Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
II. fejezet: Budapesti Evangélikus Gimnázium - Fasor - 6. A II. világháború után
6. A II. világháború után Az iskola 1945. február 12-ére hívta össze a közelben lakó növendékeit a Damjanich utcai gyülekezeti terembe. 7 tanár és 40 diák jött össze. A tanítást március 12-én kezdték meg a gyülekezeti teremben. Dr. Bélay István igazgató 1945. március 10-én jelentést tett a püspöknek. Ez a dokumentum így írja le az intézményt: „Tanári kar: Az igazgatón kívül 8 tanár áll rendelkezésre, 10 ismeretlen helyen, katonai szolgálatot teljesít, öten családi okok miatt vidékre költöztek, a többiekkel nincs kapcsolat. Épület: 1944. ápr. 20. - nov. végéig az első számú helyőrségi kórház vette igénybe túlnyomó részt. A bombasérült tetőzetet rendbehozták, de januárban újból találat érte. Hat helyen beázik az épület. Az ablakok kitörtek. Anyagi helyzet: A honvédség évi 40 000 P fizetésére kötött szerződést, amelyet nem fizetnek. A közművek fizetésével is adósak...” Az igazgató 1945. április 12-i, a püspöknek küldött jelentésében az épületben keletkezett kárt 100 000 P-re becsülte. Az iskola rendbetételét az altisztek, a tanárok és tanulók végezték. Ez a munka a tanév végéig tartott. Megállapították, hogy különösen a fizikai és természettudományi szertárban keletkezett nagy kár. A helyreállításban segítséget nyújtott az egyház, így az épületben 9 teremben húsvét után megkezdődhetett a tanítás. Az iskolaépület javára gyűjtést indítottak, amelynek eredményeképpen 14 954 P gyűlt össze. Egyre több vidéki és bejáró tanuló jelentkezett. A tanév végén a tanulók száma 380 körül volt, a beírt tanulók 60 %-a. Az elmúlt hónapokban több tanár is elhunyt: dr. Dengelegi Lajos, dr. Kliment Jenő, Kerecsényi Dezső, Fest Sándor, Loisch János, Mikola Sándor. Dr. Kliment Jenő elhunyta után a család az iskolának adta a tanár értékes tudományos könyvekből álló könyvtárát. A háborús évek alatt 14 tanárt hívtak be katonai szolgálatra, többen az 1944/45-ös tanév végéig sem kerültek haza. A csonka tanévben 15 tanár állt munkába. Több tanár helyettesként dolgozott. A testnevelő tanárok távolléte miatt az ostrom óta tornaórák nem voltak. Dr. Bélay István igazgató betegszabadsága idején a felettes hatóságok dr. Renner Jánost bízták meg az igazgatói teendők ellátásával, majd Bélay nyugdíjazása után igazgatóként tevékenykedett (1945-49). Renner János 1913/14-ben és 1919/20-ban óraadó, majd 1920-tól fasori rendes tanár lett. Eötvös Lóránd kutatásaiban vett részt. Kutatómunkája eredményeképpen az ásványkincsek - elsősorban a földgáz és a kőolaj - kutatásában ért el eredményeket. Több középiskolai fizika tankönyvet írt. 1945-49-ig a gimnázium igazgatója. Később megbízták az Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet igazgatásával. Kossuth-díjas geofizikus. 52
