Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-02-26 / 6. szám

1928 február 26 47 Hegyen epitett varos egypiAs között Rovatvezető: BORBÉLY ILONKA ( e) Gyuladiákról. Félévvel ezelőtt, amikor még dr. \iasznyik Emire viruló egészségben közöttünk járt, hálás- szivti emberek azon fáradoztak, hogy az ősz tudós jubileu­mát előkészítsék. Akkor kelt életre bennem is a gondolat, hogy azok nevében, akik szőkébb köréhez tartoztak, benső­séges ünnepélyt rendezek, amelynek minden száma a jubi­lánshoz méltóan a vallásosságról, hazaszeretetről s az igazságról szól. Mikor az idea kiviteléhez fogtam, első utam Gyula diákhoz (Freissbcrger Gyulához) vezetett, mert tudtam : nála megtalálom, amit keresek. Ekkor akadtam rá a Magyar Miatyánkra, erre a hazaszeretettől izzó imád­ságra. Méltó lett volna az ünnepelthez, annyivei is inkább, mert egyik kiváló művészünket — akinek megmutattam — arra ihlette, hogy megzenésítse és ha lehet, evvel még szivhezszólóbhá tegye. A melodráma elkészült, de az. aki­nek kedves meglepetésül szántuk, már nem hallhatta. Mikor ravatalánál utolsó istenhozzádot mondtam neki. megsajdult a szivem. A Miatyánkot elmondtam magamban akkor is, de nem úgy, ahogyan szerettem volna ... és a Rönnycseppfoltos melodráma e siró őszi napon fiókom mélyébe síi’lyedt. De előkerült, ugyanannak a szomorú évnek utolsó napján és mikor a Rádió »Szilveszteri áhítatot« tartott, a ■Magyar Miatyánk< szavai váltották ki azt az emberek szivéből s annak a hangjaira szökött a könny a bús, magyar szemekbe. Később, mikor azután a Budai Luther Szövetség a kultúr-délután műsorának összeállítására szólított fel, úgy éreztem, hogy a Magyar Miatyánk nem maradhat ki a programúiból. Ez megtörtént s én boldog vagyok, hogy két oly megértő művészlélek szerzeményével kedveskedhettem hallgatóimnak, mint Gyula diák és Sárkány Sándor. Akik hallottak a szivbemarkoló, lelkes verseket, tudom, nem felejtik el többé Gyula diák nevét. Erről győzött meg a sok érdeklődő, aki hozzám fordult, hogy minél többet tudjon meg róla. Én most kívánságuknak e helyen teszek eleget, amikor szószerint leirom azt, amit önmagáról mondott: — Életrajz? Igazán nem érdemiem meg, hogy any- nvira foglalkozzanak velem. (A lexikonba is tudtomón kívül kerültem). Hiszen senki sem vagyok. Talán csak egy szív a sok között, mely jobban tud fájni és örülni, mint másoké, vagy egy kiáltás, mely messzebbre hangzik a magyar kétsegbeesés gyötrelmei között, mint másoké. De ha mégis kell az életrajz, hát tessék : — Első magyar ősöm az a rajnamenti lovas-vértes volt, aki itt verekedett Budavár kapujában Abdi basa janicsárjaival, s azután itt maradt örökre Magyarországon. Az unokái mind katonák voltak vagy gazdák. Nekem is annak kellett volna I nnem. S ezért 9*g el mindig boldog nyugtalanság, ha kardot vagy ekét látok. — Lám, megint megfeledkezem az életrajzról! Tehát ime : — 1895-ben születtem Sopron megye Füles községé­ben, melyről azt végezték a trianoni urak, hogy nein ma­gyar, hanem osztrák. Igaz, hogy a fülekieket nem kérdez­ték meg Azután Somogybán és Pesten nőttem. 1905-ben követtem el az első merényletet az irodalom ellen. Azóta megrögzött bűnöző vagyok e téren. 