Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-09-30 / 17. szám
Hegyen épített város 128 1928 szeptember 30 Az evangélikus egyház Szlovenszkóban A szlovenszkói evangélikus egyház forradalmi időkben alakult meg. A gyülekezetek nem spontán elhatározásból tömörültek esperességekbe, kerületekbe s igy az egyetemes egyházba, hanem az autonómiának kétéves felfüggesztésével, felülről irányított szervezkedéssel alakultak meg. Az államhatalom nevezte ki az adminisztrátorokat, akik vezették az egyház ügyeit, mig az autonómia visszaállítása után megtörténhettek a választások, amikor is először egyetemes felügyelőt, azután kerületi elnökséget s végül az espereseket választották meg. Közben 1921 január 18-án Trencsén- teplicen zsinat volt, amelyen uj egyházi alkotmányt készítettek. Az egyházi törvényeket a minisztertanács 1922 május 15-én fontos módosításokkal erősítette meg. Csak tényeket állapítunk meg, amikor elmondjuk, hogy Komárom és Somorja megtagadtak minden közösséget az autonómia felfüggesztése utján alakult szlovenszkói evangélikus egyetemes egyházzal s ma is mint szabad egyház szolgálja Isten országa ügyét. _ Az egyetemes egyház nyugati kerületében 9, keleti kerületében 8 esperésség van. Az anyaegyházak száma 312. Egyetemes felügyelő dr. Vanovic János, püspökök pedig dr. Jánoska György és dr. Zoch Sámuel. S ha még megemlítjük, hogy a körülbelül 370,000 lélekből álló szlovenszkói Lutheránia 300,000 szlovák, 40,000 német és 30,000 magyar hívőt számlál, akkor megadtuk a fontosabb adatokat. A külső szervezkedés a keretet adja meg, a kérdés azonban az, hogy milyen élet, milyen munkálkodás folyik e keretek közt és magukban az egyházakban? A hivatalos egyház ismeri a bel- missziói munka fontosságát s azt a rendelkezésre álló eszközökkel elő is segíti. Elismerésre méltó munka folyik az ifjúsági egyesületekben. Az egyházi közigazgatásban, az egyházpolitikában sok energia őrlődik és emésztődik fel. A nyelvi különbség arra késztette a pozsonymegyei német gyülekezeteket, hogy megszervezzék a pozsonymegyei német esperességet. A szepesi németek ilyen nemű törekvése eddig még nem sikerült. A magyar gyülekezetek sem tudják megalkotni az önálló magyar esperességet. A pozsonymegyei szlovák—magyar esperesség nem elégítette ki a magyar evangélikusokat. A német—magyar egyházkerület a cél, melyben a magyar és német evangélikusok elhelyezkedve a szlovák evangélikusok mellett békében és megértésben szolgálhatnák az Isten országát. Ami az iskolaügyet illeti, az egyetemes egyház középiskoláit az államnak adta át. Ma csak az eperjesi és a késmárki középiskola evangélikus jellegű. A tanítók személyi államosításával népiskoláink evangélikus jelleme szünőfélben van. Evang. egyházi iskoláinkban a vallást csak az állami tanfelügyelő utján engedélyezett heti két órában taníthatjuk. Az egyházi sajtóban élénk az élet. A szlovák evangélikusoknak 5, a németeknek 2 sajtóorgánumuk van. A magyar evangélikusok az Evang. lapban küzdenek jogaikért s veszik ki az egyház- politikából részüket. Az Orgonaszó népies vallásos lap. Az esperességi, kerületi, egyetemes lelkészértekezlet mellett van a szlovákoknak, németeknek és a magyaroknak külön-külön egyesületük. A Magyar Evangélikus Szövetségben a magyar evangélikusok tömörültek. Évenként vándor- gyűléseket tartanak a magyar gyülekezetekben s igy akarják ébren tartani, erősíteni az evangéliumi és a magyar szellemet. Vallásos irodalmunk jóformán a népies kiadványokra szorítkozik. A pozsonyi theol. főiskola még nem erősödött meg annyira, hogy a főiskola jelentőségét nevezetesebb tudományos munka megjelenése is hirdetné. A Magyar Evangélikus Szövetség adta ki id. Endreffy János bibliai színmüvét, melyek közül a Jefte fogadalma ért el rendkívüli sikereket. Lefordították szlovákra és németre és előadták szlovák és német gyülekezetek ifjúsági egyesületeiben. Az Evangélikus Szövetség kiadásában jelenik meg évről-évre az Evang. Naptár s most adja ki a Dunántúli Énekes könyvet is. Dr. Masznyik Endre halálának évfordulóján különösen érezzük szegénységünket az egyházi irodalomban. A vallásos irodalom, a theologiai tudomány intenzív ápolása nélkül egyházunk nem állhat meg a mai kor szellemi áramlatai közt. A szlovenszkói evangélikus egyház az elmúlt évben a Masznyik-jubileum alkalmával a pozsonyi theologiai főiskolán Masznyik-ösztöndijat készült létesíteni. Vajha e szándékot Masznyikkal együtt el ne temetnők és most, elvesztésének évfordulóján átéreznők a vallásos irodalom jelentőségét és a komoly theologiai tudomány művelői és megbecsüli minél többen csatlakoznának. Lie. Fizely Ödön. Horvai Ede áll. tanitóképzőint. c. igazgató f. évi szept. hó 10-én elhunyt felesége emlékezetére egyházunknál várbeli elemi iskolánk kiváló tanulói jutalmazására ötszáz pengős alapítványt állított. Horvai Ede hittestvérünktől példát vehet, aki elhunyt szeretteinek igazán Istennek tetsző, maradandó emléket akar. Ilyen emlék nyomán sok zsenge szivben hálatelt áldás fakad és késő öregsége napjaiig unokáinak is az örömről regél, amelyben az alapítvány segítségével részesítették. Legyen is áldott az elhunyt emléke s az adakozót is Isten áldása kisérje. Uj tankerületi főigazgató. A kormányzó dr. Vietorisz József nyíregyházai evang. reálgimn. igazgatót, a hazai evang. középiskolai tanári kar e legkiválóbb költőtagját nyugdíjaztatása alkalmából tankerületi kir. főigazgatónak nevezte ki. Érdemesebb tanárembert aligha ért újabban ez a kitüntetés. Hűséges szolgálatainak a hazai közoktatás s evang. egyházunk körül ez a legméltóbb jutalma. »Izsoki Pál« c. művét a Magyar Tud. Akadémia tudvalevőleg a Nádasdy-jutalomdijjal tüntette ki. Sz. M.
