Elefánty Sándor: A Debreceni Evangélikus Elemi Iskola ötven éves története 1886-1936

dr. Székely F.: Az iskolaegészségügyi szolgálat négy éve

Hogy tuberkulózisra a gyermekek alaposan meg legyenek vizsgálva, a klinikai vizsgálatot kiegészítettük a Pirquet-féle allergiás reactióval s az L oszt. tanulóknál a Röntgen mallkasátvilágítással. A II—IV. oszt. gyermekek közül csak azoknál végeztünk Rtg. vizsgálatot, akiknél a klinikai vizsgálat és a Pirquet reaktió alapján gyanúnk volt tuberkulotikus fertőzésre.

A következőkben az elmúlt négy év vizsgálatainak összehasonlító eredményeit és ezekből vont következtetéseket ismertetem :

Fejlettség: 1-ső (1932-33) évben jól fejlett a tanulók 18.31%-a, közepesen 81.69%, gyengén 0%. A 2-ik (1933-34.) évben jól: 28.9%, közepesen: 69.6%, gyengén: 1.5%. A 3-ik (1934-35) évben jól; 29.46%, közepesen: 68.22%, gyengén: 2.32%. A 4-ik (1935-36) évben jól: 32%, közepesen : 64%, gyengén : 4%.

Tápláltság : Az 1. évben jól: 14.79%, közepesen : 80.98%, gyengén : 4.23%. A 2. évben jól : 20%, közepesen: 77%, gyengén : 3%. A 3. évben jól: 21.71%, közepesen : 74.42%, gyendén : 3.87%. A4, évben jól: 26.40%, közepesen: 69.60%, gyengén : 4%.

Tehát amint látjuk, évről-évre fokozatos javulás mutatkozik. A gyermekek legnagyobb %-a normálisan fejlett, tápláltsági állapotuk nem épen ideális, de ez természetesen nemcsak a bevitt táplálék mennyiségétől függ, tehát nem minden esetben a táplálkozás hiányosságát jelenti, hanem a növekedésnek, mozgásnak, emésztésnek, az iskola részben fegyelmező, részben szellemi megterhelő összhatásának együttes eredményeként jön létre, azaz arányban áll mindig a szervezet energia fogyasztásával. Természetes, hogy az előbb leírt körülmények mindegyike bizonyos energia veszteséget jelent a szervezet számára, különösen nagy szerepet játszik ebben a kisebb-nagyobb gyermekeknél és a felnőtt korban már nem tapasztalható nagy mozgékonysága és a növekedésnek hatása mint olyannak, amely nagy anyag felraktározásával és így nagy tartalékmennyiségek felhasználásával jár. Mindezekből adódik, hogy a legkisebb irrationalismus a táplálkozás terén a gyermek tápláltsági fo kán fog elsőízben megmutatkozni, nempedig a fejlettségen, mert hiszen a szervezet az, amely a maga fejlődésének biztosítására már automatikusan is lefoglalja a bevitt táplálék legnagyobb mennyiségét. Éppen ezért ha tapasztalható is némi hiányosság a tesi kondíció terén, a gyermekek fejlettségi állapota kielégítő.

A testhossz négy évi átlaga: I. osztályban: fiúk 116.95 cm, lányok 114.70 cm. II. oszt. fiúk: 122.28 cm, lányok: 119.52 cm, IlI.oSzt. fiúk: 127.62 cm, leányok 124 65 cm. IV. oszt. fiúk: 133.79 cm, leányok : 130 29 cm.

A testsúly 4 évi átlaga : I oszt, fiúk : 21.86 kg, leányok: 20.64 kg. II. oszt. fiúk: 24.52 kg, leányok: 23 37 kg. III. oszt. fiúk: 27.17 kg. leányok: 25.42 kg. IV. oszt fiúk : 30.21 kg. leányok: 28.29 kg.

A testhossz és testsúly adatai az országos statisztikai adatokénál (Bartucz) lényegesen jobbak.

A négy év alatt trachomában egyetlenegy gyermek sem szenvedett. Úgyszintén nem találtunk akár veleszületett, akár szerzett vérbajra utaló klinikai tüneteket sem. Ilyen irányú érdeklődésünk a szülők30