Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-06-05 / 22-23. szám
Hegyen épített város 166. oldal. 1927. junius 5. Irodalom és művészet. Bírálatok a zene és a pedagógia köréből. D r. Gajdács Gyula könyve. T61 koin I ó s 1925. A szerző kiadása. Nyomt. Kner J. Gyomén. 87 lap. Ára? Gajdács Pál fővárosi tanár fiának a tótkomlós! evangi. papköltő e szép müvéről találóan mondotta egyik elterjedt napilapunk, hogy «Írója mélyen gondolkodó, a filozófiában, pedagógiában és zenében egyaránt alaposan képzett ember, kinek müvét «haszonnal és okulással forgathatja mindenki, akit kultúránk fejlődése érdekel és akinek van érzéke a művelődési és művészeti kérdések iránt». Első «bírálata» szólt a magyar zenéről azorsz. zeneak a d é m iá n». Szembeszáll a váddal, amely hangoztatja, hogy az akadémia a klasszikus mellett «nemzeti zenénket elhanyagolja». A klasszikus zene nem lehet nemzeti jellegű. Annak élvezése «benső intuíció, mely ezerféle szinváltozatban mindnyájunknak egységes érzelmeit veri vissza. Főiskolánk betölti magas hivatását. Ápolja a magyar zenét. Vannak magyar népdalaink, melyek oly szépek, szivünkhöz oly közelfekvők, aminőkkel egyetlen nemzet sem dicsekedhetik. Ott termettek a pásztor furulyában, a temető árkában, a gyöngyvirág kelyhé- ben, gyöngyöző bor között. Éneklik örömünket, bánatunkat, miig! mosolyt nem csalnak ajkunkra, mig könny nem csordul szemünkből. Végig mennek az érzelem minden skáláján, a csendes megelégedéstől az ujjongó kedvtelésig. Hozzánk forrtak, lelkűnkből virágzottak. Mieink elvitázhatatlanul. Talán egyedüli tulajdonunk maradnak mindenkoron. De kísérelj ük meg az általános emberibe ojtani: búza viráglunk vészit kékségéből, pásztor titinkója nem fog oly busán szólani, örömünk, bánatunk' másé lesz»'. A klasszikusok váltain emelkedő vér- 1) é I ii magyar zenészek r e van szüksége nk. Ilyen Erkel és Szendy melleit szerző nagybátyja: Chován Kálmán, «ki a legszebb munkát végezte (pl. a Kossulh- rapszódiában), midőn a gyújtó magyar dalok sorozatát hamisítatlan tiszta magyarsággal» zongorára átültette. A másik bírálat «Szén d y Árpád tanszékéről» szól. Liszt e kitűnő tanítványa nemcsak jeles zongorista, hanem «Liszt akaratának hagyományainak letéteményese, egyedüli representánsa ós; jeles pedagógus volt». Ilyen zongoristánk és pedagógusunk ma nincsen. «Azért marad még sokáig betöltetlenül s árván Szendy Árpád kathedrája». Harmadik tanulmánya «gyöngy széni ek e t» ád «B e n k a Gyula i r á s ai b ó I». Ez a nemrég elhunyt «utolsó magyar poly- hisztor», mint szarvasi tanár nagy filozófus, pedagógus és zenész volt egy személyben. Kiváló diákjai között két Raffay, Bartók y, Szabolcs k a, H arsány i és G y ö- kössy hirdetik ma nagy tanári, írói és szónoki érdemeit. Súlyos szellemi tartalom, alapos mérlegelő megfontolás s mjinezeken alapuló erkölcsös jellem ütközik ki szavából és írásából egyaránt. Szinte orgonazugás a tudás, stiláris művészet, szigorú lelki ismeret nyelvezete. Beszédei legújabb magyar irodalmunk valóságos «gyöngy, szemei». Össze kellene azokat gyűjteni, mielőbb. Ez a feladat a szarvasi főgimnázium tanári karára Vár. , ; ; -'\f\ >|J!J[[J í A következő tanulmány «Benka Gyuláról mint zeneszerzőről» szól, ki úgyszólván «az egész világzeneirodalmat» ismerte pl. Bach, Beethoven és főleg Liszt műveit. E szép tanulmányt a szerző Szarvason a városi színházban olvasta fel. Egyik tanulmánya C hjo ván K á 1 m á n K o s suth-r ap sz ó di á j á t ismerteti, amelyet a kiváló szerző a zenepalota felavatására irt. Bátran a szabadság rapszó diá j á- liak is lehetne nevezni. Mint minden ismert müve, ez is nagy szellemének, fényes zenepedagógiai tehetségéinek hirdetője és a magyar zeneirodalmi müvek mintaképé. «Hatalmas ez, mint a szabadsághős alakja, amikor milliók tekintettek fel hozzá». «Minden gondolatának megvan a maga elmélyesztő, gondolatébresztő hatása». ^ Az utolsó tanulmány «Beinka hátra hagyott müveit», főleg1 «klasszikus szépségű végrendeletét» ismerteti. A «kőrösmenti Athen bölcsének» főleg levelei azok, amelyek forma és tartalom tekintetében messze kinn agaslanak. Kiváló stilus, életbölcséleti igazság, gondolatgazdagság és mélységes ember- szeretet jellemzi azokat. Összegyűjtésük újabb pedagógiai irodalmunknak nagy nyeresége lesz. E gondolattal annak idején egyik hires tanítványa: Raff ay Ferenc jogtudós is foglalkozott Eperjesen. Szerzőnk «bírálatait» nagy örömmel és haszonnal fogják olvasni Benka Gyula ezrekre mennö hálás tanítványai csonka és megszállott hazánkban. Dr. Sz. M. Akadémiai kiadványok. Azok között kiválik Var gIn a Gyula «H amvadó tüzek» (1922—1926) c. költeménykötetie. Ez újabb költemények, természetes folytatása ugyancsak az Akadémia által «Ködben» c. alatt kiadott költeményeknek, természetes Világa a falu, főkép a mező. Állandó 2 eszméje az élet és a halál örökkévaló kérdése és porba sújtott nemzetének szomor u sorsa — gondosan kerülve Vörösmarty szó- nokiasságát s Gyulai eszményitő fátyolét. Inkább Arany János nyomdokán halad. Fájdalom, meg nem alkuvó erkölcsi sége s átszellemült költészete éles . ellentétben áll mai korunkkal. A Budapesti Hirlap egyik tárcájában behatóbban P a p p Ferjenc ismer-
