Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-06-19 / 24-25. szám
1 174. oldal. 1927. junius Í9. Hegyen épített város E beállítást Loots véleménye némikcp enyhíti. Ugyancsak vészterhes krízisről be szél, de mégis megengedi azt, hogy Luthernél már a vizitaciónális pontok kora előtt is előfordultak a «poenitentia legalis -ra egyes kitételek. Erre az útra — melyet a dogma- történészek jelöltek meg — teljes tudatosain lépett a Ritschl-féle irány nagy dogmatikusa Herrmann. — Ő megtérés! alatt az em! er érzelemvilágának oly változását érti, amely a lélek spontán megnyilatkozása legyen, ami teljesen ujjak jutnak érvénybe. Ez átalakulásnak indítója és kezdője a bűnbánat Ámde e bünbánat ne erőszak gyümölcse, hanem a lélek spontán megnyilatkozása legyen ami csak akkor lehetséges, ha a bünbánat a jó és az igaz szeretetéből folyik. Természetes, hogy éz a szeretet sem lép fel indító ok nélkül. E szeretet indító, keltő oka az erkölcsi tisztaság és az erő, amelyet erkölcsös személyek szemléleténél észreveszünk. Az erkölcsös személyek igazságának és jóistentiszteletek sorrendje 1927. jun. 19-én i Hely Óra d. e. d. u. Lelkész neve Deák-tér (német) ValO báró Podmaniczky Pál » (magyar 11 Gaudy László W m 6 Ruttkay Miklián Gyula Fasor (ifjúsági) 10 Rapos Viktor » 11 Késmárszky Lajos 1» 4 Kemény Lajos „ német 5 Broschkó G. A. Kőbánya 9 Majba Vilmos Simor-u. 51. 11 Dendely Károly Rákóczy-út 57. 10 Morhács Márton Gyarmat-u. 14. Vall Szuchovszky Gyula Üllői-út 24. 10 Martony Elek Váczi-út 61. 10 Rimár Jenő Bécsi kapu-tér 11 dr. Varsányi Mátyás Zichy-utca 10 Mohr Henrik Horthy Miklós-út 27. 11 Szabó Aladár Budafokon és Törökbálinton Petrovics Pál prédikál. Junius 26-én a Deák-téri templomban Dr. Kirchknopf Gusztáv, a fasoriban Kemény Lajos, a tisztviselőtelepi templomban Majba Vilmos prédikál. Irodalom és művészet. „Platon és Jézus“ Főmunkatórsunk Dr. Szlávik M. e cím alatt a következő közleményt küldte he az «Evang. Lapjának», mielv minden szónál és írásnál ékesebben beszél: «Lapunk múlt számában egy névtelen kritikusom a «Jegyzetek1» rovatában eléggé epésen és élesen megtámadta azt a párhuzamot, a mélyet a mitnap a «Hegyen épített város» c. lap hasábjaim alkalmilag a «Platon és Krisztus» c. njagyobl) tanulságának szemlélete ragadja magával a bűnöst és annyira i meghatja, hogy saját bűnössége felett bánatot érez. igaz, hogy megtörténhetik az is, hogy az erkölcsi jó ás igaz a bűnöst nem ragadja meg. Akkor a bűnöst az erkölcs elveszíti. De ahol még van alap, ott az erkölcsi jó és| igaz okvet lenül Íratást ér eh a jó és igaz fölött érzett örömet, melyet eleddig nem ismert, és másodszor a bitjét, /inert ha az erkölcsi jó magához vonz és megaláz, iákkor az ébredő hit csirái máris' láthatók. Herrmann-nál a megtérés psychologiai folyamat, amelynek indító oka más emberek, végeredményben Jézus példája. A törvénynek vagy a törvény hirdetésének fontosságot nem tulajdonit, mert az igazi és tökéletes megtérés a/jó sz'eTetetéből folyik. Modern antinomizmus ez. ,Agricola régi nézeteinek felújítása. Más mezben és modernebb formában, de alapjában még:s csak antinomizmus. (Folytatjuk.) arányomhoz hasonlóan (Pnot. Szemle 1917) vontam, és azt «haszontalan dolognak» is minősítette Idát én igazán távol állok attól, mintha e párhuzammal, amelyben talán a «kié g é szitás» szót nem eléggé szerencsései! választottam, Jézus Krisztusnak istenemberi voltát, tökéletességét, örök megváltó és üdvözítő munkáját és evangéliumának teljes ségét Platónnál, a nagy görög szellembölcselővel kiegészitendőhek tartanám. Hisz annak élő cáfolata egész múltam, 4 évtizedet meghaladó teol. tanári és tud. időd. munkás- sáígom és papi és jogásztanitványaimnak nagy serege a történeti Magyarországon. Védelmemre az sem mellékes, hogy 3 éven át (1881—84) a halle — wittenbergi egye tem hallgatója voltam, ahol a theologiában Beyschlag és a Luthertudós Köstlin, és a filozófiában a nagy hegeli bölcselő É r d m aii n voltak a mestereim, akiktől megtanultam, hogy Mózeshez, a törvényhez és a prófétákhoz hasonlóan Platon is a maga felséges eszmevilágával «n eve 1 ő m ester volt a Krisztusra». De szomorú dologinak tartom a kritikusoméhoz ha onló infcVizi- tóris eljárást e v. egyházunkban. N i p p o 1 d jénai egyháztörtónetiró szerint «ezek az utak Rómába vezetnek!» Budapesten 1927 pünkösd ünnepién. Dr. Sz. M. A Protestáns Országos Árvaegylet f. évi junius 21-én, kedden d. u. 6 órakor tartja a IV., Sütő-utca 1. sz. evang. iskola üléstermében LXVIII. rendes közgyűlését, amelyre ezúton meghívja az emberbarátokat a választmány.
