Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története
18 rekvései azonban nem vezetnek eredményre, mert a kincstári terhektől végleg csak 1877-ben tud megszabadulni.23) E század története azonban, az előzővel szemben már mégis hagy maga után maradandóbb nyomokat is. 1727-ben 'felépül a vár- megyeháza s azóta állandóan itt tartják a megyegyüléseket. A folyton fejlődő és most már jóval kevesebb háborgatásnak kitett kisipar és a ,nagy lendülettel megindult kereskedelem gyűjtögetik a vagyonosodás alapjait s lehetőségeket nyújtanak a kultúra kibontakozására. Ebben a korban szivárognak be Miskolcra a görög kereskedők, akik igen magas műveltséget hoznak magukkal s ők a miskolci kereskedelmi élet tulajdonképeni megalapozói. E századnak már három latin iskolája van, a református, a katholikus és az evangélikus24) gimnázium s ez a század építi fel nagyrészben a miskolci templomokat. Miskolc e korban, különösen a vidéki nemesség révén, élénken részt vesz a XVIII. század szellemi megújhodásának mozgalmaiban is. 1781-ben megalakul, ugyancsak a vidéki nemesség köréből, a miskolci szabadkőműves páholy is, „az erényes vándorok, vagy világpolgárok” elnevezés alatt25) s vezető tagjairól írja Kazinczy, aki e század végén, mint a kerületi iskolák felügyelője Miskolcon gyakran megfordult: „A két tiszai kerületben nem vala megye, mely annyi jó fejet bírt egyszerre... Világot teremtének Miskolcon, mely az egész tájra, mely az egész honra kilövellé sugárit.”26) De mégsem ez a korszak az, amely Miskolc legnagyobb fiait a magáénak nevezheti. Ezeket csak az elmúlt század küzdelmes kora termeli ki, de már valóban világot teremtenek nem csak e város határai között, hanem magában a nemzeti életben is. Csak a legnagyobbakat ragadva ki, Palóczy László nyitja meg a sort. Mint Borsodvármegye alispánja és követe, kiváló szónoki tehetségével nyer nevet, de legfőbb erénye példát mutató nagyszerű és tántorít25) Miskolc váTos megváltásának és a korona uradalomhoz való jogviszonyának anyagát most dolgozza fel Leveles Erzsébet. Munkájának a bevezető része már megjelent. 24) Az ev. gimnázium 1888-ban a szükséges anyagi eszközök hiánya folytán megszűnik. ®) Az alakuló ülés jegyzőkönyvét 1. Szendrei id. m. II. k. 657. s. k. 1. 26) Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. 65. 1.
