Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-06-19 / 24-25. szám
1927. június 19. 171. oldal Hegyen épített város A finn zene fejlődésének története. Kivonat Dr. Bán Aladár Finn-Észt-lntézet igazgatójának 1927. ápr. 3-iki előadásából. Hégi igazság, hogy dal- és zenekedvelő a magyar nép. Ezt a tulajdonságát örökség gyanánt hozta magával ősi hazájából, Európa és Ázsia határmesgyéiröl ahol együtt élt faj rokonaival: a turáni népekkel. Legköze lebbi rokonaink, a finn-ugor népek mind híresek népzenéjükről és költészetükről. Az ugor csoport törzsei: a vogulok és osztjákok ^az őshazában hát ram aradi magyarok származékai) annyira szerették a dalt, hogy a megholttal együtt dalszerző-fáját , a citerát is eltemették. A finnek és az észlek népdalaik révén léptek -be a világbirodalomba s két naiv épojsszal — a Kalevalával és a Kalevipoeggel — gazdagították a világirodaimat. A finn zene ma már az egész világon ismeretes. Vessünk cgwpillantást történetére és keressük, hogy van-e a finnek zeneművészetének régi és •önálló fejlődése. Ha csak a «magasabb fejletUségái többszólamú dallamról beszélünk, «el. kell ismernünk. hogy a finn aene rövid múltra tekinthet vissza. Az első igazi finn zeneszerző. Crusell, a XIX. «század elején virá#*ott. Ha azonban a népzenére < gondolunk, évezredekre nyúló perspektíva tárul elénk. Mint az újabb«kutatás kiderítette a Finnes Oroszország érintkező -szélein: Karjaiá- ban s a Lappföblön fennmaradt dallamokban. különösen a menyegzői és temetési siralmakban az * ősi finn-ugor, sőt turáni muzsikának évezredes emlékei nyomozhatok Manapság ily régi zenei elemek csak exo- tikus országokban találhatók E finn-lapp zenei motívumok ázsiai eredetre mulatnak és tonális, valamint ritmikai tckintctl)cn a hindu és a japáni muzsikával több pontban találkoznak. E népies motívumok újabban bevonultak a finn muzsikába s a legnagyobb zeneszerzőket ihlették. Az említett kutatásokra felhívjuk zene- szakértőink figyelmét. Itt csak egy-két általános vonást érintünk. A finn zene alaptípusa a négyütemű *(2, 212, 2) természetszerükig (a nyelvritnnis Folytán) trochaikus lejtésű sor. E sor neve magyarul ősi nyolcas, finnül r u n o m i 11 a. A finn népzenének — amint a magyarnak is — lő jellegvonása a melódiaérzék s a mélázó csüg- geteg liángillat. A klasszikus finn népvers ezt igy mondja: Soitlo on sumista teli tv, murehista muovaeltu ... Szenvedés a dal ^szerzője, kesergés a készítője. Ezek az ősrégi dallamok a pogánykor emlékei. A -finnek a XII. szájadban tértek a keresztény vallásra, főleg Szent Henrik angol eredetű svéd (püspök hittérítői buzgalmából. A kb. 100 évig tartott katholikus kor alatt a római egyház énekei, a gregoriánus zene termékei -honosodtak meg, de ezeklKMi sok népies elem is érvényesült, főkéi) a Sz. Henrik tiszteletére szerzett énekekben. Hogy e bosszú időszakban aránylag élénk zenei élet fejlődött ki Suomibau, főkép annak régi (fővárosában, Turku ban (Ab<> — arról az egykorú feljegyzésekben számos ad<at maradt fenn. Azt Ls tudjuk, hogy itt igen .gazdag kéziratos énekgyüjte- mények voltak, de ezeknek legnayobb része Turku égése alkalmával (1827) a lángok martaléka lett. Ismeretes, hogy hitújítás Suomibau már a XVI. század elején Vasa (iusztáv király intézkedései folytán diadalt aratott. Am amity gyorsan ment végbe az ország evangélizálása, épp oly lassan hatotta ál a közéletet és a művelődést a pro- teslántizmus. Ezt a jelenséget tapasztaljuk az egyházi zene- és ének költés terén is. A hagyományként fennmaradt katli. énekek első gyűjteménye: ,a P i ae C a.n t i o u es 1802-jIk‘H, tehát már a protestáns korban jelenik meg. A .zenei étet ekkor külföldi, főleg német hatás alatt fejlődik tovább; e hatás közvetítői a német egyetemeken járt diákok, akik hazajővén az uj protestáns kultúra clőharcosai lesznek \\ világi tánczenének is vannak'már ez idöl>ől emlékei. A modern értclemlien .vett müzene Suo- miban 18(H) körül keletkezik, tehát kb. ab'au az időben, mint nálunk is. Első valódi finn kompozitor volt a már említett Crusell Henrik (1775—1838 klarinét!művész, aki a svéd udvarnál lelt alkalmazást. Már őnála megcsendül a finn ősmelódiják visszhangja. Ebiben a felfogásban megelőzte korát, de népszerűségével csakhamar elhomályosított i öt a német származású, de Finnországba telepedett Ptciui Eredrik | 18'i9—l«s91 . aki örök életű lurre tett szert Suomibau a finn himnusz «Hazánk tdala megzenésítésével s a finn dal (Suomcjn laulu) eimü, napjainkban sűrűn énekelt <lalával. Ma is «a finn muzsika atyja disznevet viseli. Coll a n, Eins é n, F a 11 i n s több derék komponista mellett a főelismerés a múlt évben nálunk is járt Ka ja nus Hóhért (szül. 1856) mestert illeti, aki 1882-ben Helszinkiben az első orekesztert alapította. Mint zeneszer- zöt a finn nemzeti alapszinezet jellemzi. Mellette említendő Wcgelius Márton (1846—1996), az első (finn zeneakadémia megalapítója. Az ő tankönyveinek hatása alatt fejlődött az újabb finn zeneszerzők legnagyobb része. A finn zenei kompozíció azonban csak Jean Sibelius (szül. 1865) müveivel emel- kedett világhírre. Nincs zenekedvelő Európában, aki ne ismerné az ő nevét s munkáinak javát. Ami a festészetben Gálién-
