Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-01-02 / 1. szám
” 1927. január 2. 3. oldal Hegyen épített város az ö igazsága, ebben áll az o theológiai nagy jelentősége. Ezt érzik ki róni katholikus testvéreink az ö müveiből, azért az ő ünneplésük nemcsak teljesen jogosult, hanem — a múltat ismerve — valóban megható; de ezt még inkább kiérezzük mi protestánsok, mint az ő szelleménelífcl egy házi álláspontjának egyenes ágon örökösei -« azért a mi külön ünneplésünk még sokalta mcgokol- tnbb volna. De hát mi- — átúszunk s mig alszunk az öregebb testvér munkálkodik vet és arat. S e kijelentésemmel máp e cikkem iiicli- lékóra is rámutattam. Csendes magányomban, a szentnek szent Uj-Testamenlom fordítása közben az én lelkem is Dante-üuucpet óhajt ülni. Visszaszóltok a képzelet sebes szárnyán a régmúlt időkbe s elmencng a renaissance hajnalán megjelent nagy szellemhősök s közöttük a legnagyobb hős, Dante alakján Mely idegen és mégis mely ismerős nekem! Mintha uj alakban az én porukban is áldott isteni mesterei nmek, szent Pál apostolnak s nagy Agcrton egyliázatyának az in- karnáeióját látnám benne. Tévelygőit, az igaz útról letért, aztán megtért. tTj emberré vált s uj életeit kezdett Az ember-élet utjának felén ✓ Sötét erdőbe jutottam, Mivel az igaz utat nem leiéin E helyre, nem tudom hogy tévedtem le, Mert akkor engem mély álom fogott, Igaz utómról félre tévelyedve. (Pok. I. 1-3, 10- 13 De ekkor felébredt. S ki addig az érzékiségnek, a testnek és a testi kívánságoknak, innentul az eszményiségnek, a léleknek és a lelki kívánságoknak utján járt. Akár csak Pál apostolnak, neki is isteni kijelentései és látomásai voltak, s almit átélt, amit látóit és tapasztalt lelki elragadtatásában, arról énekelt. Az Uj Elet (Vita Nuova) költcménycikk- lus befejező soraiban maga mondja, hogy Isteni Szín játéka (a Divina Commedia) is ilyen látomány, az ő uj életeszményének szerelmi szülöttje. Ez életeszmény lelke egében fogaiméit, de gyökérszálai földi szerelmének eszményképéhez Beatricéhez fűződnek. S látománya készteti, hogy — mint maga mondja — Beatricéről úgy szól jon, amint halandóról még nem szóltak. 0 is elmondhatta volna magáról Pál apostollal: Amiket szem nem látott, fül nem hallott, ember szive még nem érzett, nekünk pedig Isten Lelke kijelenten, — azt hirdetjük. Hirdette lelke misztériumát. Ez az, ami örök igazság benne s müveiben, — a többi múló hagyomány. Azért aki Daniét igazán megérteni s méltatni akarja, fiinak az ő lelke mélyébe kell beletekinteni. S az ö lelke mélyén két drága és örökbecsű kincset fedezünk fel: az egyik az olasz haza, a másik az egyház szeretete. Amarra az olasz nemzet egysége alapján a római császárságot, mint az összes népek egyetemes monarciiiá- ját, emerre az isteni kiválasztottság alapján minden hívők közösségét, az egyetemes keresztyén egyházat építi fel. Elet eszménye eszerint kettős alakban, a világi és a lelki birodalom dualis- musáhan jelent meg Dante az államot és az egyházat egymástól élesen elválasztja Az államra vonatkozó gondolatait a De Monarchia c. latin nyelven irt művében fejti ki Szerinte az állam épp »úgy, mint az egyház közvetlen isteni intézmény. Két népet választott ki az Isten, hogy a maga akaratát a világban kijelentse és érvényesítse. Az egyik Izrael, a másik a római nép. Izraelt azért választotta ki Abrahámban, hogy útját egyengesse általa a világraszóló, egy el ej n es keresztyén egyháznak. A római népet pedig azért választotta ki Aeneas, sőt már Dániánus óta, hogy általa útját egyengesse a világraszóló, egyetemes monarchiának, a római császárságnak. Az állam alapja a törvény, az egyház alapja az evangélium. Az állam a jog, az egyház a hit világai. Amaz földi, emez lelki birodalom. Amaznak hatása véges, emezé végleien. Amaz eszköz, emez cél. lit a földön egyik sem tökéletes. A cél és élet. s/oval a világfejlődés célja a tökély, hazája a menny. Mely ismerős eszmék ezek nekünk protestánsoknak! Hisz éppen a mi alaptanunk a «láthatatlan egyházról* (ecclexia invisibilis) szóló tan. Mi igazi katholikus vagyunk Hiszünk, mint az apostoli hitvallás mondja — cgv közönséges ''azaz katholikus) anvaszentegy- liázhan, amelynek Ura, királya az Isten; törvénye az Isten akarata, feje a megdicsőült Jézus Krisztus, áld megígéri, hogy <ahol ketten, hárman egybegyülnek az 0 nevében, közöttük van s akinek épp azért az ő láthatatlan, lelki országában, az egész világon szerteszórt hívők közösségében, ebben az igazi szivközösségben (socictas in cordibus) helyettesre, helytartóra nincs szüksége s amelynek a látható azaz a történeti egyházak. a róm. katholikus, az evangélikus, a református stb. keresztyén egyházak mind- mind csak gyarló, s múló jelenségei, hogy úgy mondjuk a menny vagy Isten országa felé való fejlődés tökéletesebb vagy tőkéiéi íenebb szervei. Igen, — Dante a miénk is s amint joggal mondhatják róla róm. katholikus testvéreink, hogy a «legnagyobb keresztény az a róm. katholikus költő», épp oly joggal, sőt több joggal mondhatjuk mi is, hogy ő protestáns költő, mert ő abba az egyenes vonalba esik.
