Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-10-16 / 33-34. szám
Hegyen épített város 222. oldal 1927. október 18. kálvinistákkal folytatott polémiája, hadakozása Lepcsénvi páterrel. Azt mondják, Masznvik született polemikus iró, aki erős dialektikájával kiválóan értett szellemi fegyvereinek forgatásához és ellenfele meggyöngitésére szolgáló érveinek csoportosításához. Valósággal leregyverezte az evangéliumi protestáns irodalmi szabad el vü- ség javára a debrecenieket, majd S z á s z Gero kolozsvári ref. lelkészt és ismert nevű költőiről, sőt annak ügyét szolgálta a Prot. írod. Társaság megalakulása idején Tisza Lajos gróffal folytatott személyes viaskodásában is. Erélyes és elvi alapon álló föllépése református irói körökben az ő népszerűségét és protestáns irói tekintélyét hatalmasan megnövelte. így igen nagy tisztelője volt Kiss Áron, Szász Károly, Pap Gábor, Bak sav Sándor ref. püspök, Tisza Kálmán, V a y Miklós és Hegedűs Sándor. De más téren is állta a harcot A pánszlá- vokkál, a pángermáuokkal a kerületi és egyetemes gjrüléseken sok vitája volt. A pozsonyi kon vent en németül tárgyaltak, bár a vezetők: S amarj ay Károly és Dobrovits Mátyás jó magyarok'voltak, de a német áramlattal nem mertek, vagv nem tudtak szembe - szállani. Az ő indítására később magyarrá vált a konvent tárgyalási nyelve. Társadalmi téren is egyre küzdött. Akkor a pozsonyi Toldy-kör volt a magyarság szellemi tűzhelye, ahol a müveit hazafiak vallás, osztály és faikülönbség nélkül testvérként olvadlak egybe és dolgoztak. Na- gvobbára tanárok harcoltak a magyar haza érdekében, akiket kedélyes havi társalgásra Masznvik gyűjtött össze. Ezt a szén harmóniát az ismert nevű K o m lóss v Ferenc római katholikns nagyprépost megbontotta, úgy hogy annak ellensúlyozására megalakult az E öt v ö s József kör. A felekezeti és nártgvülölségtől AT a sz- nvik mindig távot állott. »A hazug színlelés ellen küzdött a tudományban és az életbén is«. Ritka harmóniában egyesült nála polémikus természete és nemes, türelmes szabadelvű'-é- ge. Pőstvéni maavar szónoklatai is a béke szolgálatában ’állottak és hatalmasan verte vissza ott is és nemcsak az egyházi gyűléseken a Pánszláv mozgolódásokat. A közegyház is bőven vette ki részét iskolai és szervezeti kérdésekben Masznvik munkásságából. Nagyarányú és sikeres tanári és irói munkásságával majd négv évtizeden át egész generációt nevelt. Kész iró és kész tudós volt cgv személyben. A református svájci és az evangélikus német reformációi helyeken kettős tanulmánvutjától eltekintve, nem ült a német tudományegyetemekén a nagymesterek lábainál. Fgv színien volt velük. Önmagából merítette lelki kincseit Szinte autodidakta utón szerezte meg nagy német protestáns theoiógiai és filozófiai ismereteit. Úgy látszott, hogy amikor a munkabírása leijében 1917-ben nyugdíjba vonult, tanári és irodalmi pályafutását és nemes harcát befejezte. Pedig valójában »élete legnagyobb feladatát és legnehezebb munkáját«, az egész uj te stamen tóm fordítását fejezte be. E nagy munkának csak az előkészítő munkája 25 évig tartott és 10 évet vett igénybe a rengeteg anyag feldolgozása Életének bizonyára e mii volt legnagyobb büszkesége Földi zarándokút ja végjén minket, a B u d a i L u l ti e r-S z ö v e t s é g és Lapja a Hegyen E p i t e 11 V á r o s kőműveseit, munkásait érte az a végzetszerü kegyelem, hogy egész életén gyűjtött, leszürődölt, megtisztult bölcsességével irányíthatta a mi cselekedeteinket. Igazságban rejlő ifjúi erővel buzdított minket lankadatlan küzdelemre az igazságért. így marad ő emlékezetünkben az ő soha se fáradt, ragyogó tekintetével. Példaadása lelkesítsen minket igyekezetünkben, hogy feladatunkat a feltornyosuló akadályok között is megoldhassuk. Szelleme éljen közöttünk a mi szerete- tünkben! Utóhang „Emlékeim“-hez. (Késő öregségem egy szép veröfényes napjának története.) Dr. Masznyik Endre látogatása alkalmából. Irta: Rudnay József né Veres Szilár da. Kijött tehát, e Ijött mégis az írás arany- tó l.lu mestere. Eljött, »Emlékeim«-et olvasva találkozni kívánt velem hosszú életem napjának késő estéjén. Óhajtott egyszer még az ifjúkor ábrándvilágának szép Balatonén hajózni a Kisfaludy gőzösön, melyhez a múlt, az emlékezés holdvilága aranyhidat vont. Ezúttal velem együtt óhajtott visszapillantani, visszatekinteni a múltba. Tompa nagyon jól mondja: »A boldogságra nem elég a jelen, A múlton épül s az emlékezeten!« Bár teljes életünkben közös célokért he- vültiink, közös eszményeink, közös barátaink voltak, sok tekintetben közös fájdalmakat is mért reánk az Elet, de ma találkoztunk először, bár telkeink már találkoztak egVszer a vallás tisztult érzéseivel a magasban, közel a mennyhez, midőn meglepetésként szólott lelkemhez a kegyeletes zsolozsma édesanyámról :* Mint a csillag ugv ragyogtál A ránk borult alkonyainál, Lelked fénye világított, Uj eszméket, tüzet szított, Mindnyájunkat boldogított. * Veres Pálné sz. Beniczky Henriin halálának 30 éves évfordulója alkalmából irta Masznyik Endre.
