Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)

1927-05-15 / 20. szám

1927. májút 15.

145. oldal

Hegyen épített város

Irodalom és művészet.

Evang. katholicitás, Erre törekedett 50

éven át a német ókatholicizmus, — ezt szolgálta a krisztusi szeretet jegyében Róma távolmaradásával a stoekliolnii világkon- Terencia, s erről irt legújabban Heiler, Az imáról» szóló nagy monográfia írója. Az isten igéje s a sákránientom mellett az ösker. zsinatok volnának az evangéliumi jellegű katholicitás összekötő kapcsai K gondolatokkal foglalkozott mar annak idején Calistus. az uniós theológus. és Leibniz és S c h e 11 i n g. a nagy német bölcsein A keresztyén vallásfelekezetek békés c-yíitt- mükcKlésének gondolata krisztusi gon- dolat. amely éppen nem kívánja azok sajátos képességeinek és hivatásának nivellá- lását. Csak a pápával és annak kúriájával világuralmi mámoránál fogva békés együttműködés még ezidő szerint lehetetlen amint Róma a stockholmi világkonferenciára, korunk e legnagyobb egyháztörténeli gyülekezetébe sem küldött képviselőt Legalább is a szeretet gyakorlati műveiben haladjunk együtt egymással. Maid c&ak eljön az az idő, amidőn Róma is jobb keresztyén belátásra jutva lemond álPtó- lagos csal a tkozb a tatlanságáról és Ti 1 ágú ráírni jurisdikciójáröl. A német protestantizmus körében az északi tartományok evang. egy házaihoz hasonlóan erős az evang. kalhoii- eitás vágya, csonka hazánkban pociig már élet szükség és elodázhatatlan köveiéi niénv. Krisztus és az ő evangéliuma mellet* csonka hazánk feltámadásának müve és reménye legyen összekötő kapcsunk' A hazaárulás egy neme — mondotta a kath. főpap és miniszter: Vass József — a vallásfelekezeti béke megbontása és a viszály- szitása. Tehát béke velünk az egyházakban is!

Japán vallási statisztikája. Japánnak 65

millió lakosából 210ezer a felnőtt keresztyén. *18 millió a buddhista és 17 millió a shintoisla hivő. Az egyetemeken (Tokio és Jók duma ban) s a feisőbb középiskolákban .a diákság •|o/o-a keresztyén. A japán állam a kercsz- tyénség ügyét még anyagilag is támogatja és nem akadályozza feiihatóságf fetügvelete mellett sem annak szabad terjedését. A müveit japánság jól tudja, hogy egyedül a ke resztyőnség elégíti ki a z e in b e r i- s ég szellemi és vallásos-erkölcsi szükségleteit. Tudvalevőleg a buddhizmuson múlott, bogy a vatikáni japáni követség terve nem sikerült. A buddhizmus máig is nagy szerepet játszik a japán közéletben. Kínával ellentétben a líolse- vizmustól távol tartja magát. Japánban a liberálisabb felfogású német protestáns misz- szió működik igen nagy elismeréssel és eredménnyel. A világháborúban sajnos, német tanítómesterével szemben hálátlannak bizonyult.

Luther Kis Kátéjának magyarázatja. Ev.

népiskolák IV—VI. osztálya számára, lila: Linder Károly békéscsabai ev. lelkész. At dolgozta fia és utódja: L. László. Megjeleni Hók és-Csabán 1926. R-tnkc a nagy történetíró találóan a legmélyscgcscbb és leg- gyermekiesebb lutheri iratnak mondotta a kis kátét, evang. egyházunk e drága kincséi. Apja 2 kiadást ért magyarázatát hálás fia «átdolgozta» — és pedig előnyösen. Tele van e magyarázat építő és gyakorlati tanulságokkal, igazságokkal, vezérgondolatokkal evang. vallásunk szentélyéből — gyermekics. közvetlen előadásban. Az átdolgozó találóan mondja, hogy eW**n a kis könyvecskében igyekt zetl gyermekké válni, — gyermekké a Ilit Inai. érzésben, gondolkozásban és az eóvszer őségben». Egyszerűen. a gyeinek tel - fogásában, s megfelelő érvekkel kísérve magyarázza e káté foglalatját: a jámbor életei, a Úszta hitel, a helyes im.kUo.zás! s az Isten iránti bizalmat, amelynek igazságaira oly nagy szüksége van az iskolás gyermeknek. Csak egy-két bírálati megjegyzést: Helyén lelt volna a Luther-káfé rövid bevezető története. Az egyház tanítása» helyett jobb az egyház vallásos-erkölcsi él éti gazságai». A keresztyénség élet és nem tan. Nekünk a k á t é n e m s z ent k ö n y v*, hanem az ág. hitvalláshoz hasonlóan legfel végesebb hitvallásunk', Luther örökbecsű müve A Miatyánk -mil a «kisértet szó. kísértéssel’' helyesbítendő. Mert nagy különbség van a közönséges nyelv használati tan is kisértet és kísértés között. Az Isten névéi nél nem biányozhatik, hogy bűnbocsátó és kegyelmes édes atyánk A díszesen kiállítóit 71» lajH)s müvet a békéscsabai evang. egyházi könyvkereskedés adta ki és a «Kőrösvidék nyomdáját dicséri. Ara nincs megjelölve. A legmelegebben ajánljuk, mert vallásoktatásra nagyon alkalmas, lelkésztanárok szives fittyeimébe és használatára. Az átdolgozó igazán jó munkát végzett Sikerrel és áldással használható. Sz. M.

Egyház és theológia. Régi kérdés az egyház és a theológia viszonyának a kérdése. Az u. n. liberális, pláne rationalista theoló- giának, amelynek felfogása szerint a keres - Ivén igazságok nem a vallásos hitnek, hanem az észnek igazságai, ma már alig van hive. Nem hiába éli Schlei e r m ache r, az újabb protestáns theológia nagY reformátora. Ma a tudományos llieológin az u. n kulturprotesLánUzmus ideáljairól a bibliai keresztyén ség alap- és szegelelkövére, a Krisztusban való megigazító hitre és annak vallásos erkölcsi életalapjára tért vissza, mely élet, bár a világban él s mégsem a világból való. S abban a mértékben, amint a tudományos, tehát észszerű és kulturképes theológia az evangéliumban és a reformációban orientált krisztusi hit tiieológiájának engedi át helyét, a benső egyházi élei is a fel-