Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-01-08 / 1. szám
Hegyen épitett város 1928. január 8. A nyíregyházi ág. h. ev. leánygimnázium értesítőjét november 13-án megjelent számunkban ismertettük. Főmunkatársunk, aki e munkát végezte, az evangélikus leánynevelés kipróbált szakembere. Jóindulatához és alapos tudásához sző sem férhet. Ő örül legjobban, hogy Adorján Ferenc, a nyíregyházi leánygimnázium igazgatója az ismertetést szomorú hangulatnak találta és értesítőjéből az olvasó elé táruló képet az itt következő néhány ecsetvonással plasztikusabbá teszi: 1. Intézetünk kultúrhivatásának, életképességének, erkölcsi izmosodásának és a város és vármegye társadalmának egyre növekvő rokonszenvének beszédes bizonyítéka az évről-évre emelkedő tanulólétszám. Anyagi erősödésének ékesen szóló tanúsága az, hogy a múlt tanévben a város legszebb helyén házat vett. Nem áll tehát az, hogy az iskola „épület- és tanárhiány miatt nem tudott megfelelően felvirágozni!“ Épület- és tanárhiány mellett is a virágzás magas fokára emelkedett. Egyébként a múlt tanévben a tanárhiány is minimumra csökkent. Az Értesítő is kiemeli: „ . . . minden tanszékben okleveles tanerőkkel, nevelő munkája értékének érzetével halad az iskola a fejlődés útján előre!“ 2. Minden tanszék évek óta rendszeres. Több álláson helyettes tanár működik, mert az államnál szokásos várakozási időt a mi helyettes tanáraink is kibőjtölik. Amíg ez le nem telik, államsegélyüket a kormány a rendes tanári fizetésre ki nem egészíti. 3. S’ " i értekezleteket az utolsó három évben nem tartottunk, mert célravezetőknek nem bizonyultak. Az egyetemes közgyűlés 1924. évi 51. sz. határozata leszögezi, hogy ez nemcsak iskoláknál van így. A szülőkkel a kapcsolat az „Ellenőrző-könyv“ révén és személyes érintkezés útján nagyon intenzív. 4. Nálunk egy-egy tanulóra 69 mulasztott óra esik. A budapesti IV. kér. községi, a pesti alapítványi izr., a „Veress Pálné“-leánygimn., a budapesti „Baár-Madas“- leánygimnázium 2—3 szülői értekezletet is tartott, mégis 80, 81, 95, 99 óramulasztás esik egy-egy tanulóra. A szülői értekezlet tehát nem csalhatatlan orvosszer az óramulasztásokra. 5. A Rendtartás szerint a tanuló, akit az igazgató az I. félévben megintett, javulás esetén a tanév végén magaviseletből példás érdemjegyet is kaphat. A pécsi róm. kath. leánygimnáziumban 7 tanuló részesült igazgatói megrovásban, de csak 1 tanuló kapott szabályszerű magaviseleti érdemjegyet. A gyöngyösi áll. reálgimnáziumban pedig 4 ily tanuló közül kettőnek van „szabály- szerű“-je. Talán a II. félévben kapták a megintést. 6. A leányok általában szorgalmasabbak a fiúknál és a leányiskolákban elért eredmény még az érettségi vizsgálaton is kedvezőbb. A leányiskola IV. osztálya után a gyengébb tanuló rendszerint elmarad és a felsőbb osztályokba csak az kerül fel, aki szorgalom és tehetség tekintetében kiváló. 7. A tanulóknak csak 16%-a evangélikus. A kedvezőtlen vallási megoszlásnak oka speciálisan nyíregyházi. Városunk evangélikus sziget az Alföld északkeleti szögletében. Legközelebbi ev. egyház északnyugatra Tokaj, délre Debrecen. A tokaji egyház kicsi, a debreceni pedig nem ad egyetlen növendéket sem nekünk, hiszen ott minden fokú iskola van. Nyíreggháza ev. lakosságának 85%-a földmíves, aki ma még idegenkedik a gondolattól, hogy leányát középfokú iskolába adja. A helybeli közs. polgári leányiskolában még kedvezőtlenebb az arány (13%). A helyzet tehát nem olyan „sivár“, amilyennek a cikkíró látja. Erős a bizodalmunk, hogy iskoláink pár év leforgása alatt az evangélikus szellemű nevelési munkát saját otthonában fokozott sikerrel végezheti. Adorján Ferenc, igazgató. Köszönettel vettük Adorján Ferenc igazgató felvilágosításait és nagyon örvendünk, hogy a vezetése alatt álló intézetre, amelynek törekvő, céltudatos munkája minden elismerést megérdemel, a figyelmet felhívhattuk. A nyíregyházi ev. földmíveslakosság leányiskolaiszonyának letörése, leánynevelésének megoldása olyan feladat, amelynél szebbet