Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-11-22 / 21. szám
1928 november 22 150 Hegyen épített város Az evangélikusok helyzete Stiriában Irta : dr. Sehindler Gyula »Der grüne Steiermark« (a zöld Stájeroszág) vonzott, az elmúlt nyáron ott kerestem üdülést. Zöld és mindenütt szinte egyhangúan minden árnyalat nélkül zöld hegyek ölében, pisztránglakta tisztavizü patak mentén népesebb a település Stiriában. Minden helység mintha a másiknak ikertestvére volna. A hegyek oldalán tanyaszerüen élnek. Hegykoszorus völgyteknő közepén, emelkedett helyen, templom vagy kolostor uralkodik a táj felett. Jó ut, villanyvilágítás, legtöbb helyen még az alig ezer lakosú községben is vízvezeték, figyelem fogadja az idegent. Stájer-ruha egyenlő- siti a különböző foglalkozású embereket. A valamennyire tehetős paraszt is motorkerékpáron szerzi be szükségleteit. Helyi hazafiság (local- patriotizmus) jellemzi a stájert. Stájeroszág külön ország az alpesi világban, ép úgy, mint Tirol. Igaz bizony, hogy a táj alakítja, jellegzetessé teszi az embert. Egyet nem találtam itt az emberekben, a vallásosságot. Imádkozik, keresztet vet, templomba jár, de csak azért, mert atyja és anyja is ezt tette. Vallása külsőségekben merül ki. Egyébként templom előtt, templom után iszik, kurjongat a korcsmában. Issza a »sülchert«, a be nem ért sajátságos stájer szőlő borát. Babonás, kuruzslós minden stájer. Mi az oka e külső vallásosságnak, e sekély, nem tudatos hitnek? Honnan van a menekülés a babonához, a sok kuruzslóhozV Megfigyelőhelyemen, Stainzban, Gráctól délnyugatra 30 km.-nyíre ezt kutattam. Megtaláltam Stájerország történetében. Stiria mai lakói nem ősi lakók. Nem a reformáció korában élő stájerek ivadékai. Milyen más, mennyire kiválóbb, öntudatosabb lehetett a reformációs stájer ! Ébredés. Régen, 1525 körül, elnémult a baglyok huhogása, eloszlott a sötétség és a népek tavaszának pirkadásán a »wittenbergi fülemile« csattogásával fénylő, világositó sugárkéve jelent meg minden nép égboltján. Észak felöl a hófedte Alpok hágóin keresztül döcögött a négyökrös szekér. Nehéz volt a teher. Sót és vasat fuvaroztak az Enns völgyéből. A só és vas között nagy érték rejtőzött. Stainzban a hatalmas kolostorban négy ágos- tonos barát türelmetlenül várta a lassan döcögő szekeret. Suttogtak, hogy társaik ne hallják szavukat. Egyikük a szekér elé sietett. Már messziről integet a fuvarosnak, aki nem érti a kíváncsiskodó barátot. Hiszen máskor is hozott postát Salzburgból és Judenburgból, miért fut eléje most a barát? A barát lihegve kérdi : Hoztál-e könyvet, sokat, Salzburgból? Hoztam uram zsákszámra ! A barát pénzt nyom a markába. Hallod-e, jól figyelj! A postát add át János páternek, de a könyveket csak a pince- felügyelő veheti át. Megértetted?- Ért em tisztelendő atyám. Dejszen nem is adhatom oda előbb, csak ha lerakták a sót és vasat. A szekér fenekén vannak. — Ne beszélj erről senkinek. Én a pincében leszek ... Este a kolostor zsongó méhrajjá változott. A barátok izgalmasan vitatkoztak. A rend- főnök hatalma megszűnt. Luther Márton Írásai uralkodtak a kolostorban. 1525-ben Stájerországban is megmozdult a föld. A föld népe kaszával rontott földesuraira és felszabadulást követelt. A lázadásnak nem voltak véres áldozatai. Ágostonos barátok és Wittenber- gában tanult nemes urfiak megbékéltették a félrevezetett jámbor népet. A »wittenbergi fülemile« csattogása elhatott Stiria tartományfejedelmének I. Károlynak udvaráig is. I. Károly minden szigorú rendelkezése hajótörést szenvedett. 1528-ban komisszáriusai jelentették, hogy minden hatalmi eszköz hiábavaló, a tartomány nemességének, városi polgárságának, sőt a parasztoknak is 90 százaléka a •megtisztult tan« hive. A lelkészek az uj szellemben prédikálnak, a férfi- és női kolostorok kiürültek. 1575-ben a stainzi augustinus kolostorban csak öt barátot találtak és azok is aggok. A század végén Stájerországban a római egyház már megszűntnek látszott. Üldöztetés. I. Károly halála után fia II. Károly 1572-ben jezsuitákat hivott Grácha, akiknek gimnáziumot alapított. A jezsuitákkal a protestantizmus rendszeres kiirtásához fogott. A fenyegető török veszedelem miatt azonban a tartomány nemességének fegyveres és pénzbeli támogatására szorult. A nemesség a nyújtott segítség fejében a vallászabad- sag biztosítását kötötte ki. A nemesség azonban elmulasztotta a vallásszabadság kiterjesztését a városi polgárságra is és még károsabb volt a protestánsokra az, hogy 11. Károly Ígérete csak szóbeli volt. A fejedelem ezen Ígéretét megismételte 1582-ben, amikor a török egész Stiriát, sőt magat Bécset is fenyegette. Bécs felmentése után azonban szabad kezet nyert. így már 1585-ben Grác- ban a jezsuitáknak egyetemet nyitott. (Pázmány Péter ott tanított, mint egyetemi tanár!) Célul tűzte ki, hogy »die ererbte katholische Religion aufrecht zu erhalten und dort, wo sie ausgerottet sei, durch die Ufiiversitätstudien den alten Glauben wieder herzustellen«. A jezsuiták hatalmas pártfogójuk támogatásává. Grácot a legerőszakosabb eszközökkel rövid időn belül katholizálták. 1590-ben II. Ferdinánd lépett atyja örökébe. Atyja szóbeli Ígérete a stájer nemességgel szemben öt nem kötötte. Az ö fellépésével indul meg Stájerországban a hírhedtté vált ellenreformáció. II. Ferdinánd a jezsuiták iskoláiban nevelkedett. A fejedelemség átvétele után a jezsuitákkal kidolgozott rendszer szerint járt el. Minden kerületben úgynevezett »Reforma- tionskomission«-t szervezett. E komission élén
