Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)

1927-02-13 / 7. szám

1927. február 13. 41. oldal Hegyen épített város vagy zenéért ő, helyesebben zeneszerző, akinek figyelmét megragadja e probléma érdekessége és foglalkozni kíván ezen út­törő, nehéz feladattal. Ha nem élnénk át példátlanul súlyos gazdasági válságokat, azt tanácsolnám, hogv vallásos énekekre bőkezű pályadija­kat ‘ tűzzünk ki. Így azt is félve írom le, hogy tatán szerény jutalmakkal is ered­ményt érhetnénk el. Csak az A r o n i á 1 d á s i ne zenésitessűk meg. Ne vegyük ki azt a lelkész szájából. Wagneri vagy Bethoveni tökéletességgel és lángelmével megzenésített Aroiu áldást a legmüvésziesebben betanított kar sem éne­kelheti el olyan közvetlenséggel, olyan át- érzéssel, ahogy azt a szószékről a. lelkész akár minden zenekiséret nélkül elmond­hatja. * ' , •„ A gyermek isteni hatásáról.* Svájci német lapban olvastam a követ­kező megható történetet: • A nagy világégés, a világháború folya­mán történt. Eszak-Franciaország egyik csata mezején a reggel oly * vigasztalanul siváran, oly sűrű köddel köszöntött he. hogy a lövészárkokból a legélesebb szem is csak pár lépésnyire látott, s igy az ellenség moz­dulatát nem figyelhette meg. Az elmúlt éj­szakán a németek kissé hátravonultak, a franciák meg előbbre nyomultak s a két ellenséges vonal között oldali, magányos paraszltanya állott épen, sértetlenül. Midőn a nap a sűrű ködöt kissé osz­latni kezdé, mindkét oldalról rettenetes pergőtüzei indítottak. De im egyszerre csak megszűnt a tüzelés s a pokoli dörgést ha­lotti csend váltotta fel. Mi történt? [.ehe­tetlen, hihetetlen és mégis való: az ellen­séges lövészárkok között, nem messze a romhalmazzá lölt tanyai háztól, az elhúzódó zöld mezőn kis gyermek li|>cge.it előre. A veszélyről mit sem tudva s értetlenül, boldogan lépdegélt mindig l>eljcbl> s csak­hamar hallani lehetett vidám csengő kaca­gását, amint gyönge kis kezecskéivel a gyer­mekláncfű virágbojját tépcgelle Egyetlen lövés nem hangzott. A kato­nák a lövészárkokban mindkét oldalon a lélckzetöket is visszafojtották. Az ellenséges hadállások között elhúzódó terület, mely az iménti golyózápor alatt a földi pokol torka volt, a békének csendes szigetévé, a pusz­taság kis oázisává változott. Azcgyik katona hirtelen kiugróit a lövész­árokból s odarohant, ahol a kis gyermek nyugodtan botorkált. Felkapta a csöpp­séget karjaira s védett helyre vitte. Egyct- len lövés sem dördült el, ellenben levegőt • Kedves munkatársunk Rédei Károly a nagy­károlyi evang. lelkész közli velünk e megható történetet. megrázkódtató hatalmas, lelkes »Bravó!» kiáltás hangozott a lövészárkokból. A kis gyermek megjelenése igy paran­csolt legalább pár pillanatra 'csendet és békét az ellenfelek gyilkos tüzelése kö­zepeik'. Nem példázat-e ez ama sokkal hatal­masabb isteni gyermekről, akiről a próféta igy jövendöl: »(ívermelc születik né­künk, fin adatik nékünk és az uralom az ö vállán lésze.n és hívják nevét: csodálatos­nak. tanácsosnak, erős istennek, örökké­valóság atyjának, békesség fejedelmének!» Ha az emberek ez isteni gyermekre irányí­tanák tekintetüket és szívókét, akkor a gyűlölet oly hamar eltűnne a föld sziliéről. ?A Brit és külföldi Biblia-Társulat felhívása. Sír" Támogassuk a Biblia Társulatot! A szigetországi szénsztrájk alapjában megrázkódtatta az egész angol gazdasági életet. A több mint félévig tartó*, — munka­adó és bányamunkások közötti csendes háború, kimondhatatlan károkat okozott, amelynek hatását a Biblia-Társulat is meg­érzi. Ep a napokban értesültünk berlini köz­pontunk utján, hogy a Biblia-Társulat f. év március havában történendő évi számadásait — előre láthatólag — nagy hiánnyal (veszte- t es éggel) lesz kénytelen lezárni, igen helye­sen j .rtunk el hogy ez évben megkezdettük a biblianap tartását és ezzei kapcsolatban országszerte az adományok gyűjtését is. Kívánatos, hogy társulatunk javára törté­nendő gyűjtéseket ezentúl szélesebb ala­pokra fektessük, annál is inkább, mert még keresztyén körökben is vannak sokan, akik úgy gondolják: hogy elfogadni üdvösebb, mint adni». A társulat részéről élvezett ötven évi jó­tétemény után, itt van az ideje, hogy mi magyarok is legyünk valamit ezen a téren. S miután sokak előtt üzleti szempontból is érthetetlen, hogy ily gazdag társulat, oly óriási forgalma mellett, adományokra szo­rul, ezek részére szolgáljon felvilágosításul -a következő: Mindenekelőtt tudnunk kell,& hogy a Biblia-Társulat nem kereskedelmi vállalat, hanem a szó szoros értelmében misszió-intézet. Társulatunk egyik fő­célja az, hogy a Szent Írást a nép oly rétegé­hez juttassa, amely megfelelő árakat kép­telen fizetni. Az ingyenes Biblia osztogatás elvét nem helyesli, meri az ajándék tárgy­nak nincs becsír Ami az emlvernek pénzébe kerül, azt jobban becsüli. A Társulat tehát a Biblia árak megsza­básánál nem az előállítási költséget vette tekintetbe, — mint ahogy azt kereskedők szokták — hanem jóakarókig inkább a nép fizető képességét. Ez azonban nem veszte­

Next

/
Oldalképek
Tartalom