1914-ben bevonultam katonának és négy évig verekedtem északon és délen a jászkun honvédok soraiban. S amikor kiadták a legszomo­rúbb obsitot azon az átkozott őszön, nem hagytam magam. Addig kergettek, amig újra fegyvert lehetett fogni s 1921-ig hordoztam a kardot. Akkor visszajöttem a szerkesztőségi asztal mellé, de előbb még volt egy boldog utam : hosszú, piros szőnyegen mentem végig a legáldottabb asszony! teremtéssel s a végén, az oltár előtt összefonódott a kezünk. Azóta is egyre igy vagyunk. A különbség csak annyi, hogy a másik kezünkbe újabban egy szelíd kisleány, meg egy csikótermetű kisfiú kapaszkodik. Minden, ami közben volt, benne van az írásaimban. Llpótmezei ev. istentiszteletek : Febr. 26-án In órakor. Uj Szent János-kórház ev. istentiszteletek : l'ébr. 26-án 11 órakor. HÍREK Budavári templomunk Istentiszteleti rendje : Vasárnai« Ifjúsági 9 óra Német 10 óra Magyar 11 óra Febr 26 Glatz Ruzicska Március 4. Hüttl Kapi püspök rádióval Március II.' Reif Március 18.' Gaál Március 25. Glatz. Budai egyházunk presbitériuma február 25-én, szombaton d u. 4 órakor ülést tart. Egy héttel később, tehát március 3-án, szom­baton 5 órakor községünk közgyűlését tartja meg. Hornyánszky Ernő halála. A magyar kultúra szolgála­tában ulln Hornyánszky-csaladot súlyos csapás jp te. Hor­nyánszky Ernő, a háromnegyed évszázados könyvnyomda- és könyvkiadócég egyik főnöke, a budai ág. evangélikus egyházközség prezbitérc hunyt el. A tudományos irodalom megértő, lelkes támogatóját vesztette el. akit egész életén át a legszigorúbb becsületesseg, soha nem lankadó munka- kedv jellemzett. Minden munkásának és alkalmazottjának sorsát emberséges érzéssel ápolta és ezzel a magyar keresz­tyén középosztály egyik leghasznosabb tagjává vált. A jóérzésű magyar társadalom fájdalommal értesült a gyászesetről és mély részvéttel veszi körül a családot, amelynek egyik tagja, dr. Hornyánszky Gyula egyetemi tanár, a Magyar Tudományos-Társulat elnöke, másik fivére dr. Hornyánszky Aladár a pozsonyi evangélikus theologia igazgatója. Hornyánszky Miklós festőművész, aki most Bruxelles-ben él, édesatyját veszítette el. Gujás Tivadar, volt budai segédlelkész, f. hó 8-án hunyt el Pestszentlőrincen, hosszas szenvedés után 28 éves korában. Temetése f. hó 10-én folyt le Kuszcndu Lajos felügyelővel az élén az egész presbitérium és a fővárosi vallástanári kar jelenlétében. Lapunk főmunkatársa és az elhunyt volt professzora, dr. Szlávile Mátyás temette. A bibliai Jóbhoz hasonlóan sokat szenvedett. Még Itália derült, kék ege sem adta vissza egészségét. Mint káplánt budai híveink nagyon szerették. Szép tehetségekkel indult lelkészi életpályájára és mint íróra is szép jövő várt reá. Temetésén Gáncs Aladár lelkész vezetése alatt a FÉBE. is képviseltette magát, sőt ravatala előtt három nővér meg­hatóan szép gyászéneket is adott elő. Az egyházi irodalom terén a boldogult tavaly kiadott »Sirokkó« c. művével tűnt ki. Sokat várhattunk volna még tőle. Áldassék emlé­kezete ! A gyászoló család lapunk olvasóinak részvétét, amellyel fájdalmát enyhíteni törekedett, ezúton hálásan megköszöni. Orvosi hír. Máthc Lajos dr. fogorvos, protestáns egy­háztag, IV., Királyi Pál-utca 20. szám alatt fogorvosi rende­lőjében olvasóinkat jelentős kedvezményben részesíti. Rendelés 10—1 és 4—6 óráig. A Protestáns Nőszövetség f. évi október hónap folya­mán rendezi V. Országos Nöimunka Kiállítását. Kiállítók már mostantól kezdve jelentkezhetnek: írásban bár­mikor, személyesen minden szerdán d. e. 10—2 óráig a VIII., Üllői-út 24. sz. a. irodában. Adományok : B. (.. Sz.-nek : Beliczay Endre 6, Csáder György 2, Pliesovszky Pál 2. dr. Zathurenczky Miklós 2 P. összesen: 12 pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom