Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

III. fejezet: Népiskola - elemi iskola és polgári leányiskola - 9. A polgári leányiskola 1919-27-ig

Raffay Sándor, Raffay Sándorné, Németh Margit, Fuszek Magda, Ve- perdi Ernő, Lányi Mária.

Az elemi ma is élő tanítója: Veperdi Ernő.

Az iskola neve az 1946/47-es tanévben: Deák téri evangélikus általános iskola. A statisztika szerint az iskola 4 évfolyamú: négy fiú- és négy leányosztálya volt. Jótékonyság folytán 48 tanuló 70 db könyvhöz jutott. Külföldi - dán étkeztetési akción - 119 tanuló 1 080 adag ételt kapott. Az iskolában 1876-os alapítású tanítói könyvtár található. A könyvállomány: 896 db könyv. A könyvállomány gyarapodása: 2 db könyv. Az 1932-ben alapított ifjúsági könyvtár könyveinek száma: 132 db könyv.

Az EOL-ban őrzött dokumentumok között található az igazgató levele, melyet a Budapest Székesfőváros Tanfelügyelőségének írt 1946. szeptember 15-én. Részlet a levélből: „Az általános iskola megszervezését átmenetileg az iskolafenntartó hatóság helyiségek hiánya folytán úgy tudta megszervezni, hogy az V. és VI. fiúosztályokat a fasori gimnázium épületében, az V és VI. leányosztályokat pedig az alsó I-IV. osztályokkal együtt a Deák-téri iskola épületében helyezte el. A széttagoltság folytán helyettes igazgatók vannak úgy a fasori, mint a Deák-téri épületben...”

Az Deák téri evangélikus általános iskola - az egyházi iskolák államosítása folytán - 1948-ban megszűnt.

Az EOL-ban, a „Deák téri elemi iskola” anyagban található statisztikai jelentések, fizetési jegyzékek stb. adatai alapján 1948. novemberben a Budapesti Ev. Leánygimnázium tanárai közül, a már „Deák téri állami általános iskoládban kaptak fizetést: Jeszenszky Ilona, Kozma Gabriella, Glock Klára és dr. Levius Ernőné.

A volt diákok visszaemlékezései alapján a leánygimnázium alsó osztályai átkerültek az általános iskolához, amely így 8 osztályos általános iskolaként működött a Sütő utcai épületben. Az épületet 1948-52-ig közösen használták a Budapesti Ev. Leánygimnáziummal, majd 1952-től, a leány- gimnázium államosítása után, csak az állami általános iskola működött9. A polgári leányiskola 1919-27-ig

Az 1919/20-as tanév telén sok gond adódott a fűtéssel. A szülők küldtek fát, szenet, másrészt közvetítésükkel jutott az iskola tüzelőhöz.

A Képviselő Testület a diktatúra után újból megkezdte működését és igazoló bizottságot állított fel. A bizottság minden téren nagy gondosság78