Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-03-13 / 11. szám
Hegyen épített város 74. oldal • 1927. március 13# pásan sikerült rajz, amellyel Garay Ákos, a magyar élet egyik leghivatottabb ábrázoló művésze a könyvet diszitette. E képek remek távlatukkal és világos egyszerűségűkkel valósággal kínálkoznak az utánzásra és a művészi hajlamú tanulóknak megbecsülhetetlen értékű útmutatói lesznek. Nagyon szépek Péczeli Antal («Az Erő» cimü ifjúsági lap rajzolójának) biblikus képei, valamint M ü h 1- heck Károly rajzai is. A könyvet igen jól olvasható betűivel, jó papiroson a F r a n k 1 i n-T á r s u 1 a t adta ki. Reméljük, hogy a gyermekek kezébe csak cérnával fűzött, kötött példányok kerülhetnek, mert az ismertetésre beküldött drót- füzésü, ragasztott példány a legóvatosabb á tlapozásra is szertebomlott, tehát a gyermek kezében egy hosszú év alatt papir- rongyokká válnék, amelyből kiálló drótkapcsok a gyermek kezét összekarmolnák, fertőzésre alkalmassá tennék Szegény ország vagyunk. A legtöbb könyvecske bizony szegény gyermek kefébe jut, akinek szülei nem vehetnek ugyanazon könyvecskéből 3—4 példányt. De ettől eltekintve — ne felejtsük el — gyermekeinket arra kell tanítanunk', hogy használati tárgy úkat gondozzák és épen megtartsák. Ne adjunk kezükbe olyan könyvet, !amely az első negyedórában önmagától szertefoszlik. HL. Szamártövisek, Utszéli Virágok cim alatt gyűjtötte össze és adta ki K óvá eh Géza aforizmáit, axiómáit, maximáit stb, amelyek nagyrésze nem követeli, hogy újdonságnak tartsák, de valamennyi igényli, hogy a mai viszonvokra teljesen ráillőnek ismerjék el. Ha ez a követelésük nem is teljesül mindig, az bizonyos, hogy sok igazságot foglalnak magukban a néhány igazságtalanság mellett. Sajnos, ez a néhány igen vaskos. Nagyon haragszik a maga korának egyik leghübb tükrére. Sutyos ökölcsapásokkal döngeti, csapkodja 'és elfeledi, hogy a hű tükör nem azt mutatja, ami benne, hanem azt, ami előtte van. A Szamártövisekét és Utszéli Virágokat is hiába zuznók össze: apró tükördarabokból összerakottan a maguk korának egységes hü tűkbe akarnak lenni és ahol a tükördarabkák elég simák és az üveg elég színtelen, ott a visszatükrözött kép üde, színes és hü. A könyvecskét a L é g r á d y nyomda nagy gondossággal készítette és a magyaros motívumok felhasználásával készült díszítő rajzok egész seregével a kor ízlésének megfelelően ékesítette, HL. Lenin a vallásról. E cim alatt jelent meg tavaly Duncker előadásával Berlinben egy irat, amelyet Traub a stuttgari evang. prá- látus következőleg ismertet: Lenin szerint a marxizmus magában foglalja az atbeizmust s a tömegnek a vallástól való végleges és teljes elszakitása csak a kommunizmus alapján lehetséges. A vallás kérdésében a marxizmus hitvallásának alap- és szegletköve az a tétel, hogy a vallás a nép számára ópium, s minden vallás vagy egyház a polgári reakció egy-egy orgánuma a munkásosztály megtévesztésére és megzsaro- lására. A keresztyén szocialisták a szociáliz- mus leggonoszabb kinövései. A vallás elleni küzdelem proklamálása a munkás osztályra nézve mint politikai feladat elsősorban anarchista k é r d é s. A marxista hivő * született ellensége a vallásnak, amely különben az államhoz való viszonyában tisztán magánügynek tekintendő stb, stb. E tételek azt hiszük a keresztyén társadalomra nézve nem szorulnak bővebb magyarázatra. A veszta-könyvtár. Őstörténetünk fátyolét lebenti föl és világosságra, sőt fényre deríti föl a Zajfi Ferenc által szerkesztette Aveszta-könyvtár, amelynek sorozatában lefordította és kiadta Modi-nak, a kelet nagy tudósának «A Zend—Aveszta vallási rendszere» és «A Hunokról és azok vallásáról » c. müvét (Bpest 1925 és 26). Utóbbit József főherceg látta el előszóval, amelyben hangsúlyozza, hogy «aktiv keresztyén turániz- musra van szükségünk, tegyük ezt gyökeresen magyarrá és igy meg fogjuk alkotni az összes magyar erők renaisszauce-át». Modi a bennünket is történelmileg oly közelről érdeklő kérdésről angol és gujarati nyelven egy egész könyvtárt irt össze. A Zend— Aveszta-kérdés problémáját a magyarság szempontjából Kohut, Stein, Gold- z i her és K unn G. is megvilágította. A kérdés az ősi magyar vallás a keresztyénség eredetének szempontjából is felette érdekes. Már D edits eh Fr. is «Bibel u. Babel» c. müvében az ószövetség helyett Babylóniá- ban látja az isteni kijelentés ősi forrását. Sz. M. Két előadás. Az egyiket V e r e b é 1 v Tibor orvospro f es szór «Orvostudmány és babona», a másikat Te lelkiy Pál gróf tartotta «Az ö r d ö g i m á d ó k > címén. A babona minden olyan általánosan elterjedt feltevés, amely a tudomány, vallás és filozófia tanításaival ellenkezik, bár azok mezibe öltözik. A babona legjobban az orvostudományhoz férkőzött, mert abban sajnos még mindig nagyon kevés pozitív tudás van főleg a biológia alapvető kérdéseijbeíu. V. szerint is a középkórban volt a legtöbb babona, de még ma is a kuruzslók1 leggyakoribb látogatói nem az alsó néposztályból, hanem a születési és pénzarisztokrácia, továbbá a bírák, katonák és tanítók köréből kerülnek ki. A babona rengeteg életet rövidített mci és pusztított el. így még Berlinben is nem rég több mint 12 ezer kuruzsló működött és csak 8 ezer orvos. Telekv Pál a Néprajzi társaságban tartott előadása szerint az ördögimádók vallása egy ős össze-
