Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-10-30 / 36. szám
1027 »klAber ÍUV 211 oldal Hegyen »'pltelt város volna . . . Legfeljebb egy kuriózum telt ki volna belőle. E belső reformációt, mely egész nyilvános fellépésének conditio sine qua nonja, kell kiemelnünk, ha cselekedetei jelentőségét mérlegelni akarjuk. Vagyis nem papiros-igazsága győzött, de a személyes igazság, amelyet ö minden pillanatban átélt s amit következetesen valósággá tett életében: prakszissá. Azonban nem mint kényszer, de mint gyönyörűség nyilvánul meg, még a legválságosabb pillanatokban is. (Folytatása következik.) Irodalom és művészei. Kis korálkönyv kritikáját hoztuk In púnk utolsó számában. E kritikára Haberrhm tanár ur a következő észrevételeket tette: — A párhuzamos kvintek tilalmát ismerem, ámbár igen jönevü zeneszerzők nem törődnek vele. Hogy csak Kárpáti Sándor nevét említsem, aki a Magyar l»al 1020. 12. számában a következőket mondja: „Vannak, akik már azon Is fennakadnak, hogy miért egyszerre Desz-dur F-dur után? Miért kvnrtsextakkord s nem alupfekvés? Sőt ml- töhh: nyílt kvintpárbuzamok is fordulnak elő! Meg bővi- tett vagy szűkített menetek még a középszölamokban is. Ezek a Jöblszemű szakemberek (ne vegyék tőlem zokon az őszinte szót) kiss»' konzervatívok és maradiak még mindig és megijednek az újszerűségtől stb. A nyílt kvin- tekről. bármennyire tilosak is azok, a régi regulák szerint csak azt konstatálom, hogy szépen hangzanak s mégis csak helyesebb, ha azokat nyíltan bevalljuk, mintha Brahms módjára a szólamok keresztezésével a szemelő! eldugdossuk.“ — fin nem megyek olyan messze, mint Kárpáti. Nálam nem tiszta kvintpárhuzam észlelhető, hanem szűkített kvintre tiszta kvint következik (s ez is csak egyetlen egy helyen), ami tudtommal a legszigorúbb tételben is ulkul- inazhatő és az összhangzattan szabályai is megengedik. Kiilönlten Moesz korul könyve, amelyet tanítóképzőben használtak, tele van tiszta kvintpárhuzumokkul. — A vezérhangkettőzés onnan van, mert az egyik a dallamot képviseli; H-dur akkord — hu ez ugyan Jobb — mindenesetre segítene a dolgon. A vezérhangkettőzés megvan Kupi (ívnia 1!U2-Ik*ii kiadott egyetemes korál- könyvében is, |>edig ez a korálkönyv Altdörfer korái- könyve alapján készült, akinek alapmüvéről annak id»*- Jén nem kisebb emlier, mint Volkmann Uól»«*rt a legna- gyobb elismeréssel mondott bírálatot. — Törekedtem minél töld» korálkönyvet áttanulmányozni. Sajnos, azokhoz nem olyan könnyű hozzá férkőzni, amint azt mondják. Így pl. ma-holnup három éve, hogy egy lutheránus vezetőférfiutói töhhlzhen kértem az egyik igen fontos korálkönyv megtekintéséhez az engedélyt, de még a mai napig sem volt módomban azt kézhez kapni. Minthogy a dallam egyetemes egyházi határozat folytán az egyetemes korálkönyv dallamától nem térhet el, a 2. korái megváltoztatása nincs módomban. — Ami a régi egyházi hangnemekhez való ragaszkodás illeti, sokat lehetne e kérdésről pro és kontra beszélni. Vannak, akik a legtöbb koráit úgy szeretnék harmonizálva látni. Azonban ne felejtsük «*1, hogy amikor a koraiok legtöbbje keletkezett, a mai dur és moll hangnem még nem is volt. Ez Werkmeisternek és leginkább Bachnak köszönhető. A régi hagyományhoz ragaszkodásból és tahin pietáshól is tartják még az egyházi hangnemeket. Az egyházi hangnemekről Zsasskovszky Ferenc és Endre orgonaiskolájában Így Ir: „A középkori századokból fennmaradt több egyházi ének, amelynek egészen más skála szolgál alapul, mint aminőt mi jelenleg használunk. Mai zenékben e skálák csak mint avult ritkaságok jönnek elő; az ezek alapján készült énekeknél pedig Inkább a dallam, mint az összhangzat van figyelembe véve.