Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-09-26 / 15. szám
1029 szoptembor 2(5 Hegyen épített város 111» Szabátyrendelet-tervezet a javadalmas egyházi tisztviselők házasságkötéséről Az egyházközségekhez szabályrendelet-lerezel küldetett le a javadalmas tisztviselők hé ’.asságkötéséröl. Az egyházközségek ezt kisel»1* nagyobb vitákkal letárgyalták s az összegezett pro- és kontravélemények az egyházmegyei közgyűlések elé kerültek. A szabály rendes- let-tér vezet alaki és tartalmi vonatkozásaiban oly újításokat tartalmaz, hogy érdemes vele részletesebben foglalkozni, az egyházlársada- lommal még a kerületi közgyűlések elölt megismertetni. A szabályrendelet-tervezel főbb pontjai már közismertek lehelnek. A szabály rendelet-tervezetre vonatkozó jogi vélemények között kiváltkép figyelemreméltó két elismert jogtudósunknak véleménye. K két jogtudósunk a szegedi egyetemnek két kiváló professzora, az egyik dr. Kreky István, a másik dr. Kölner Ödön. Mindketten Írásba foglalták véleményüket, s a javaslatnak ala| os érvek alapján ellentmondottak Dr. Kreky István többek közölt ezeket mondja a tervezetről: A házassági jogról szóló 1801. évi \\.\1 t.-c. által megszabott rendelkezések keretein tid megy az egyház által tervezett szabály rendelet. Házassági akadályokat felállítani egyedül és kizárólag az állami törvényhozás van jogosítva s az. egyház nem hozhat olyan rendelkezéseket, amelyek mint a tervezet némely rendelkezései az állami törvénybe ütköznek s mint ilyenek jogi hatállyal nem bírhatnának! De nemcsak törvényije ütköznek, hanem az egyház tekintélye szempontjából is aggályosak lennének az ily rendelkezések, mert a rendelkezésekből támadó perben vita tárgyává lehelne tenni, hogy az egyház szabályrendelete nem ütközik-e állami, illetve egyházi törvényivé és |rt esetén megtörténhetnék, hogy a szabályrendelet törvényellenes voltál bírói ítélet állapítaná meg. Dr. Polner Ödön a tervezetről ezeket Írja jogi véleményében: A tervezetnek két sarkalatos rendelkezése van. Az egyik megkívánja, hogy javadalmas egyházi tisztviselő csak megfelelő műveltségű, fedhetetlen jelien ü továbbá egyházias gondolkodási! evangélikus féllel köthessen házasságot, a másik, hogy ilyen egyházi tisztviselő csak felsőbb hatóságnak beleegyezésével léphessen házasságra. E második intézkedéssel a tervezet kétségtelenül az elsőnek érvényesítését kívánja biztosítani. Ami az első rendelkezést illeti, az lényegileg bizonyos házasságok tilalmát jelenti. A házasságok. melyek ily tilalom alá esnek, két csoportba oszthatók: az egyikbe tartoznak a nem megfelelő műveltségű, vagy nem fedhetetlen jellemű féllel kötendők, de ide sorolhatók a nem egyházias gondolkodású féllel kötöttek is; inig a másodikba a nem evangélikus vallásu féllel kötendő, vagyis a vegyes házasságok tartoznak. Az a törekvés, hogy az egyházi liszt viselők, különösen |>edig az egyház által javadalmazott tisztviselők és ezek közölt elsősorban a lelkészek olyan házasságban éljenek, amely társadalmi és egyházi állásuknak megfelel és amely erkölcsi szempontból ne essék semminemű kifogás alá, önmagában helyes és hogy ez sza- bályrendelelileg dckrelálüissék, annak elvi akadálya nincs. De hogy a kölnid fi házasságok ebből a szem pont Im >1 előzetes felsőid) halósági engedélyhez köttessenek, az az egyházi tiszt nise- lők egyéni jogainak oly nagy mértékű megszorítása. mely egyrészt a szabály rendeletalkotás jogkörét meghaladja és a zsinati törvény- hozás körébe tartozik, másrészt ettől eltekintve sem látszik megengedhetőnek Ha egyházi tisztviselő oly házasságot köt, mely erkölcsi szempontl>ól meglxdránkoztaló, ez már jelenlegi alkotmányunk érteiméin n is (321. i? i. pont egyházi vétségnek minősül: ebből a szem pont l>ó| tehát további intézkedésre alig van szükség Hogy társadalmi és egyházi állásának máskülönben megfelelő házasságot kössön, az is kívánatos, de ebből a szempontból előzetes engedélyhez kötni a házasságot azért nem volna helyes, mert ezt elérni más eszközök is alkalmasok, igy különösen a szóban forgó állásokra hivatott egyének előzetes nevelést közöttük és egyházaik körében megfelelő közszellem ébresztése és fenntartása stb. A házasságok előzetes engedélyhez kötése pedig az egyén magánéletéin* való oly messzemenő, a letűnt idők rendörállumára emlékeztető beavatkozás, különösen, ha még a gondolkodás mill őségé is vizsgálat tárgyává tétetik, amely az egyénnek azzal a szabadságával. mely a protestantizmusnak is egyik alapelve és amely helyesen csak a kellően kifejlesztendő önfegyelmezéssel korlátolható, alig volna összeegyeztet hetfi. Az előzetes engedélyhez kötés célravezetö- sége azonkívül problematikus is. Ha nem tartatnék minden egyes esetben messzemenő kutatás. investigáció: ami rendkívül terhessé és kényessé tenné az eljárást s úgyszólván kivihetetlen volna, akkor az előzetes engedély csak a Ivemii látott iratokra támaszkodhatnék, melyek sok esetlxm csak ferde felvilágosítást nyújthatnának akár egyik, akár másik irányban s igy az egész előzetes engedélyezési eljárás illuzó- riussá válnék, fennmaradván annak odiózus színezete. A tilalom alá eső házasságok másik csoportjába a vegyes házasságok tartoznak. A tilalmazott házasságoknak sokkal nagyobb kategó
