sz. A Tóra és népe címen Bónay Károly dr. volt budai kir. közjegyző, akit budai egyházunk hivei régebben nálunk tartott előadásaiból is jól ismer­nek, könyvet irt a zsidókérdés megvilágítására. A 224 oldalas könyvben ismerteti a mózesi törvényt, a zsidóság régi történetét, a Misna és a Talmud kialakulását és hatását, a zsidóság ujabbkori életét, gazdasági és világtörténeti jelentőségét és a zsidó­kérdés különböző vonatkozásait. Müve komoly ta­nulmányokon alapuló, jó tájékoztatást nyújtó munka, Szerzőjének független állása és egyéni gondolko­zása mindenütt átüt rajta. Meglepően önálló vé­leménye van ószövetségi kérdésekben. Nagyvonalú­sága miatt nem foglalkozik részletkérdésekkel s talán nem minden ponton abszolút következetes, — a katholikus hatás sokszor beszűkíti egyébként elfogulatlan felfogását — általában azonban jól be­leolvasta magát az anyagba. Kár, hogy forrásaiul is inkább általános jellegű müveket .használt. Ha egy kicsit körülnéz az ószövetségről és a zsidókér- ről szóló protestáns irodalomban, amelynek klasz- szikus alkotásai Wellhausen. Friedr. Delitzsch, Gun­kel, Smend, Schürer, Bousset és Strack müvei és ha nagyobb szakszerűségre törekszik, akkor könyvét az újabb magyar szakirodalomban is valósággal hézagpótlóvá formálhatta volna. Mostani alakjában laikusoknak való munka, melynek érdeme az, hogy legjobban megalapozott pontjain ellenmondásokat fog kihívni‘s ezzel az érdeklődést a zsidó történet problémáira tereli. Az újabb zsidókérdésről szóló fejtegetései szintén vázlatosak, de elég elfogu'atlanok. A könyv a szerző kiadásában jelent meg s nála is kapható. - —ő. »A FÉBÉ« bibliai szakitós naptára 1930-ra meg­jelent. Az a kedvező fogadtatás, melyben a naptár első évfolyama több helyen részesült, szolgált buz­dításul az uj évfolyam nagyobb példányszámban s gondosabb kiállításban való megjelentetésére. Uj díszes hátlapon a naptár beosztása, tartalma és iránya ugyanaz, mint tavaly. A nagyváros zakatoló zajában, vagy a természet csendes ölén élő ol­vasó egyformán megtalálhatja benne azt, ami na­ponként felüditi a ' lelket. A sokgyermekes család s a magánosán küzdő, a házi áhitat bevezetésére vágyó s az iskolában, vagy templomban felnőt­teket vagy gyermekeket pásztoroló őrálló segítsé­get lelhet abban az evangéliumi bizonyságtételso­rozatban, mely a naptár minden lapján átvonul. A bibliai szakitós naptár nem akarja feleslegessé tenni a népünk állal már megszokott Luther-nap- tárt. Biztos tudatában van annak, hogy hézagpótló szolgálatra van elhiva épp evangélikus egyházunk­ban minden egyéb naptár mellett is. Az egyházi esztendő, a természeti és iskolai év menetén kívül különös tekintetet szentel a naptár az egyes egy­háztörténeti évfordulókra, igv kiváltkép az ágostai birodalmi gyűlés 400 éves jubileumára. A szaki­tós naptár ára 1.80 pengő. Lelkészek, tanítók, egye­sületi és helyi iratterjesztők öt példánytól 10%, tiz példánytól 15%, huszonöt példánytól 25% kedvez­ményt kapnak. A portót és csomagolást külön kell fizetni. A naptár megrendelhető »FÉBÉ« Evang. Diakonissza Anyaház Iratterjesztése Budapest, L,

Next

/
Oldalképek
Tartalom