Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-06-29 / 15. szám
1928 junius 29 109 Hegyen épített város hierarchikus csalhatatlan pápaság megalapítója, a protestantizmus és evang. kereszténység legnagyobb és szerzetében is legkérlelhetetlenebb ellensége, a katholikus egyház antiprotestáns lovasitott szerzetes rohamcsapatának szervezője«. Itt a lipcsei Böhmer műve a jezsuitákról a biztos kalauza. De bennünket, magyar evangélikusokat közelebbről érdekel annak a magyar »ultramontan hőhullámnak és irodalomnak« a rajza, amely közvetlenül szemeink előtt játszódik le 1919 óta napjainkig, amely, mint ismeretes, »Magyarország rekatholizálását« célozza és Tomcsányi, Bangha, Petzenhoffer, Czapik és Bilkei jezsuita páterek nevéhez és fürge, lármás zsurnalisztikájához fűződik. E páterek és fráterek hű tükörképeivel van itt dolgunk. Főleg Bangha legújabb »hőskölteménye« jezsuita műremek. Ideje volt már ennek az irodalmaskodásnak igazi arculatát és módszerét feltárni. Még a háború borzalmait és a megszállás ördögeit is az ultramontanizmus szolgálatába hajtja és a pápai világuralom céljaira használja fel. Harnack professzor találó szavaival élve, a jezsuiták mai harcmodora »valóságos prostes- tálás Antal és Assisi Ferenc szerzetesi ideáljaival szemben.« Mesterien rajzolja meg szerzőnk a »Jegyzetek«-ben Pázmány P. élet- és jellemképét is. Szerzőnk szellemes vérbeli polemikus iró, mint akár Masznyik Endre, azért azonban más vallásfelekezetüekkel szemben, sőt még a pogánysággal szemben is Pál apostol példájára türelmes, megértő és liberális. Azt mondja, hogy »az igazság sohasem türelmetlen — csak a fanatikus rajongók és képzelődök türelmetlenek«. Mást hirdetett annak idején Schlauch püspök, ki azt állította, hogy »a türelem nem keresztyén erény«, Bangha szerint »az igazság türelmetlen«. És helyes szerzőnk az a megállapítása, hogy a vallás igazságait át kell élnünk és csak a Szentlélek ajándékaként ismerjük* fel annak mélységeit«. Más vallásu polgártársainkkal hitigazságaink feladása nélkül is békességben élhetünk és nemzeti ünnepeinken együtt működhetünk. És nincs is »igaz és hamis«, hanem csak »tökéletesebb vagy kevésbbé tisztább vallás«. Melegen ajánljuk e polemikus korrajzot lelkészeink, felügyelőink, tanítóink, presbitereink és érettebb ifjúságunk szives figyelmébe. Sokat tanulhatunk és még többet okulhatunk belőle. Ára 6 pengő. Megrendelhető az Evang. Egyházi Könyvkereskedésben Békéscsabán. Dr. Szlávik Mátyás Hegyen épített városra adakoztak : Andreikovics Ja- kabné 1.50, Bánhegyi Aladámé 2, Baky Gyula 3, dr. Bartos Antalné 3, Berger Károly 3, Bergmann Elemérné 3, Biehn Jánosné 20, Bucz Béláné 3, Fodor Barnabásné 6, Fülep Zsigmond 5, Eitel Károly 5. Gavorra Dániel 10, Gundelfin- gen József né 1.50, Hazay Ödön 3, Hermann Miksa G, Jahl Rezsőné 3, Jámbor Lajosné 3, dr. Just Sándor 6, Kis Márton 3, Klaniczay László 3, Kott Boldizsárné 3, dr. Kozma Antalné 6, Kun Attila 6, Kövecses György 12, Lenk Adolf 5, Mikus-Csák István 3, özv. Németh Józsefné 6, Petr»k Elemér 3, P. Rajkai Ferenc 3, Rucsinszky Anna 6, Ru- zicska Lászlóné 5, Szigeti Sándor 6, Tornán Lajos 4, Újágh Árpád 16, Vitár János 3, Wein Dezsőné 6, összesen 186 pengő. Biblia a magyar nép életében Nyíregyházáról jöttem hazafelé. A reggeli vonatban két férfi mellé kerültem, aki mint én, ugyancsak lapot olvasott. Egy darabig csendben, de később beszélgettek s beszédjük csupa panasz és elégedetlenség volt. Hírlapomat kiolvastam és időm megengedte, hogy szóbaelegyedjem velük. — Rossz a mai helyzet atyámfiai? — Bizony rossz főtisztelendő ur. — Volt a válasz. Mond csak atyámfia, mit ettél tegnap délben? Utitársam előszámlálta egy utazó vigéc- embernek 3 fogásos, húsos, sajtos, fekete kávés ebédjét, ami után azt kérdeztem tőle, hány gyermeke van? — Egy gyermekem van. — Volt a stereotip válasz. — Ismeri valamelyiketek a Nyíregyházán Galiciából származott bocherzsidók életét mondaná el, hogy azoknak mi a főtáplálékuk, hány gyermekük van és mit csinálnak rendszeresen, amit cl nem mulasztanának a világért sem? — Történetesen ismerem. — Volt a válasz a hallgatabbik ajkán. — Sok hagymát esznek, sok tejet, barnakenyeret, sokat imádkoznak, szent- irásokat olvassák órák hosszat. — Hány gyermekük van és milyen az idegzetük? — Sok gyermekük van és nyugodt az életük. — No lásd, atyámfia, te sokfélét össze-vissza ettél tegnap, szentirást nem olvastál, nem imádkoztál, egy gyermeked van s tele vagy panasszal. Lásd te és a te fajtád ezért pusztul ki, mert ha idegességében nem lesz öngyilkos, a te egy-kédet elveszi a másik család egykéje és a két családból már csak egy család lesz. Ama primitiv étkezési! és hivő, sokgyermekes családoknak van jövőjük, — Lássátok csak, ti, akikről úgy látom, Mózes hitű állampolgárok vagytok, egyformák vagytok azokkal a keresztényekkel, akik ugyancsak úgy étkeznek, mint ti, úgy öltözködnek, mint •ti s éppen úgy nem törődnek szentirásukkal, a Bibliával, mint ti. Nektek is, nekik is oda vissza kell térni a Mózes 5 könyvével, a Thórával kezdődő Szent Bibliához. Mert különben elveszünk, ti is, mi is. Tokajban azzal vált el a két atyámfia : »Főtisztelendő ur, még soha sem mondotta meg ezt nekünk igy senki, de igaza van, olvasni fogunk Bibliát, mert zsidóul már olvasni sem tudunk«. Meg is vették már a Bibliát. * A Biblia dolgozik ismét a magyar ugaron. Azon a magyar földön, ahol valahányszor olvasták a Bibliát, mindig a nemzeti újjászületés és önálló független Nagymagyarország fája kezdett virulni. A Lutheri reformáció legszentebb munkája, hogy a Bibliát a nép nyelvére fordítja, hogy azt mindenki olvashassa. Á magyar nyelvű Biblia is Luther munkájának köszönhető. A magyar