“ Ezt az iskolát l»edig 1805-ben adták ki! — Én az egyházi hangnemeket tiszteletben tartom. de az olyan könyvbe, amely Iskolai céloknak szolgál, azokat bővebl>en fel nem vehetem. A tanulónak elég hajú van a mai használatban levő dur és moll hangnem felismerésével és megemésztésével. Hogyan lehetne még egészen különleges dolgokkal terhelni, Éppen elég, ha a I»evezető részből megtudja, hogy ilyen hangnemek is vannak és megismerkedik a nevűkkel és hangsorukkal. Szándékosan tettem át a régi hangnemeket a dur és moll hangnembe. Természetes, hogy ezáltal a kúrálok más jelleget nyernek, de hogy harmonizálásuk erőszakos »'s Iu|m»s volna, nem tudom belátni. Hiszen ueol hangnemben harmonizált koráinál, hogy csuk egy [»éldát emllts«*k, manapság már nem g-t, hanem gisz-t vesznek a domináns harmóniához. Hát ez nem erőszakos harmónia? — Kereszt állás az összhangzattan szabályai szerint az ulterálandó hang megkettőzésével Jön li'tre. Itossz a keresztállás, hu a kettőzött alaphang alterációjából uj akkord nem keletkezik, hanem ugyanazon elemekből áll, ndnt az előbbi. Ha azonban uj akkord Jelentkezik, ükkor a keresztállás Jé». A szóban forgó keresztállásoknál mindig uj akkord jön létre. Csúnya kereszt állásról tudtommal az összhangzattan nem emlékszik meg. Ezt zeneesztétikái szeni|»ontl»éi| lehet ugyan kifogásolni, de — úgy gondolom — más lupru tartozik. Ha prozétdiávul a Kis Korálkönyv „állatidét hadl- lábon“ áll, akkor kénytelen v úgy ok kijelenteni, hogy az tshlig kiadott összes korálkönyvek ugyan-e hibában szenvednek. Köztudomású, hogy ha a német tlul felütéssel kezdőilik, akkor a magyar fordítású is ugyanúgy szokott indulni — amint azt a m. t. Szerk«*sztő Ur is kénytelen bevallani — umennyil»en szótagokat elhagyni nem ig»*n lehet. Egy mód volna t. i. az összes Idegen származású koráinkul magyar ritmikára átdolgozni. Ez nem volt a szándékom é*s a könyv célja sem az, hogy a felütéssel kezdődő koráinkat megváltoztassa és átalakítsa, hanem, hogy a leggyakrabban előforduló dallamokat hozzáfér- hetővé tegye »'s azokat a nép rétegeibe plántáljál. Hiszen van «dég magyar eredetű egyházi dallam, amely valóban magyaros ritmikát t*s pmzéidiát mutat. A külföldről szár- mázé» egyházi énekek stílusát, azt a lassul» menetű és iin- nepélyes komolysággal haladó egyenletes ritmust én nem szándékozom avatatlan kézzel megbolygatni csuk azért, hogy magyaros legyen. Ez távol áll tőlem. — Az Erős várunk proz»»dlájár«»l beszélni akkor, amikor «* koráinál sokkal égető!)!» kérdt'sek várnak orvoslásra, véleményem szerint ma még tulkorai. fin nagyon is megelégedném, ha egy évtizeden Ih*IüI elérhető volna az egységes dallam bevezetése. Utópia még arm Is gondolni, hogy ezt a komoly kérdést egy ember m«*g tudjn valósítani. Ez csuk úgy volna lehetség»*s, ha az egyetemes énekügyi bizottság »*l»l»en a kérdésls»n határozatot hozna, de e határozatnál nem állana meg, hanem határozatának végrehajtását szigorúan ellenőriztetné. A Sz«»zat-ot tudtommal igen sok iskolában úgy éneklik. amint a Kis Korálkünyvben. Az idő rövidsége folytán az említett bizottság által átdolgozott partitúrát most meg nem szerezhetem, de ahol »-sak érdeklődtem, tudomásuk nincs a ilologról, sem arról, hogy ezt az átdolgozást valaha rendelettel ajánlották volna. Talán a fővárosi iskolákban használják, de «*z nu*g nem általános elterje»l«'s. Mindenesetre nyilván tartom e kér»léseket «'s esetleg«‘s ujahh kiadásnál nem fogok elzárkózni előlük. Ugyancsak külön fejezetben kívánom a ritmust is tárgyalni. Az ismeretlen kritikus bírálatának utolsó szakasza odatendál, hogy az, aki egyházi zenével foglalkozik és foglalkozni akar, legalább zeneiskolai tanár legyen, mert más úgysem ért hozzá. E beállítás ellen a leghatározottabban tiltakozom, bárkinek is a véleménye. A bírálat e pontja már nem objektiv, mert könyvemmel semmiféle logikai összefüggésben nincsen. Haberehrn Gusztáv Adolf. A Kis Korálkönyv ismertetését, bírálatát »'s vitáját ézzel kimerítettük. A harmonizálás kérdésében csupán annyit jegyzek meg, hogy megkérdezett zenetudósunk a párhuzamos kvinteket, keresztállásokut stb. csak úgy ka- póra v»*tte ki a füzetkéből, a fősulyt arra helyezte, hogy a harmonizálás nem Bach .T. S. örökbecsű klasszikus feldolgozása, amely megfelel a harmonizálás szabályainak és a korszerűség követelményeinek is. Ha ettől eltérünk, akkor Verdi áriáit is Wagner! feldolgozásban, viszont a
