Elefánty Sándor: A Debreceni Evangélikus Elemi Iskola ötven éves története 1886-1936
Gyermektanulmányozás, módszerjavító törekvések az iskolában
6. GYERMEKTANULMÁNYOZÁS, MÓDSZERJAVÍTÓ TÖREKVÉSEK AZ ISKOLÁBAN. Míg a múltak iskolája a tananyagot, a leckét látta, tette meg célnak, mi a lélek összhangzatos nevelését, gondolkodó emberek gyakorlati irányba való képzését tettük meg célnak. A gyermekhez fordultunk, azt akartuk megismerni, megállapítani a különféle évjáratok gyermekének lelki minőségét, érdeklődési körét, befogadó képességét, azt, hogy hogyan lehetne a tananyagot a gyermeknek megerőltetési nélkül átadni. E gyermektanulmányokhoz kellett igazodnia a tanító módszernek is. Tanulmányozások, feljegyzések, kísérletek, adatgyűjtések indultak meg iskolánkban. Nagyon kedvezett a tanulmányozásoknak az, hogy 1921. óta az I. osztály osztott volt. így születtek meg a szülőket is érdeklő szülői értekezleti témák, mint: Ä hat éves gyermek. Mit olvasson a gyermek ? Milyen szórakoztatás való á gyermeknek ? Romboló nevelői hatások. A gyermek erkölcséről és vallásáról. A gyermek munkabírásáról. Inteligencia vizsgálati eredmények. A kérdezgető gyermek. Hogyan neveli a gyermek a szüleit ? E témák tárgyalását nagy érdeklődés kísérte, a szülők megfigyeléseikkel, tapasztalataikkal kiegészítették, leszürődött a helyes nevelői alkalmazás eredménye. De ismerni akartuk az iskolába lépő hat éves gyermek intelligenciáját is. A Binet-Simon-Éltess-féle vizsgálati tesztekkel, később dr.Má- day István helyesbbítéseivel javítva, 15-16 év alatt mintegy 600 I. osztályos gyermet vizsgáltunk meg, de sok felső osztályost is. E vizsgálatok tiszta képet nyújtottak tanulóink szellemi képességeiről, korukat meghaladó, vagy azt még el nem ért intelligenciájukról vagy abnormis fejlődésükről. Megállapítottuk, hogy az iskolánkba járó gyermekek intelligenciában 75-80%-kal előzik meg életkorukat (2, 3, rendkívüli esetben 4 intelligencia évvel) 20-25%-a megüti, a hat éves mértéket, egy két esetben marad alul a 6 éves normális gyermek intelligenciáján. É vizsgálatokhoz igazodott a tanítói feldolgozás mértéke, anyaga, módszere, a nevelés alkalmazása, szóval mindaz, amit tanítás-nevelésnek mondanak. A 920-as évek tanítói munkája a gyermek aktivitását, alkotásokban megnyilatkozó erejét, változásait kereste, kutatta, jegyezte fel. Akkor az u. n. ösztönszerű rajzokkal akartuk megörökíteni, megfogalmazta tni a gyermek lelki élményeit, emócióját. Már az I. és II. osztályosok, rajzkészségüknek megfelelően, szebbnél-szebb mese-képzeleti rajzillusztrációkat készítettek, a III-IV. osztályosok a hún-magyar mondakör, a magyar történelem egy-egy képét vetették papírra. Iskolánk gyűjteményes kiállításban mutatja be ezt az anyagot. Ä Gyermektanulmányi Társaság országos rajzkiállítást rendezett 1922-ben a tehetséges gyermekek rajzaiból, Budapesten, a Műcsarnokban. Testületünk kezdeményezésére rajtunk kívül két elemi iskola, inkább középiskolák küldték fel a rajzanyagot a kiállításra. Feladatunk volt: Rajzolja meg a III.-IV. osztályos tanuló Toldi kalandját a farkasokkal, a nagyobbak Arany János Családi körét rajzolták meg ne any 21
