Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-03-04 / 7. szám
Hegyen épített város 52 1928 március 4 4. Baracsi birtok megváltási ára után kamat ......................... 4.000.— P 5 . Épülettatarozásra ................... 3.000.— » 6 . Fűtés, világítás, irodai költség, telefon és posta ................... 2.000.— » 7 . Tartozások után fizetendő kamat 400.— » 8. Segélyek és ösztöndíjakra .. .. 700.— » 9. Tanítók költözködési költsége.. 690.72 » 10. Tartozások kiegyenlítésére .. .. 1.617.24 » 11. Pénzbeszedő jutaléka .............. 2.900.— » 12. Vegyes kiadások................... .. 2.000,— Ö sszesen.. 46.718.69 P B) Bevételek. 1. Házbérjövedelem......................... 1.350.— P 2 . Székesfőváros segélyé .............. 3.960.— » 3. Egyházi hívek járuléka.............. 29.000.— » 4. Ajándékok ............................... 500.— » 5 . Templomi szerek használata .. 100.— » 6. Offertorium ............................... 2.200.— » 7 . Albérletből folyó jövedelem 288.— » Összesen.. 37.398.— P Mint fedezetlen kiadás mutatkozik 8320 P 69 fillér. Ez a hiány másként nem fedezhető, mint vagy az egyháztagok járulékainak felemelésével, vagy amint a pesti egyházban történt, a hívek vagyon- és jövedelmi adója után kivetett 5%-os egyházi adó behozatalával. Efelett egy közeljövőben összehívandó közgyűlés lesz hivatva határozni. A kiadási többlet 1928-ra onnan származik, mert a baracsi birtok megváltási ára után kamatot kell fizetnünk, amely 10 éven keresztül egy súlyos terhet jelent egyházunknak. A 10 év lefolyta után egy szép jövedelemre tesz szert az egyház. Súlyos terhe az egyháznak a pénzbeszedői jutalék, ami azonban a hívek egy kis jóakaratával a minimumra redukálható, evégből a gondnok minden egyháztagnak elküldi az értesítést, hogy 1928. évre minő összegű járulék lett reá kiróva és kéri a híveket, hogy ezt az összeget vagy az egyháznak a postatakarékpénztárnál levő 40477. sz. csekkszámlájára, vagy az egyháznak a Magyar Általános Hitelbank szénatéri, Krisztina-téri, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Fő-utca 41., a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank Margit- körút 3. sz. alatti fiókjánál nyitott folyószámlák valamelyikére befizetni szíveskedjenek. Az ide történő befizetés azért is érdeke az egyháznak, mert az összeg rögtön kamatozik számára. Dr. Sztehlo Aladár Lorber Jakab: A Gyermek Jézus Üdvözítőnk gyönyörű gyermekségének története Németből fordította és kiadja: Horfi Ede, Rákosliget Beszerezhető a kiadótól 4 P 30 fill, beküldésével vagy utánvétel utján 5 pengőért Postatakarékcsekkszáma 1739 Visszaforduljunk? Irta : Sass János A természetben mindenütt életerő pezseg. Folytonos mozgást, bizonyos célra törekvést, szakadatlan előhaladást tapasztalunk. Még az érzéki világnak minden életcsírákat rejtő jelensége is állandó munkásságban él, életföltételei mindenütt megvannak. Annál kevésbbé van tétlen nyugalom és megállapodás a világ azon részében, melyet érzékeinkkel fel nem foghatunk : a szellem országában. Ahol pedig a szellemi erőket kényszerítő eszközökkel lebilincselik és munkátlanságra kárhoztatják, ott megromlik az élet, ott a pangás és a poshadás sorvasztó levegője terjedez. Ött a természet törvénye szerint a halálnak kellene bekövetkezni, ha nem volna örökéletű a szellemi erő, mely a legkétségbeejtőbb rabságból is föltámad. A vallásos buzgóságnak ama nagyszerű, szent föllángolása, mely a Szentföld visszafoglalásáért két évszázad lefolyása alatt rengeteg áldozatkészséget tanúsított, a rendkívüli erőfeszítésben mintha elfáradt, kimerült volna, dérütött virágként lankadt le. A léleknek ezt az elernyedtségét az uralomra törekvő egyházi hatalom akkor igen jó alkalomnak találta a szellemi élet tevékenységének megbénítására, sőt teljes elfojtására. Az önálló gondolkodás, a szabad kutatás vágya, az egyéni lelkiismeret, a szív érzelmi világa súlyos bilincsek rabságában sínylődött. Az ural- ,íkodó hatalom körülbástyázta az egyházat eszélye- sen kigondolt intézményekkel és megszervezte annak alkotmányát oly módon, hogy az azután, mint bevehetetlen vár, állandó s megváltozhatatlan börtöne legyen a keresztyén hívőknek. Az ember pedig — miután a középkori papi osztályt közbeékelték — Istenétől erőszakosan elszakítva, kénytelenül lemondott minden szellemi működésről, minden egyéni szabadságról, minden előre- törekvésről, hogy egyedül az egyház hatalmának gyarapítására áldozza minden erőit és az egyháznak juttatott jó cselekedetekben keresse lelke üdvösségét. Az isteni ige: »Legyetek tökéletesek« szövétnekének fényét önkényesen kioltották. A lelki élet terméketlen, sivár homokpusztaság képét vetette a szemlélő elé. A szellem azonban szabad és nem tűr leigáz- tatást. Luther ébresztő szavai hintették a pusztaságra az életpezsdítő tavaszi permeteget; az ő kalapácsa verte szét a bilincseket. Kiszabadította az egyént a földi hatalom szolgaságából és az evangélium tanításával Isten atyai uralmának polgárává avatta. A középkori egyházi tekintély nyomasztó koporsófödele széthasadozott. Az egyéni lélek az önálló kutatásnak, a gondolatszabadságnak véget- len mezejére lépett és gátját szakított vízár rohanásával haladt a felvilágosodás útján. A nagy természet titkait kutatta, felfedezéseiben soha nem remélt bámulatos eredményeket ért el és ezeket az ember földi életének tökéletesebbé fejlesztésére használta fel. Az isteni tisztelet kiszabadult a holt latin nyelv korlátái közül és helyette az Isten házában az édes anyanyelv zendült meg.
