Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-01-08 / 1. szám
Hegyen épített város 4 1928. január 8. le; felnyitjuk perselyünket s elosztozunk testvériesen az adományokon. A városba érve, szétszéledünk, ki az alsó-, ki a felsővég felé. Így éltek a selmeci choralisták s most visz- szagondolva az életre, jóleső emlékezés, hogy az összegyűjtött krajcárokkal apáink homlokáról, anyáink szeméből hány verejtéket és könnycseppet szárítottunk fel. Mert bizony ez adományokból tellett könyvre, papírra, sőt még ruhára is; a tandíjat pedig elengedte a jó Lyceum. „Elmúlt már az ó-esztendő . . .“ Miskából pap lett, Gyusziból tanár, Jancsiból tanító s mindegyik a maga helyén az Evangéliumot szolgálja. „Elmúlt már az ó-esztendő!“ De mikor múlik el a bitorló cseh uralom, mely tönkretette a kedves várost, eltörülte az evangélikus lyceumot s most keresi az iskola zászlaját, hogy sárba tiporja. Jó helyen van az. Óh Istenünk, csak Te légy velünk s hisszük, hogy a zászló diadalmasan kerül elő rejtekéből s újra az evangélikus Lyceum homlokzatán fog lengeni. „Elmúlt már az ó-esztendő . . .' Istenünk, óh, ezután is légy velünk!“ Dr. Sch. Gy. Mit tehet a magyar nő a magyar jövőért« Irta: Schmidt János ev. lelkész, Györköny. III. Erkölcsöt a szórakozásba. Törjétek le a szemérmetlenség uralmát. Az olyan mozi- és színdarabnak, — amelyben embertársaik kárhozatára spekuláló, üzérkedő kufárok a családi élet szent tisztaságát, minden emberi és társadalmi jólét alappillérét a sárba rántják, amely szennyes szerelmi és házassági dráma bemutatásával annyi ártatlan lelket taszít a bűn fertőjébe — üzenjetek nyíltan hadat. Ez már nem művészet többé, hanem romlott szívek és bomlott agyak keverte méreg embertársaink megrontására. Harcoljatok a társas érintkezésben minden szemérmetlenség ellen. Szegüljetek ellene a leghatározottabban a keresztyén ember szeméremérzetével össze nem egyeztethető, buja és erkölcsrontó táncnak és divatnak, a jóízlést bántó s a Teremtőt meg- csufoló arc- és ajkfestésnek. Tiltakozzatok mindenkor és mindenütt az ellen, hogy társaságotokban vagy jelenlétetekben bárki is szemérmetlen és trágár, kétértelmű élcelődést folytasson. Soha se ragadtassátok magatokat a szellemesség ürügye alatt ilyen beszédre. Isten egykor számon kéri tőlünk, ha szavakkal vétkezünk. Ne szánjatok le s ne engedjétek magatokat lerántani a szűzies erkölcsi tisztaság magaslatáról, amelyen az igazi férfi a nőt látni akarja és ahol tisztelni tudja. Erkölcsi tisztaságotokkal szégyenítsetek meg és űzzetek sötét odúiba vissza minden erkölcsi mocskot, szeny- nyet, némítsatok el minden tisztátlan gondolatot, amely írásban, képben, dalban és táncban, viccben és élcben társadalmunk életében szemérmetlenül lépten-nyomon a nyilvánosság elé tolakodik, őrizzétek meg vidámságtokat és kedélyességeteket, de mocsoktalan szűziességgel és komoly erkölccsel. Ha ezt cselekszitek, akkor el fog bújni a sok erkölcsi szenny és tisztátalan- ság, amelybe az ember a nyilvános életben lépten-nyomon belebotlik. Akkor ti, magyar nők, magyar édesanyák, mint a tiszta erkölcsöt megtestesítő angyalok tűntök majd fel. a mi szemünkben, igaz szívből fakadó, őszinte tisztelet lesz osztályrészetek. Fiaitok az édesanyjuk személyében megint megtanulják a nőt tisztelni és megbecsülni, amely nőtiszteletnek ma csak kevés nyomait találjuk a fiatalság lelkében. A jövő nemzedék és hazátok érdekében arra törekedjetek, hogy megint minél több házban felépüljön a családi élet szent, tiszta oltára s távoztassatok el mindent, ami azt beszennyezheti vagy lerombolhatja. Legyen a jövő nemzedék első nevelőiskolája a családi tűzhely, melynek befolyása az egész életre kihat, tiszta és szent. E szent hajlékban gyermekeiteket az életre neveljétek. Erkölcsöt a munkába. Mindnyájunk rendeltetése, hogy amíg nappal vagyon időnk van, kiki munkálkodjék hivatása körében a maga és embertársai, a haza és nemzet javára. De erre csak az alkalmas, aki ismeri a munka erkölcsi értékét. Ma sok honfitársunk van a hazában, aki nem akar dolgozni, hanem csak élvezni. Nem ismeri a munka erkölcsi értékét és ezért nem is szereti. Könnyű spekulációkkal akar pénzhez és általa élvezetekhez jutni. Nagyon elharapódzott az erkölcstelen pénzszerzés vágya. Hogy e rothadt szellem ismét eltűnjék és hogy a becsületesen végzett egyszerű munka is megint megbecsülésben részesüljön, neveljétek gyermekeiteket úgy, hogy megismerjék a munka erkölcsi értékét és a jólvégzett munka eredményének örülni tudjanak. Szoktassátok őket korán a kötelesség hűséges teljesítésére mindenben, amihez fognak vagy amit tesznek. Csak az a nép lehet boldog és megelégedett, csak olyan nemzet jut előbbre, amelyben az uralkodótól a napszámosig mindenki híven teljesíti kötelességét, mert tudja, hogy becsületes munkájával az általános jólét és megelégedés biztosításához és emeléséhez járul. Amikor a háború folyamán az egyik tartalékos százados barátomtól, aki úgy a polgári, mint katonaéletben mindenkor a hű kötelességteljesítés mintaképe volt, megkérdeztem, hogy mi a titka a német hadsereg fényes eredményeinek, így felelt: — Az, hogy nálunk az utolsó katona is a maga jelentéktelen helyén, abban a tudatban teljesíti a legnagyobb hűséggel a maga szolgá
