Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-06-29 / 15. szám
V. «vf. IS. Mám *«*•• Gábor leik. urnák Villáriyi-út '• Budapest ipeti. 1928 lunlus 99 eouen m\á ^3—íTTt-í^t A BUDAI LUTHER-SZÖVETSÉG EGYHÁZI ÉS ROLITIMAI HETILAPJA FŐSZERKESZTŐ Dr. SZLÁVIK KATYAS BUDAPEST, IX., JURÁNICS-U. 13 FÓMUNKATÁRS: Dr. SCHINDLER GYULA ELŐFIZE1 ÉS FÉLÉVRE 3 PENGŐ A BUDAI LUTHER-SZŐVETSÉO sími.sz. postatakarék-csekkszámlAjára kOldendó KIADÓHIVATAL BUDAPEST, DONÁTI-U. 49. II EM. 15 F ELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ H LAVACS KORNÉL BUDAPEST, VI , Ó-U rCA 8 SZÁM 1ELEFONSZÁM: LIPÓT 998-83 Horthy Miklós Ahol nincs vezetés, elvész a nép. Péld. II, 14 Magyarország kormányzója hatvan éves. Az ember-élet delén túl járja földi utait. Homlokán hat évtized tapasztalata vonja meg barázdáit. Vállaira a szenvedő nemzet minden élő vágyódása, minden fájdalmas terhe több országból omlik oda, mert a nemzet túlterjed az ország mesterkélt trianoni határain. A szomszédok megkívánták a mezőket, a bérceket és elrabolták. És az elszakított tájakon ég a honvágy, él a remény, ide sír a sóhaj, jő a fohász és összevegyül a miénkkel. Egybeforraszt az emberszabta határokon keresztül. Ebrentartja a közös akaratot, az egységes hazára törekvést. Megépíti élő kövekből a sorompókon felül emelkedő lelki hazát, a szét nem rombolható, a minden korlátot elsorvasztó szellemi erősséget. Mert megmondja az irás: — Ha ketten közületek egyakaraton lesznek a földön, minden dolgot, amit kérnek, megadja nekik az én mennyei Atyám. A nemzet közös akaratát az ország kormányzója képviseli. Vallási, pártpolitikai, gazdasági és minden egyéb meggyőződésére tekintet nélkül veszi őt körül a nemzet minden tagja. Tőle várja a világosságnak gyümölcseit — ahogy az efézusi levél írja — minden jóságban, igazságban és valóságban. Nehéz feladat az övé. Nagy nyomorúság szakadt hazánkra és reánk. Mindannyian egymásban keressük a hibát, a megpróbáltatások okozóját, az elégületlenkedők hol kétség hol viszálykodó hangjának kitörésére iiiuiik. //.'dót. Mindannyian tőle várjuk a megbékítő jóságot, a kiegyenlítő igazságot és a mainál sokkal boldogabb valóságot. A könyvek könyvét választotta és vallotta tanácsadójának. És mi protestánsok ismerjük e könyvnek mindeneket összetartó, felemelő hatalmát. Tudjuk a kötelességünket, amikor az országkormányzója az írásra mutat,ahol megiratott: — Elől járjatok a jó cselekedetekkel. E parancs minket sokszorosan kötelez. Az ország kormányzói pálcája protestáns kézben van. Kitől, honnan kapjon támogatást, ha a mienk elmarad? Ki higyjen a protestantizmus létjogában, ha az uj-testamentumot mi sem követjük? Hogyan találjuk meg a mennyei Atyát, ha a mennyeknek országát ime itt, vagy ime ott, de nem magunkban keressük? Tisztítsátok meg tehát kezeiteket — mondja Jakab apostol a levelében. Magunkra is vehetjük, mert tisztátalan kézzel jót nem cselekedhetünk, ahogy a kolerával vagy a vérhassal fertőzött kézzel gyermekünknek ételt nem nyújthatunk. Majd ha letisztogattuk a kezeinket és »megbékítettük a haragosainkat«, a »jogtalanul szerzetteket vissza- adtuk^jogos tulajdonosaiknak«, ha »levetkőztük a régi élet szerint való ó-embert«, akkor foghatunk a jó cselekedetekhez. Amikor már odaállottunk és elmondottuk, akik még e vallomással mostanáig késlekedtünk, hogy a társadalmi rend felforgatóinak mi fogadtunk hőséget és bevalljuk, hogy tévedhettünk, amikor a szilárdabb jelleműben, mert e fogadalmat megtagadta, titkos gonoszságot kerestünk, akkor térünk a jó útra, ahol nemcsak mások, de önmagunk becsülése is elkisér. Majd ha az utolsó megtért fiú is odaáll közülünk és beismeri, hogy tulbuzgalmában tulkapott, a társadalom természetes fejlődésén dolgozó, nem ingadozó vetélytársának görcsös térdekkel gán-
