Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-03-04 / 7. szám

Hegyen épített város 52 1928 március 4 4. Baracsi birtok megváltási ára után kamat ......................... 4.000.— P 5 . Épülettatarozásra ................... 3.000.— » 6 . Fűtés, világítás, irodai költség, telefon és posta ................... 2.000.— » 7 . Tartozások után fizetendő kamat 400.— » 8. Segélyek és ösztöndíjakra .. .. 700.— » 9. Tanítók költözködési költsége.. 690.72 » 10. Tartozások kiegyenlítésére .. .. 1.617.24 » 11. Pénzbeszedő jutaléka .............. 2.900.— » 12. Vegyes kiadások................... .. 2.000,— Ö sszesen.. 46.718.69 P B) Bevételek. 1. Házbérjövedelem......................... 1.350.— P 2 . Székesfőváros segélyé .............. 3.960.— » 3. Egyházi hívek járuléka.............. 29.000.— » 4. Ajándékok ............................... 500.— » 5 . Templomi szerek használata .. 100.— » 6. Offertorium ............................... 2.200.— » 7 . Albérletből folyó jövedelem 288.— » Összesen.. 37.398.— P Mint fedezetlen kiadás mutatkozik 8320 P 69 fillér. Ez a hiány másként nem fedezhető, mint vagy az egyháztagok járulékainak felemelésével, vagy amint a pesti egyházban történt, a hívek vagyon- és jövedelmi adója után kivetett 5%-os egyházi adó behozatalával. Efelett egy közeljövő­ben összehívandó közgyűlés lesz hivatva hatá­rozni. A kiadási többlet 1928-ra onnan származik, mert a baracsi birtok megváltási ára után ka­matot kell fizetnünk, amely 10 éven keresztül egy súlyos terhet jelent egyházunknak. A 10 év lefolyta után egy szép jövedelemre tesz szert az egyház. Súlyos terhe az egyháznak a pénzbeszedői jutalék, ami azonban a hívek egy kis jóakaratával a minimumra redukálható, evégből a gondnok minden egyháztagnak elküldi az értesítést, hogy 1928. évre minő összegű járulék lett reá kiróva és kéri a híveket, hogy ezt az összeget vagy az egy­háznak a postatakarékpénztárnál levő 40477. sz. csekkszámlájára, vagy az egyháznak a Magyar Általános Hitelbank szénatéri, Krisztina-téri, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Fő-utca 41., a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank Margit- körút 3. sz. alatti fiókjánál nyitott folyószámlák valamelyikére befizetni szíveskedjenek. Az ide történő befizetés azért is érdeke az egyháznak, mert az összeg rögtön kamatozik számára. Dr. Sztehlo Aladár Lorber Jakab: A Gyermek Jézus Üdvözítőnk gyönyörű gyermekségének története Németből fordította és kiadja: Horfi Ede, Rákosliget Beszerezhető a kiadótól 4 P 30 fill, beküldésével vagy utánvétel utján 5 pengőért Postatakarékcsekkszáma 1739 Visszaforduljunk? Irta : Sass János A természetben mindenütt életerő pezseg. Foly­tonos mozgást, bizonyos célra törekvést, szaka­datlan előhaladást tapasztalunk. Még az érzéki világnak minden életcsírákat rejtő jelensége is állandó munkásságban él, életföltételei mindenütt megvannak. Annál kevésbbé van tétlen nyugalom és megállapodás a világ azon részében, melyet érzékeinkkel fel nem foghatunk : a szellem orszá­gában. Ahol pedig a szellemi erőket kényszerítő eszközökkel lebilincselik és munkátlanságra kár­hoztatják, ott megromlik az élet, ott a pangás és a poshadás sorvasztó levegője terjedez. Ött a ter­mészet törvénye szerint a halálnak kellene bekö­vetkezni, ha nem volna örökéletű a szellemi erő, mely a legkétségbeejtőbb rabságból is föltámad. A vallásos buzgóságnak ama nagyszerű, szent föllángolása, mely a Szentföld visszafoglalásáért két évszázad lefolyása alatt rengeteg áldozatkész­séget tanúsított, a rendkívüli erőfeszítésben mintha elfáradt, kimerült volna, dérütött virágként lan­kadt le. A léleknek ezt az elernyedtségét az ura­lomra törekvő egyházi hatalom akkor igen jó al­kalomnak találta a szellemi élet tevékenységének megbénítására, sőt teljes elfojtására. Az önálló gondolkodás, a szabad kutatás vágya, az egyéni lelkiismeret, a szív érzelmi világa súlyos bilincsek rabságában sínylődött. Az ural- ,íkodó hatalom körülbástyázta az egyházat eszélye- sen kigondolt intézményekkel és megszervezte annak alkotmányát oly módon, hogy az azután, mint bevehetetlen vár, állandó s megváltozhatat­lan börtöne legyen a keresztyén hívőknek. Az ember pedig — miután a középkori papi osztályt közbeékelték — Istenétől erőszakosan elszakítva, kénytelenül lemondott minden szellemi működés­ről, minden egyéni szabadságról, minden előre- törekvésről, hogy egyedül az egyház hatalmának gyarapítására áldozza minden erőit és az egyház­nak juttatott jó cselekedetekben keresse lelke üd­vösségét. Az isteni ige: »Legyetek tökéletesek« szövétnekének fényét önkényesen kioltották. A lelki élet terméketlen, sivár homokpusztaság képét vetette a szemlélő elé. A szellem azonban szabad és nem tűr leigáz- tatást. Luther ébresztő szavai hintették a puszta­ságra az életpezsdítő tavaszi permeteget; az ő kalapácsa verte szét a bilincseket. Kiszabadította az egyént a földi hatalom szolgaságából és az evangélium tanításával Isten atyai uralmának polgárává avatta. A középkori egyházi tekintély nyomasztó koporsófödele széthasadozott. Az egyéni lélek az önálló kutatásnak, a gondolatszabadságnak véget- len mezejére lépett és gátját szakított vízár roha­násával haladt a felvilágosodás útján. A nagy természet titkait kutatta, felfedezéseiben soha nem remélt bámulatos eredményeket ért el és ezeket az ember földi életének tökéletesebbé fej­lesztésére használta fel. Az isteni tisztelet kisza­badult a holt latin nyelv korlátái közül és helyette az Isten házában az édes anyanyelv zendült meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom