Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-01-15 / 2. szám

Hegyen épített város

12

1928. január 15.

zet vallási életére nézve fontos állásfoglalást, mely a püspöki kar döntése ellen szól. Emlékezetes a világi evangélikusok vezetőegyéniségének, a belügyminiszternek nyilatkozataaz egyházbeli pártok közt az igazi szakadék ma a szent áldozás felfogása és a pap helyzetének megítélése között tátong. A pap azt követeli, hogy a hívő csak általa juthasson Istenhez. Ugyanegy egyházban ez a kétféle felfogás — az „angol-katholikus“ és az evangélikus — el nem fér. Azt hiszem, hogy a püspökök arra vá- gyódtukban, hogy olyan imádságos könyvük legyen, melyben az anglo-katholikusoknak kedve telik, nem vették számba a doktrínák között tátongó szakadékot és a népesség nagyobb részének lelkes protestantizmusát/“

Gyönyörű jelenet volt, mikor az evangélikus álláspontját védő szocialista szónok beszédét részben a főrendi toryk is megtapsolták. Az angol igazságügyi miniszter, vagyis a „pecsétőr“ pedig rámutatott arra, hogy az anglikán egyház, mint „protestánsán katholikus“ felekezet, nem ismeri el papsága fejének a római pápát, valamint az „átlényegülés“ tanát is eltérően vallja. Lloyd George most megjelent cikke szerint még nagyobb lett volna az elutasító többség, ha a közeli választásokra tekintettel egyeseket nem feszélyezték volna kerületük befolyásos „angol-katholikus“ papjai. Az angol egyház legügyesebb és legtevékenyebb papjai kétségkívül az angol-katholikus papok. A szociális kérdések iránt ezek nagy rokonérzést tanúsítottak, a szerencsétlenek és letiprottak iránt, nagyobb megértést árultak el, mint az evangélikus lelkészek.

A protestáns érzésű laikusok e mostani nagy sikere bizonyára nagyobb súlyt fog adni, vallásos felfogásuk győzelmére irányuló tevékenységüknek, — még papjaik ellenében is. Az persze a jövő titka, hogy e leszavazás, mely felett Canterbury agg érseke könnyeket hullatott, mily hatással lesz? Nem fog-e az anglikán egyházban szakadást előidézni és a tömegeket nem tereli-e a róm. kath. egyház felé, különösen, ha ennek egységesen irányított buzgó papjai az osztályharc, gyarmatlazulás, munkahiány, születési csökkenés stb. bajaival gyötrődő lakossággal odaadóbban és céltudatosabban foglalkoznak, mint a protestánsok. —rs—

üiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiijitiiiiiiiiiiii

Első Magyar

| Általános Biztosító Társaság |

= Alakult 1857-ben. Budapest, IV., Vígadó-tér 1. sz. §

A legrégibb es legnagyobb magvar biztositó intézet E

I Az evangélikus egyháznak harminc év óta 5 szerződéses biztositó társasága.

Fiókjai vannak az ország egész területén

| ♦ 1

Elfogad biztosításokat a következőkre:

Emberélet és baleset, 5

tűz, jég, üveg, autó, géptörés, betörés, pénztári kiküldött kirablása,

I szállítmány, utipodgyász, értékküldemény, | állat és szavatosság.

MIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIiTÍ

Önkormányzatunk.

E címen új rovatot nyitunk. Régóta tervezgettük. Egyházközségünk szellemi és anyagi ügyei ma már nem olyan egyszerűek, hogy ön- maguktól rendben folyjanak. Gondozást, ápolást, megbeszélést igényelnek.

Egyházközségünk tagjainak munkája sem merülhet ki a vasárnapi prédikáció végighallgatásában. Hittestvéreink örömmel fogadnak és dolgoznak fel minden jó gondolatot, amely lelki életüket változatossá teszi és őket önművelésre és egyházi ügyeink iránt érdeklődésre bírja. Különös előszeretettel fordulnak azonban minden eszméhez, ha az egyházközség tiszti székein ülők vetik fel. Ez természetes is. E tisztségekre saját soraikból választanak alkalmas egyéneket, akiket becsülnek, az egyház- község szellemi és anyagi ügyeinek irányítására és intézésére képesnek tartanak. Minden sikerük az önkormányzat dicsősége és minden jó eredményük az egyházközség haszna.

E rovatunk tehát elsősorban az egyházi tisztségek betöltőinek postaszelvénye. Nemcsak a felügyelők és a gondnok jelentéseinek, javaslatainak és terveinek szántuk, hanem önkormányzatunk minden tagjának és alkalmazottjának nyitva tartjuk, ha sorai közérdekűek.

A kritika és vita elől sem zárjuk el, csak a személyeskedést rekesztjük ki. A sértő helyeket a kéziratból kivágjuk. A közérdeket szolgáljuk és a közérdek jóhiszemű munkását a mi hasábjainkról ne érje sérelem, ha javaslata ki- sebb-nagyobb magánérdekbe ütközik is.

íme az első közlemény:

Kiáltó számok;.

Az elmúlt 1927-ik év nem sok jót hozott a magyar Evangélikus Egyháznak. Nagy emberi és erkölcsi veszteségeket kellett elszenvednünk. Erős oszlopunk dőlt ki Masznyik Endre váratlan halálával; országos támasza volt Egyházunknak, kinek neve közismert volt s elismerést vívott ki tevékenységével Lutheránia határain kívül is. Ez pedig nagy szó manapság.

De ettől eltekintve is, a múlt év mérlege nem kedvez ügyünknek. Akik jelen voltak szilveszteri Istentiszteletünkön, szomorúsággal hallhatták, hogy budai gyülekezetünk az elmúlt év folyamán nem, hogy nem gyarapodott, hanem megcsökkent, amennyiben 100 hittestvérünkkel szemben, akiket az Ür szava elszólított körünkből, csak 60 újszülött részesült templomunkban a szent keresztségben. így 40 fővel megfogyatkoztunk. Csak keveset változtat ezen, hogy kitérés folytán vagy 4 új hittestvérrel szaparodtunk. Hasonlóan veszteséggel zárul a fasori Egyház hiveinek mérlege is. Ott 4?. egyénnel többen haltak el, mint amennyi az újszülötteknek száma, de mivel 23-al többen tértek be Egyházunkba, mint ahányan abból kitértek, a veszteség 20 főre zsugorodik össze. Örvendetes ezzel szemben, hogy Deák-téri Egy