Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-01-02 / 1. szám
rD cj. Máté V. U Evangélikus egyházi és politikai hetilap. — Főszerkesztő: Dr. MASZNYIK ENDRE. Felelős szerkesztő ideiglenesen: Dr. SZELÉNY1 ÖDÖN egyetemi magántanár. Társszerkesztő: Dr. MOÓR GYŐZŐ. Kiadó: Dr. SCHINDLER GYULA. Laptulajdonos: a Budai Luther Szövetség. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, L, Verbőczy-u. 28. Megjelenik minden vasárnap. — Előfizetési dija: félévre 2 pengő. Újév. Uram ! Maradj velünk Luk. 24-29. Az ó és uj esztendő határánál aligha van alkalmasabb idő a komoly magunkba szállásra, meri ilyenkor még a lcgkönnyel- miibb embert is ellenállhatatlanul megkapja a múlandóság gondolata. Akár visszapillantunk a hihetetlen gyorsasággal elröppent ó-évre, melynek lepergése annál gyorsabbnak tetszik, minél kevesebb év van előttünk és minél több mögöttünk, akár a temetőben felhantolt uj sirdombokat nézzük, akár végül a természetbe tekintünk, melynek utolsó díszeit is letarolta az cnyé- szetf^ninden rettentő erővel hirdeti nekünk, hogy milyen hivságos, milyen inulékony, milyen semmis minden a földön. Megértjük most az ókori költő szavait: «Olyan az' emberi nem, mint a levél a faágon j földre zilálja a szél, de helyébe más lomb fakad újra; igy születik és pusztul felváltva az emberiség is». Es az enyészet alól nincs kivétel. Te is változó, le is múlandó, te is halamló vagy és sohasem tudhatod, mikor jön el az utolsó órád. így az egész élet esztelen körforgásnak, örökké forgó keréknek tetszik, melyhez az ember elválhatatlanul oda van kötve. Es mégis van egy menedék az örökös változásból, a múlandóság gyötrelmeiből, a-léjek reszkető félelméből: az, aki egyedül vállozhatatlan a változó körforgásban, aki egyetlen kősziklánk az élet hullámzó tengerén: isten. 0 hozzá meneküljünk, ő hozzá a múlhatatlanhoz, az örökkévalóhoz, a végtelen hatalmúhoz mi véges, tűnő, törékeny lények. Es akkor egyszerre eltűnik minden félelem. A múlandó életet is az örök lét szempontjából kezdjük nézni és rövid földi életünk az örökkévalóságba olvad Es ha ezen az alapon szilárdan megállunk, akkor az évforduló, a semmiségbe hanyatlott év, a ködbe borult jövő nem okoz többé nyugtalanságot. De mivel nem tudjuk végső óránkat, ugy kell felkészülnünk, hogy minden percben készen lágyunk a számadásra. Es akkor jöhet a halál, nyugodtan szállunk a sötét sirgödörbe. Tudjuk, hogy a csontjainkat ott is az 0 kezei takarják», romol hatatlan lelkünk pedig átveszi meiTnyei örökségéi. Azonban az évforduló nemcsak a múlandóságra figyelmeztet, hanem az uj év feladataira, kötelességeire is, mert. ugy vagyunk alkotva, hogy dolgoznunk kell, mig csak mécsünk ki nem alszik. De ezt a munkát is az örökkévalóság világításában, vagyis isteni vezetés alatt kell végeznünk. Ott, azon a helyen, ahová isten állított, kell hűségűnket megmutatnunk és bitünket megbizonyita- nuivk és ésszel-kézzcl azon lennünk, hogy kipótoljuk az uj évben, ,ani:it eddig elmulasztottunk. így a legjclentéktelenebb munkakör fctmagasztosul és a legnehezebb munka könnyűvé válik, mert mindig 0 nála találha- lunk támaszt. így leszünk Isten oldalán munkálkodó napszámosok, mi több: Isten hűséges munkatársai és ezért nem fogunk kétsegeskedni abban, hogy munkánkat luséri-c siker vagy nem? Hisz vele, mellette haladunk, tehát 'küzdünk és bízva bízunk», mert felsől>b célokat szolgálunk. Fel tehát a munkára az uj évben Isten nevében, Jézus nyomdokain. Isten Lelkének vezetése mellett! Sz. 0.
