Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

II. fejezet: Budapesti Evangélikus Gimnázium - Fasor - 6. A II. világháború után

Az iskolában Diákönkormányzat alakult, amely az egyház által jóvá­hagyott szabályzat alapján működött. Különösen hathatós segítséget nyúj­tottak a rendfenntartásban, a sportok megszerettetésében. Tavasztól kirándulást szerveztek a budai hegyekbe, Aquincumba, Szentendrére, az osztályok eljutottak az Operaházba és a Nemzeti Szín­házba. Az egyesületek részben szüneteltek, illetve részben szerény keretek között működtek. A cserkészcsapat háromhetes nyári táborának élelmezé­si gondján az evangélikus egyház segített: a svéd-akcióból és a dán Vö­röskereszt adományából juttatott a táborozóknak. A tanulóifjúság kisebb csoportja két tanár vezetésével a MÁV újjáépítési munkáiban vett részt Nógrádverőcén. A cserkészet 1948-ban megszűnt. Az internátus épületét 1944 nyarán súlyos bombatalálat érte, ezért az épület a helyreállításig nem volt használható. Az internátus 1945-47-ig nem működött, de utána újjáépítették. 1950-ben az akkori nehéz gazdasá­gi viszonyok miatt tevékenységét beszüntette. Az 1946/47-es tanévben az általános iskola továbbfejlesztéséről döntött az iskolafenntartó egyház. Ebben a tanévben az általános iskola 5. és 6. osztálya működött két-két párhuzamos osztállyal a gimnázium épüle­tében és nyitottak egy 1. osztályt is. Az 5-6. osztály igazgatásilag a Deák­téri ev. ált. iskolához, új nevén: a Pesti Evangélikus Általános Iskolához tartozott. A közvetlen igazgatást dr. Gyóni Ferenc látta el. Az általános is­kola igazgatására 1947. június 1-től az egyház igazgatót nevezett ki End- rődi Frigyes személyében. Ezzel az intézkedéssel az általános iskola és a gimnázium különvált és önállóan fejlődött. A különvált iskola neve: Buda­pesti Evangélikus Általános Fiúiskola. A gimnázium tantestületébe egy tanár: dr. Jakab fi László 1946. októ­berében hazatért a hadifogságból, de négy tanár még mindig hadifogság­ban volt. A tanév folyamán tovább folyt a háborús károk helyreállítása. A torna­terem kivételével őszre az összes ablakot egysorosán beüvegezték, a torna­termet pedig a tél folyamán. A fűtésrendszer a háborúban nem sérült meg, mégis akadozott a fűtés - a fűtőanyag hiánya miatt. Nem egyszer szülők adományából sikerült tüzelőt beszerezni. A gyűjtésekből, adományokból, külföldi segélyszervezetek segélyeiből segítették a tanulókat. A felsőbb osztályok diákjai betanulták a „Pál utcai fiúk”-at, és az előadásuk jövedelmét ajánlották fel a segélyezésre. A szociális helyzet és a tanulmányi előmenetel figyelembe vételével 304 tanuló részesült részleges vagy teljes tandíjkedvezményben. Nagy se­gítséget jelentett a svéd hittestvérek adománya. Kb. háromszáz 10-14 éves növendék és néhány felsős hónapokon keresztül svéd ebédet kapott. Sok rászoruló kapott cipőt és ruhát. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom