Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-01-15 / 2. szám

Hegyen épített város 12 1928. január 15. zet vallási életére nézve fontos állásfoglalást, mely a püspöki kar döntése ellen szól. Emléke­zetes a világi evangélikusok vezetőegyéniségé­nek, a belügyminiszternek nyilatkozataaz egyházbeli pártok közt az igazi szakadék ma a szent áldozás felfogása és a pap helyzetének megítélése között tátong. A pap azt követeli, hogy a hívő csak általa juthasson Istenhez. Ugyanegy egyházban ez a kétféle felfogás — az „angol-katholikus“ és az evangélikus — el nem fér. Azt hiszem, hogy a püspökök arra vá- gyódtukban, hogy olyan imádságos könyvük le­gyen, melyben az anglo-katholikusoknak kedve telik, nem vették számba a doktrínák között tá­tongó szakadékot és a népesség nagyobb részé­nek lelkes protestantizmusát/“ Gyönyörű jelenet volt, mikor az evangéli­kus álláspontját védő szocialista szónok beszé­dét részben a főrendi toryk is megtapsolták. Az angol igazságügyi miniszter, vagyis a „pecsét­őr“ pedig rámutatott arra, hogy az anglikán egyház, mint „protestánsán katholikus“ feleke­zet, nem ismeri el papsága fejének a római pá­pát, valamint az „átlényegülés“ tanát is elté­rően vallja. Lloyd George most megjelent cikke szerint még nagyobb lett volna az elutasító többség, ha a közeli választásokra tekintettel egyeseket nem feszélyezték volna kerületük be­folyásos „angol-katholikus“ papjai. Az angol egyház legügyesebb és legtevékenyebb papjai kétségkívül az angol-katholikus papok. A szo­ciális kérdések iránt ezek nagy rokonérzést ta­núsítottak, a szerencsétlenek és letiprottak iránt, nagyobb megértést árultak el, mint az evangélikus lelkészek. A protestáns érzésű laikusok e mostani nagy sikere bizonyára nagyobb súlyt fog adni, vallásos felfogásuk győzelmére irányuló tevé­kenységüknek, — még papjaik ellenében is. Az persze a jövő titka, hogy e leszavazás, mely fe­lett Canterbury agg érseke könnyeket hullatott, mily hatással lesz? Nem fog-e az anglikán egy­házban szakadást előidézni és a tömegeket nem tereli-e a róm. kath. egyház felé, különösen, ha ennek egységesen irányított buzgó papjai az osztályharc, gyarmatlazulás, munkahiány, szü­letési csökkenés stb. bajaival gyötrődő lakos­sággal odaadóbban és céltudatosabban foglal­koznak, mint a protestánsok. —rs— üiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiijitiiiiiiiiiiii Első Magyar | Általános Biztosító Társaság | = Alakult 1857-ben. Budapest, IV., Vígadó-tér 1. sz. § A legrégibb es legnagyobb magvar biztositó intézet E I Az evangélikus egyháznak harminc év óta 5 szerződéses biztositó társasága. Fiókjai vannak az ország egész területén | ♦ 1 Elfogad biztosításokat a következőkre: Emberélet és baleset, 5 tűz, jég, üveg, autó, géptörés, betörés, pénztári kiküldött kirablása, I szállítmány, utipodgyász, értékküldemény, | állat és szavatosság. MIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIiTÍ Önkormányzatunk. E címen új rovatot nyitunk. Régóta ter­vezgettük. Egyházközségünk szellemi és anyagi ügyei ma már nem olyan egyszerűek, hogy ön- maguktól rendben folyjanak. Gondozást, ápo­lást, megbeszélést igényelnek. Egyházközségünk tagjainak munkája sem merülhet ki a vasárnapi prédikáció végighall­gatásában. Hittestvéreink örömmel fogadnak és dolgoznak fel minden jó gondolatot, amely lelki életüket változatossá teszi és őket önműve­lésre és egyházi ügyeink iránt érdeklődésre bírja. Különös előszeretettel fordulnak azonban minden eszméhez, ha az egyházközség tiszti székein ülők vetik fel. Ez természetes is. E tisztségekre saját soraikból választanak alkal­mas egyéneket, akiket becsülnek, az egyház- község szellemi és anyagi ügyeinek irányítá­sára és intézésére képesnek tartanak. Minden sikerük az önkormányzat dicsősége és minden jó eredményük az egyházközség haszna. E rovatunk tehát elsősorban az egyházi tisztségek betöltőinek postaszelvénye. Nemcsak a felügyelők és a gondnok jelentéseinek, javas­latainak és terveinek szántuk, hanem önkor­mányzatunk minden tagjának és alkalmazott­jának nyitva tartjuk, ha sorai közérdekűek. A kritika és vita elől sem zárjuk el, csak a személyeskedést rekesztjük ki. A sértő helye­ket a kéziratból kivágjuk. A közérdeket szol­gáljuk és a közérdek jóhiszemű munkását a mi hasábjainkról ne érje sérelem, ha javaslata ki- sebb-nagyobb magánérdekbe ütközik is. íme az első közlemény: Kiáltó számok;. Az elmúlt 1927-ik év nem sok jót hozott a magyar Evangélikus Egyháznak. Nagy emberi és erkölcsi veszteségeket kellett elszenvednünk. Erős oszlopunk dőlt ki Masznyik Endre várat­lan halálával; országos támasza volt Egyhá­zunknak, kinek neve közismert volt s elismerést vívott ki tevékenységével Lutheránia határain kívül is. Ez pedig nagy szó manapság. De ettől eltekintve is, a múlt év mérlege nem kedvez ügyünknek. Akik jelen voltak szil­veszteri Istentiszteletünkön, szomorúsággal hallhatták, hogy budai gyülekezetünk az elmúlt év folyamán nem, hogy nem gyarapodott, ha­nem megcsökkent, amennyiben 100 hittestvé­rünkkel szemben, akiket az Ür szava elszólított körünkből, csak 60 újszülött részesült templo­munkban a szent keresztségben. így 40 fővel megfogyatkoztunk. Csak keveset változtat ezen, hogy kitérés folytán vagy 4 új hittestvérrel szaparodtunk. Hasonlóan veszteséggel zárul a fasori Egyház hiveinek mérlege is. Ott 4?. egyénnel többen haltak el, mint amennyi az új­szülötteknek száma, de mivel 23-al többen tér­tek be Egyházunkba, mint ahányan abból ki­tértek, a veszteség 20 főre zsugorodik össze. Örvendetes ezzel szemben, hogy Deák-téri Egy­

Next

/
Oldalképek
Tartalom