Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-03-06 / 10. szám
1927. március 6. 67 oldal t Hegyen épített város Irodalom és művészet. Pestalozzi emlékezete. Pestalozzinak, a nagy svájci paedagógusnak a Magyar Tud. \kadémia is méltó ünnepet szelik'lt f. hó 21-fii tartott ülésében. B e rzcvi czy Al!>ert elnök méltatta enagy szellemi hősi, ki 1837. febr. 17-én, tehát 100 év előtt halt meg a svájci Bruggban 81 évi munkás élet után. Nyugtalan élet és jellemképóben kifejezésre jut gazdag egyéniségének belső összhangja. a..Wynek eredőieképcn példátlanul nagy alkotó és irányitó hatást látunk, már a saját korára s még inkább az utókorra kiterjedőt, amely átalakítja, sőt megalkotja azt, amit ma a nevelés önálló tudományának és művészeiének, szóval p a e d a g ó g i á n a k nevesük. Bcrzeviczy szerint P. az emberiség nevelője volt, ember, keresztyén, polgár, s mindez másokért, semmi sem volt önmagáért.». Hazai követője \ olt Brunswick Teréz grófnő, a magyar kisdedóvás megalapítója. Munkái java részét lefordította Zsengeri Samu. irodalmikig foglalkozott vele Finánczy Ernő, s a mi cvang. paeda- gógusaink közül Schneller István és Szelényi Odón. Halála évfordulójára a németek közül külön foglalkozott vele Eberhard, «Pestalozzi, Ein^Klassi- ker der S ee 1 cnf ü h r u n g c. müvében, amelynek 1-ső részében Pestalozziban a szív és a lélek» emberét, 2-dik részében «a lelkiesités és szellcmesités* hirdetőjét, a Óikban az erkölcsi ludat* képzőjét s a 4-ikben «a vallásos nevelés* utmutatójál méltatja. Pestalozzi igazi élelreformer volt, a kinél az elmélet gyakorlattá, sőt életté és cselekedetté alakult át. E mü l>ecses adaléka a gazdag Pestalozzi- irodalomnak. Sz. M. dekében s a jövendőben követendő eljárásunk tisztázása végett, röviden feleljünk. Ez az egész kérdés voltaképpen az evangéliumi akkommedáció szempontja alá esik. Olyan féle dolog ez, mint a korintusi gyülekezetben a bálvány áldozati hús megevésének kérdése. (L. 1. Kor. 8.—) Voltak, akik ebből lelkiismeretbeli kérdést csináltak s bűnnek tartották az olyan hús megevést s voltak akik ezt épp úgy megették mint bármely más közösségcs húst. Az apostol, az ismeret szempontjából a bálványáldozati hústól való irtozatot hitbeli gyengeségnek minősíti, de azért a szeretet szempontjából azt ajánlja a hitben erőseknek,‘hogy abban az esetben, ha ismeretben gyengébb testvéreik megbotránkoznának az oly hús megevésén, inkább — mint ö tenné — ne egyenek húst soha, semhogy elkárhoztassák a hús miatt azt, akinek a Kisztus weghalt. Hog)r egy volt katholikus pap megtévése után ne prédikálhasson nekünk, azt az ismeret szempontjából nem követelhetjük, hiszen akkor vallásunk megalapítóját és reformátorainkat sem hallgathatnák meg. de nem mindenki Jézus Krisztus, Szent Ágoston, Luther Márton. Különösen ma igen nagy az alkalmi keresztyén és evangélikus száma. Éppen azért abban az igen tisztelt „lute rúna“ testvérnek teljesen igaza van, hogy vigyázzunk, ünnepi szónokainkat jól megválasszuk s híveinket meg ne botránkoztassuk. Elvi kérdést azonban ne csináljunk abból, amihez a mi elvünknek éppenséggel semmi köze. Kedves „luterána testvérünknek“ teljes igaza van abban hogy vigyázatra int s hogy épp a reformáció ünnepe alkalmából jaidul fel, mert ilyenkor kettős ok van vigyázatra s mi végtelen örvendünk annak, ha az evangélikus öntudat és önérzet minden adott esetben ily erősen megnyilvánul. A budai Luther Szövetség kulturestélye. Kultur- estélyeink elmaradásának okáról igen sok helyről érdeklődtek. Sajnos ez érdeklődésre kielégítő választ egyelőre nem adhatunk. A szünetelés tőlünk-távolesó okokból következett be. Megnyugtatjuk azonban a szives érdeklődőket, hogy mihelyt ezek a körülmények megváltoznak, kul- turestéinket nívós műsorral ismét felelevenítjük. Egyházi hírek. Dr Szlávik Mátyás, ny. teol. tanár, lapunk főmunkulúrsu a Simor-utcai ima házban február hó lü-án rendezett vallásos estén nagy sikerű előadást tartott Evangéliumi öntudat* címmel, amelynek kivonatát legközelebb k őzéj 1 j ü k. A Veres Pálné ev. leánynevelőintézet 1927. március hó 5-én szombaton, pontosan (> órakor Her ez eg Ferenc-estét rendez. Belépő dij 1 pengő 50—5 pengő. A szepe8váraljai evangélikusok minap lelkesen ünnepelték lelkijiásztorunkatS zo n- lagh Sándort, aki megszakítás nélkül 40 esztendeje szolgálja egyházát. A nagyérdemű jubilánst lapunk olvasói közül is sokan ismerik. '» , A rákos8zentmihályi ev. egyház március 1-én fclkilcnc órakor estét rendezett, melynek jövedelniél a gyülekezel templomépilő alapja javára fordítja. A rendező-bizottság élén Blatniczky Pál cinkotai ev. fö- esperes neje állt. Az Egyetemes Egyház kiadott Utasi1 á s á t a vall á s o s s á g n a k é s azé v. ö n- tudatnak az állami tanterv keretében az ev. középfokú iskolákban való ápolására. Sziget by Lajos, lapunk kiváló munkatársa készítette az Szerkesztői üzenet*). Juliskának. Kívánságod ime teljesült. Dr. Schindler Gyuláné megint irt mesét Nektek. Megsúgjuk: ő a Nelly néni, aki „Az emlékezetes almát* irta. Ha azt akarjátok, hogy újra írjon Nektek, csak írjátok meg neki levélben, hogy miről írjon. Van neki sok meséje, majd kikeresi azt, amelyet Ti olvasni szeretnétek. Budai luteránának. Közvetlenül a reformáció emlékünnepe előtt lapunk főszerkesztője címére küldött becses levelére csak most válaszolhatunk. Kegyed által felvetett kérdés lényege (mert személyi térre nem örömest tereljük a dolgokat): helyesnek találjuk-e, ha a mi egyedül álló ünnepünkön, a reformáció ünnepén egy volt katholikus pap hirdeti a jó evangélikus híveinek a mi vallásunkat? Kegyed és sok más budai evang. hittestvére furcsának és aggadalmasnak tartja ezt s arra kér, hogy vigyázzunk, mert úgyis kevesen vagyunk s még kevesebben leszünk. Tudjuk ugyan, hogy a meghirdetett ünnepi beszéd az illető volt katholikus pap (Hohenlohe herceg) betegsége miatt elmaradt, de azért elvi szempontból mégis szükségesnek látjuk, hogy a kérdésre híveink lelki nyugalma ér’) E rovatban kedves olvasóinkkal közvetlen és benső érintke- aéabe óhajtunk lépni. Azért, akinek valami mondanivalója van, ami közérdekű dolog, kereten fel Boraival, mi miudlg állunk rendelktzésére.
