Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-05-22 / 21. szám
Hegyen épített város ISO. oldal 1927. május 22. A halászat foly ma is, mert az éj ma épp oly sötét, amilyen egykor volt. Ä halászok fáradoznak ,is, de nem fognak semmit, csak panaszkodnak tehetetlenül és jajgatnak keservesen. Ma-holnap annyi halat sem fognak, amiből megélhessenek. Horniét van ez? Onnét, hogy a parttól nagyon messze elbolyongtunk s az Ur eltűnt a szemeink elől. Nem látjuk őt többé s ha közelébe érünk is hajónkkal, ug!y'véletlenül, nincs többé a szeretett tanítvány», nincs, aki mondaná: «Ez az Ur!» Pedig az Ur ott áll ma is a hallal teli tónak partján, szürkületkor ismerős alakja oda is rajzolódik amúgy homályosan tétova nézd elő szemeink elé, de nem ismerjük meg, noha felénk is kiáltja: «Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldala felől!» Mind hiába! Nincs laz a bátor és lelkes tanítvány, aki mágiát ia vízbe vetné s hol úszva, hol lábbal taposva a vizet, felé, síelne s iába előtt leborulna. Nincsen csak egy is! Azért hiába halászunk, hiába fáradunk. Nélküle semmit sem tehetünk. Jövel azért Urunk! Szánj meg1 minket, fia mi eltávolodunk is tőled, te közelíts hozzánk. Szállj be Ids hajónkba, s taníts meg minket halászni s szállj be a: szivünkbe is s tanits meg hinni, hittel imádkozni és dolgozni. Jövel Urunk! Te magad légy ereje az erőtleneknek, reménye a reményteleneknek. Te mag'ad légy üdvössége mindeneknek. M—e. A legitimitás és a protestánsok érdeke Magyarországon. Irta: Sztehlo Kornél. Nem szenved kétséget, hogy a szélső legitimizmus hívei azokból a körökből kerülnek ki, amelyek a királyság helyreállításával a római katholikus egyház uralmát, a regnum niarianum talpraállitását remélik megvalósítani. Ez a tény gondolkodóvá teheti a protestánsokat, vájjon nem sérti-e az ő (érdekeiket, ha a szabad királyválasztás jogának félretételével a feltétlen legitimizmus pártjára állanak. A legitimitás kérdését tárgy azó — öt évvel ezelőtt megjelent — röpiratbán kimutattam, hogy az az elvi álláspont, hogy a királyi hatalom Magyarországon a Habs- burgház öröksége, mai nap fenn nem tartható. A királyság visszaállításánál a «salus rei publicae supreme, lex esto> elve az irányadó, ami egyértelmű a nemzet szabad királyválasztási jogának elismerésével. De ezen elv érvény esi lése nem zárja ki azt, hogy a nemzet azt válassza királyának, akit ■a királysághoz a jogcím a törvényes örökösödés alapján megilletné, ha a pragma- tica sanctio alapján keletkezett állapot a történelmi események folytán változást nem szenvedett volna. Ezt előrebocsátva — tekintettel arra, bogy a kérdés a kormány férfiak állítása szerint nem aktuális — ne foglaljunk egyelőre pártállást és elégedjünk meg azzal, hogy aggályainkat kifejezzük. Ezzel Jielyesebb irányba terelhetjük talán a legitimisták munkáját. Mondjuk meg őszintén, hogy mi protestánsok nem szívesen látjuk, hogy a legitimisták a Habsburg-ház restaurálását a katholikus egyház régi uralmának helyreállításával azonos érdeknek tekintik.-Nem nézhetjük nyugodtan, hogy különösen oly lelemek buzgólkodnak a Habsburg-liáz restaurálása körül, akiknek a regnum marianum visszaállítása a végcéljuk. Bármennyire szimpatikusnak tetszik né- künk Ottó királyfi személye — akit, mint mondják, magyarnak nevelnek — mégsem találhatunk megnyugvást fejletlen kora miatt. Előre látható ugyanis, hogy klerikális környezete fogja befolyásolni és irányítani a« királyi hatalom gyakorlásánál. Azzal, hojgy a Habsburg-ház politikája a protestánsok érdekeivel évszázadokon át ellentétben állott, manapság ne érveljünk. Reméljük, hölgy ez a politika a jövőben nem érvényesülhet és mondjuk el Tisza Istvánnal: «Magyarországon ma már nem lehet második középkort csinálni». Aggodalmainkat mindamellett indokolja az a tény, hogy a királyi gyermek nevelését katholikus papokra bízták, akik bizonyára nem fogják a királyfit arról felvilágosítani, mily vészes volt a Habsburg-háznak a protestantizmus kiirtására irányuló politikája az országra és a dinastiára. A világtörténelemből merített tapasztalati tény, hogy a bűnt mindig: követi a bünhödés. Feltételezzük, hogy a Habsbmagháznak a századok folyamán elkövetett bűneiért a büntetés az utolsó megkoronázott Habsburg halálával befejezést nyert. Ezért ne bolygassuk a múltakat és csak arra kívánjunk garanciánkat, hogy a leendő magyar király a magyar nemzet érdekeit és csakis ezeket tarthassa szem előtt. A nemzet érdekei pedig magukban foglalják a vallás-egyenlőség és viszonosság elvének megvalósítását nemcsak a papiroson, hanem az életben is. Sajtóhiba. Utolsó számunkban megjelent „Futó pillantás a mai francia irodalomra“ című cikk írójának nevét sajnálatos tévedés következtében hibásan közöltük. A cikk írója nem Schrödt Gyuláné, hanem özv. Schaádt Gyuláné, a Veres Pálné líceum tanára.
