Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-06-07 / 14. szám

1928 junius 7 103 Hegyen épített város könyörögsz*foglald imádba az én két kis fiamat is és terjeszd ki föléjük pártfogó kezedet. Ámde a Végzet nagy könyvében máskép volt a jó pásztor sorsa megírva. Erős, fiatal szervezete győzedelmeskedett a kimerültségen. Jámbor, hívő lelke leklizdötteanagy bánatot és megadatott neki, hogy fölnevelhesse gyermekeit derék, jó embereké, ami a földi élet legszebb jutalma. Negyven év múltával érkezett el utolsó órája. Nyugodt szívvel várta, mert hűségesen őrizte a nyájat, amely reábizatott. Ez volt Mompesson Vilmos protestáns lelkész története. Ébresztő jegYzetek Kiváló közoktatásügyi miniszterünk a pécsi róni. kath. »Marianimi« internátus alapköletételi ünnepségén — nem valamely katholikus intéz­mény épületében, hanem a pécsi egyetem aulájá­ban — nagyszabású beszédet mondott. Többek között ezt jelentette ki: »Én valahogyan úgy érzem, hogy a hazai katholicizmusnak is ebben az egyetemben a saját szeretett leányát kell látnia ... én úgy érzem, hogy a katholikus színezetü Dunán­túl méltán láthatja és kell is, hogy lássa a pécsi egyetemben a saját ideáljának megtestesülését.« * Evangélikus theológiai akadémiánkat a pécsi egyetembe illesztették be fakultásként. Az egye­tem székhelyén minden fakultást a legmoderneb­bül szereltek fel és helyeztek el, csak az evangélikus fakultásnak, a mostoha »leánynak* nincs még otthona, még mindig »zsellérségben van*. Ehhez a kultuszkorniánynak nincsen költsége akkor, amikor hol itt, hol ott országszerte több róm. kath. intézmény létesitéséhez nehéz milliói akadnak. * * * Levente-egyesületeink nemzetvédelmi alaku­lások. A haza védelmében a fronton, a harctereken nem ismerhetünk felekezeti különbséget. A róm. kath. egyház a leventék zászlószentelésekor meg­tiltja, hogy a kath. lelkésztől megszentelt zászlót ev. templomba vigyék. A protestáns lelkészeket kizárják a zászlószentelés ünnepségéről. * Rajfay püspök mondása: »A vértelen ellen- reformáció korát éljük.* Az amerikai Kossuth-ünnep tisztán az ame­rikai protestánsok hatalmas ünnepe volt, amelyről a róm. kath. egyház tüntetőén távolmaradt. így történt ez Budapesten is. * * * A református országos zsinaton többek között ilyen határozott kijelentés hangzott el (Kováts J. István theol. igazgató): »A magyar református egyház csak akkor tud niegállani, ha falain belül az erkölcsi tisztaságnak, erkölcsi integritásnak száz százalékát követeli meg azoktól, akik az egy­házban szerepet visznek vagy akarnak vinni« ... »Kisebb a veszély, ha pásztor nélkül van a gyüle­kezet, mintha a lelkész nincs hivatása magasla­tán.« — (Ravasz László): »Aki hivatalos tisztségé­ben Iliit lenül jár el, az cselekedetét bünbánattal jóvátenni nem tudja, mert a bünbánat a Krisztus­sal való viszonyt rendezi ugyan, de az embertár­sainkkal való viszonyt nem rendezi.* * »A nagy igazság az, hogy az egyházak sorsa a lelkészek kezében van s az egyház, amely a külső hatalomra épiti fundamentomát és nem papsága pásztori erényeire, az eleve lemondott a rábízott felsőbbrendü kincsről, elvilágiasodik és nem tud rendeltetésének megfelelni sem Istennel, sem a hazával szemben.« (Rákosi Jenő.) Kié a budai Várszínház ? Lapunk 13. számában Tóth Pál István cikké­ből értesültünk, hogy a protestáns egyházak püspöksége kéri a fővárost, hogy a használaton kívül helyezett budai Várszínházát a protestáns helyőrségi templom céljára engedje át és ez ellen a jezsuiták tiltakoznak, mert a színház épülete 140 évvel ezelőtt katholikus kolostor volt és azt 11. József császár törvényellenesen vette el a bará­toktól. Tóth Pál István Banglia Pál jezsuita páter okoskodásait történelmi szempontból megcáfolja. Kiegészítésére csak néhány szót. Hiábavaló állítólag törvényellenes intézke­désekre hivatkozni, midőn a kérdés a magyar magánjog rendelkezései szerint nem képezheti vita tárgyát. A hazai élő jogot képező, 1861-ben tartott országbírói értekezlet ugyanis fenntartotta az osztrák polgári törvénykönyv 1472. 5$-át, amely szerint az ingatlan tulajdonjoga 40 év alatt elbir- tokoltatik, ha a tulajdonjog a telekkönyvben 40 éven át be volt kebelezve, még abban az eset­ben is, ha az eredeti szerzés nem volt jóhiszemű. Bangha Pál ur a budapesti I—III. kér. járás­bíróságnak telekkönyvi hivatalában meggyőződ­hetik, hogy a budai Várszínház tulajdonjogát 1855- ben elbirtoklás címén Buda sz. kir. város javára bekebelezték és ott a budai 3. sz. telekkönyvi betétben 6459. uj hrsz. alatt ma is, mint Budapest sz. főváros tulajdona szerepel. A tulajdonszerzés jogcíme az elbirtoklás. Szerencséje a katholikus egyháznak, hogy ez a jog­cím meg nem támadható, mert ha az lenne, igen sok katholikus templomot, sőt székesegyházat lehetne a katolikusoktól per utján visszaköve­telni. Sztechlo Kornél Uj püspök. Az erdélyi unitárius egyház május 10-én a tordai zsinaton az elhunyt Ferenci József utódjául egyhangúlag dr. Boross György kolozsvári unitárius theol. akad. dékántanárt választotta püspökké. A legméltóbb utódnak munkáján áldás legyen egyházában. Ad multos annos !

Next

/
Oldalképek
Tartalom