Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-09-14 / 28. szám
Hegyen épített város 195. oldal 1927. szeptember 4. Miskolci jogakadémiánk. 1. . . . ezentúl a vallás gyakorlata a templomuk, tornyok, harangok, iskolák, sirkertek és temetők szabád használatával ..........mindenütt szabadon hagyass ék és senki közölök, bármily rendű és állapotú legyen, annak szabad használatában és gyakorlatában semmiféle szín alatt Ófelsége vagy bármely más földcsúr által ne háborgattassék vagy akadályoztassék, a parasztok is akár mezővárosiak, akár falusiak, bármely főldesur és a királyi ügyészség jószágain az ország közbékéje és nyugalma végett a vallás szabad használatában, gyakorlatában és módjában Ö szent felsége vagy hivatalnokai, vagy földesuraik által hasonlóképcn semmi mó, dón, avagy semmi szin alatt ne háborgattassanak és akadályoztassanak. 2. . . . szabadságukban álland az evangélikusoknak .... iskolákat .... hol gyakorlatuk van, minden további folyamodás nélkül fölállítani vagy helyreállítani. 5. Nemcsak azon mind alsó, mind grammatikai iskolákat, melyekkel bírnak, megtartaniok, hanem újakat és mindenütt, ahol szükségesnek látszik, valamint felsőbbeket is, ezeket azonban elöleges királyi jóváhagyás hozzájárulásával állítani s azokba mestereket, tanárokat, igazgatókat, aligazgatókat hivni és őket elbocsátani, számukat szaporítani vagy csökkcnfeni ... ... a jövendő időkben mindig szabad legyen a mindkét vallásu evangélikusoknak; a közoktatási rendszer azonban . . . Ófelsége által lesz meghatározandó, ide nem értvén a vallási tantárgyakat, melyek minden vallásnak saját rendelkezése alatt kell hogy maradjanak. 12. Mind a két hitvallású evangélikusok az ily módon alkotott és örök érvényű törvény rendelkezése által szabad vallásgyakorlatok, valamint templomaik, iskolák és lelkészlakjaik, nemkülönben alapítványaik megtartása iránt mindenképen biztosíttatván. . . . Leopold! II. imp. et regis decretum primum, Posonii 1790—1791. cditum. Articulus 26. Eddig a törvény, amely körül most a miskolci evangélikus, kecskeméti le ormálus és egri római katolikus jogakadémiák elsorvasztásának terve miatt a vita megindult. Hogy az ügyben tisztán Iái Itassunk és a vitában állási foglalhassunk,vizsgáljuk mindenek előtt a törvény célját. Olvasóink munkájának megkönnyítésére a törvény idevonatkozó részeit gondosan és, azt hisszük, teljesen összeválogattuk, a feladat tehát nem nehéz. A kiirt törvényhelyek! kétségtelenül a következő rendelkezéseket foglalják magukban: ' í .. I 1. ) Az evangélikusok királyi engedéllyel főiskolákat is állíthatnak fel és tarthatnak fenn. % 2. ) A tanártestület felett rendelkeznek. 3. ) A közoktatási rendszert a vallásoktatás kivételével a király állapítja inog. \.) Az iskola szabad használatában senki semmi szin alatt nem háborgatható vagy akad dályozható. 5.) E rendelkezések az ország közbékéje és nyugalma végett örök érvénynek. Minden emberi törvény a korának szülötte és örökkévalósága csak addig tart, amíg valamelyik később következő korszak viszonyai más törvényt nem kívánnak. Az »ország közbékéje és nyugtama < a cél és minden törvény kiöregszik, ha e cél elérésére alkal- matalná vagy feleslegessé vált. Ha ez általános tételt a szőnyegen forgó ügyre alkalmazzuk, csupán az a kérdés tehál, hogy a viszonyok, amelyek nyomása alatt a mai miskolci jogakadémia ősét a felső magyarországi protestánsok IGCő-ben Eperjesen megalapították, amivira megváHoztak-e, hogy ma már az evangélikus hívők békéje, nyugalma, eredményes munkája és | olgári joga! érdekében az akadémiára szükség nincsen és előre látlvató-e, hogy c főiskolára soha szükség nem is lesz. Annyi bizonyos, hogy egyetemeinken igen sok jogász nyerhet ina kiképzési ó> ami néhány száz év előtt talán nehézségekbe ütközött, vagy lehetetlen volt, ma a protestáns ifjak közül a kiváló vagy jó tanulók az egyetemeken megkaphatják kiképzésüket, ‘öt amíg a »numerus clausus« engedi, a gyöngébbek is. Pedig Magyai országon gyönge jogászokra igazán nincs szükségünk. A jogi oktatás tendenciája már lehel a protestánsokra káros, ha az oktatás elfogult felekezeti szempontok szolgálatát an áll De ez ellen lehel hathatósan védekezni, tiróf K I eb e I s I)erg Kunó kultuszminiszter I i- zonyára olyan jó római katolikus, a minő jó protestánsok mi lenni akarunk és kitünően tudja, hogy,' az egyetemi oktatás pártatlan- ságának biztosítása ma az egyik, fyolnap a másik keresztyén fclckczot érdekéljen, de mindig szükségessé válhat. Amig a keresztyén felekezetek közölt béke uralkodik, addig e | vártai lanság a különböző fclckezelekhcz tartozó tanárok ösz- s/eválogalásával is megoldható. Felekezeti harcok idejére a pártatlanságot úgy I idő it hatjuk, ha a különféle Icleke/el képviseletét a tanárt karban törvénnyel szabályozzuk. A1 miskolci jogakadémia claltatása felekezeti szempontokból tehát megfelelően ellensúlyozható. Mai tanárai az egyetemeken ethe- lvezhclök és a protestáns érdekek a főiskola visszaállításának jogával a jövőre ülté/menyesen biztosit halók. Komoly szó azonban a kormány miskolci képviselőjének, M i k s z á t h Kálmán iőisj állnak kijelentése, amely a jogakadéiriát mint a magyar kultúra egyik fáklyáját vcs/i védelmébe. Mi azonban c szemponti ól se tartjuk pótol hatat hu inak. A néhány gyertya fényerejü koimozó fáklyákat máma már mindenütt ragyogó villamos izzólámpákkal cserélik fel. Mi — őszintén megValljuk — bízunk Klebelsberg! Kunó gróf rátermettségében és leleményességében. Ha a Középiskolák évtizedeken ál vonszolt kérdését a modern élet kívánságainak megfelelően megtudta oldani, a valamikor igen becses, de ma már — legalább az ő meggyőződése szerint — anakronizmus-számba menő miskolci fákba helyébe is megtalálja a felekezeti ellenléic- ket kiegyenlítő és a felekezeti érdekeket kj- elégilő modern fényforrást. Mielőtt lemondanánk, lássuk a modern fényforrást.