élethivatásául nem választhatott volna. Iskolájában és ennek falain kívül is reá és tanári testületére nagy munka vár. Küzdelmüket rokonszenvvel kísérjük. Törekvésük eredménye el nem maradhat. Budai Luther Szövetségének adakoztak: Gärtner Ágoston 4, Gerő Gyula 4, Giffing Edéné 2, Giffing Paula 2, Habermann Oszkár 4, Haffner Károly 2, Harsány György és neje 4, Harsány Oszkár és neje 4, H. Testvérek néhai Okos Rózsi emlékére 16, Krompecher Szilárd 5, özv. dr. Miklós Gyuláné 5, Rakányi Ferenc 10, özv. Schikedanz Albertné 8, Szabó Sámuel 4, özv. Szerencsi Károlyné 8, Zsenis János 2, összesen 84 pengő. Hegyen Épített Városra adakoztak: Vitói Áts S. Béla 4, Balogh Jánosné 3, Bárányos Jánosné 3, Gerő Gyula 6, özv. Giffing Edéné 6, Habermann Oszkár 6, dr. Hankiss János 6, Harsány György 6, Harsány Oszkár 6, Hlavács Gyula 3, Horváth Erzsébet 3, dr. Horváth Kornél 5, Jámbor Lajosné 5, Jekeli Károly 2, Jurenák József né 3, Kiss Irén 6, Kovács Béla 3, Kubina József 6, Jacskó Manó 6, Lányi Hermin 6, Loyka Jánosné 3, vitéz Marschalkó Kornél 6, dr. Manninger Rezső 4, Molnár Julia 3, Németh Ernőné 6, özv. Németh Józsefné 6, Nerfeld Ferencné 3, dr. Nikolits Béla 6, Némethy Kálmán 5, Plicsovszky Pál 10, Pály Karola 2, Rakányi Ferenc 10, Rajkai Ferenc 4, Prinner Károly 3, özv. Reichel Ferencné 3, Ilell Béla 3, Reuss Jenő 4, dr. Schreiber Lajos, Schweiger Henrikné 2, Sóhalmi György 1.50, özv. dr. Szabó Viktorné 6, Sztaniszlavszky Adolfné 3, Taxner Istvánná 6, Tornán Mihály 4, Turóczy Zoltán 6, Turz Béla 5, Zelenka Zoltán 5, Zimmer Péter 6, ösz- szesen 228.50 pengő. A Budai Luther - Szövetség választmánya e hó 13-án 5 órakor várbeli iskolánk tornatermében ülést tart. Polgáriskolai vizsgálatra előkészítő tanfolyam. Mindazoknak, kiknek az életbeni boldogulásukhoz előfeltétel a középiskolai végzettség megszerzése, ezek részére polgáriskolai tanfolyamot rendez a Keresztyén Ifjúsági Egyesület. A tanfolyam januárban kezdődik, tandíj nincs. Jelentkezni: VIII., Főherceg Sándor-utca 28.,I., alatt kell. Rózsadombi hittestvéreink örömmel olvasták a napilapokban, hogy régi vágyuk teljesül: megindul a hegyre az autóbuszközlekedés és közelebb hozza őket mindennapi foglalkozásukhoz és templomukhoz. Kérdés azonban, hogy az autóbuszjárat maradandó lesz-e? A viteldíjak, mint köztudomású, az autóbuszüzem díjtarifája szerint szabatnak meg. Ezek pedig igen magasak. A családos tisztviselők, akik a dombon laknak, aligha tudják költségvetésükbe illeszteni a költséget, amely 2—3 családtag mindennapi autóbuszhasználatával felmerülne. Az intéző körök a viteldíj megállapításakor figyelembe vehetnék, hogy a hegyen lakók nem válogathatnak olcsóbb és még olcsóbb közlekedési eszköz között. Úgy kellene tehát a viteldíjat megszabni, hogy a kistisztviselő, árki családostól négyszer napjában kénytelen autóbusz- átszállójegyet váltani, ne fizesse be egész napi keresetét a barátságos kalauz bőrtáskájába. Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a tisztviselő nem azért dolgozik reggeltől-estig, gyermekeit nem azért járatja iskolába, hogy autóbuszon járhasson, hanem azért ül fel e modern közlekedési eszközre, hogy magának és családjának kenyeret kereshessen és gyermekeit kenyérkeresetre nevelhesse. A rózsadombiaknak más keservük is van. Igen sok utca még kiépítetlen. Az útak sok helyen elhanyagoltak. Vásárcsarnokuk sincsen, pedig ott erre fokozott szükség volna, mert a házak, ahogy villaövezetben kell, kertek közepén épültek, kereskedés céljaira alkalmatlanok. A rózsadombi egyesület több évtizedes kitartó küzdelme több eredményt is megérdemelt volna. Karácsony. A Deák-téren dec. 10. és 11-én folyt le a karácsonyi-vásár, szép sikerrel. A Fasori-vásár 1040 pengő tiszta jövedelmet hozott. Ugyanott karácsonyfát állítottak dec. 21-én d. u. 5 órakor. A Protestáns Országos Árvaház karácsonyi ünnepe a szokott időben volt, Adakozzunk és keressük fel gyermekeinkkel. Az Angyalföldi Luther-Szövetség dec. 18-án állított karácsonyfát a vasárnapi iskolásoknak.